Halastavat, horgásztavat, látványtavat és jóléti tavat, valamint tározót ott lehet létesíteni, ahol
- az előírt minőségű víz a kívánt időpontban és a szükséges mennyiségben rendelkezésre áll,
- a természetvédelmi szempontból fontos élőhelyeket nem károsítja, és
- a víz későbbi hasznosítása érdekében az egyébként káros mennyiségű vizek visszatartása biztosítható,
- fontos, hogy az előírásoktól el lehet térni, amennyiben a tó létesítése a vizek mennyiségi és minőségi viszonyait károsan nem befolyásolja.
A tavak feltöltésére, illetve táplálására
- csak olyan felszíni vizet szabad felhasználni, amely minőség, hőmérséklet, lebegőanyag-, vegyianyag-tartalom, valamint mikrobiológiai szennyezettség szempontjából a hasznosítási célnak megfelel,
- a vízellátást a vízszétosztó rendszerből, illetve a vízszétosztásra igénybe vett belvízcsatorna szakaszokból szabad tervezni,
- azonban szennyvízzel, települési folyékony hulladékkal történő tápanyagképzés, takarmányozás tilos!
A mesterséges tavak létesítése vízjogi engedély köteles tevékenység, mely során vizsgálni kell a környezetre gyakorolt hatását a környezetvédelmi hatóság közreműködésével, szükség esetén a környezetvédelmi hatóság külön eljárásban hozott határozatával - írja a NAK.
A halastó vagy tórendszer kialakításánál vizsgálni kell
- a környezeti hatások jelentőségét, ha nem érinti védett és Natura 2000-es területet
- 10 ha alatt,
- intenzív halastó vagy tórendszer esetén pedig 5 ha alatt
- ezen küszöbértékeket meghaladó esetben az engedély iránti kérelemnek része kell, hogy legyen a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló adatlapnak megfelelő adattartalom!
a környezetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása a vízjogi engedélyezési eljárásban
előzetes vizsgálat (EVD) iránti kérelmet köteles benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz,
- 30 ha-tól
- intenzív halastó vagy tórendszer esetén 5 ha-tól
- védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül
a környezetvédelmi hatóság külön eljárása
- környezeti hatásvizsgálat (KHV) köteles tevékenység
- ha több mint 30 ha-on fed országos jelentőségű védett természeti területet
A völgyzárógátas halastó vagy halastórendszer esetében a vízügyi felügyeleti tevékenység még 2022 nyarán megváltozott:
- felügyeleti, azaz a kiemelkedően fontos kategóriába sorolandó a 30 hektár vagy afeletti, valamint az 1 millió m3 vagy azt meghaladó tározott vízmennyiségű völgyzárógátas víztározó;
- vagy a III. felügyelet, azaz nagyobb térséget érintően jelentős, illetve helyi jelentőségű kategóriába sorolandó a 30 hektár alatti, vagy az 1 millió m3 tározott vízmennyiség alatti völgyzárógátas víztározó, melynek üzemeltetési szabályzatát a legalább 10 évenként felül kell vizsgálni.
A vízügyi hatóság az ellenőrzést a
- kategóriába tartozó létesítményeknél évenként,
- a kategóriába tartozó létesítményeknél kétévenként,
- a kategóriába tartozó létesítményeknél ötévenként végzi.
