Már csak egy hónapig lesz a része a magyarok mindennapi életének a 2022-ben bevezetett élelmiszerárstop. A kormány ugyanis csak egy hónappal, 2023. augusztus elsejéig hosszabbította meg az intézkedés hatályát - mondta el Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki emellett beszélt arról is, hogy a kötelező akciók jelenleg előírt 10%-os mértékét meg fogják emelni 15%-ra, illetve a kötelező akciózást kiterjesztik azokra a termékcsoportokra is, amelyek eddig az árstop hatálya alá estek.
Váratlan bejelentés érkezett az árstopról: ez vár a magyarokra augusztustól
Az Agrárszektor a bejelentés után megkérdezte Raskó Györgyöt, hogy hogyan értékeli a helyzetet. Az agrárközgazdász ismét elmondta, hogy az élelmiszerárstop bevezetése eleve rossz döntés volt gazdasági szempontból, ami csak politikailag volt értelmezhető. A szakember szerint a hatósági árakat rég meg kellett volna szüntetni, sőt, be sem kellett volna vezetni őket. Raskó György ugyanakkor jelezte, hogy az árstopok kivezetésekor egy jelentős inflációugrás lesz az élelmiszerek tekintetében.
A kivezetés azért fog nagyon komoly élelmiszer-inflációt okozni, mert a 2021 októberi élelmiszeráraknál a beszerzési árak minden érintett terméknél 50-100%-kal magasabbak. A kereskedők ezt a veszteséget eddig lenyelték, de az ársapka megszüntetése után semmi nem kötelezi őket erre
- mutatott rá Raskó György.
Az agrárközgazdász elmondta, hogy jelenleg a csirkehúsnál minden egyes eladott kilogramm csirkemellen 650-700 forint vesztesége van a kereskedőknek. A sertéscombnál ez az összeg 600 forint körüli lehet, az étolajnál 300-400, a cukornál 300, a lisztnél pedig 100 forintot veszít a kereskedő. A tojáson és a burgonyán meglepő módon nincs különösebb veszteség, sőt, az újkrumplin talán még keresnek is valamennyit. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ha megszűnik a hatósági ár, akkor a kereskedő a beszerzési árra azonnal rá fogja tenni a maga kiskereskedelmi árrését, ebből kifolyólag pedig lesznek különbségek az áruházláncak között. Raskó György szerint ezen a téren a diszkontok jobb helyzetben vannak, egyszerűbben tudnak olcsóbb beszerzési árakat intézni. Náluk is lesz rögtön egy árugrás, de arra vigyázni fognak, hogy az ne legyen akkora, hogy a vásárlók másik boltba menjenek át.
Hogyan értékelhetjük a kötelező akciókat?
Az élelmiszerboltok számára előírt kötelező akciók kapcsán az agrárközgazdász úgy nyilatkozott, hogy azokkal semmi baj nincsen, ezek beleférnek a kereskedelembe. Az ilyen akciók erősítik a versenyt, és kicsit talán mérséklik az inflációt is. Raskó György szerint ez a kereskedelempolitika része, ennél tucatszámra vannak nagyobb mértékű leárazások.
Mi várható az élelmiszerárak terén a következő időszakban?
Raskó György szerint az árstop megszüntetése után tehát lesz nagy megugrás az élelmiszerárak terén, aztán egy lassú visszarendeződés fog történni. Mint mondta, az infláció növekedésének üteme lassulni fog, deflációra azonban ne számítson senki. Szerinte inkább az a nagy kérdés, hogy mi lesz a forinttal, mert ha a kormány nyomására az MNB elkezdi csökkenteni az alapkamatot, akkor a forintnál egy igen jelentős gyengülésre lehet számítani. Márpedig a forint minden 1%-os csökkenése az euróhoz képest 0,5%-kal nyomja meg az élelmiszerek fogyasztói árindexét. Az agrárközgazdász szerint azonban amikor a magyar vásárlóerő ilyen mértékben visszaesett, lehet, ez nem is lesz olyan jelentős hatás, mert az embereknek elfogyott a pénze.
