Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint a Magyarországon dísznövénytermesztésre használt területből 2022-ben 1373 hektáron folyt faiskolai növények termesztése, az összes terület 92,6 százalékán. Egy évvel korábban még 1438 hektár volt a faiskolai terület. Vágott virágot és vágott zöldet a teljes terület 2,9, cserepes és hagymás dísznövényeket pedig a 4,5 százalékán neveltek. A vágott virágok területének 45,6 százaléka fedett, fűthető, 43,6 százaléka szabadföldi, 10,8 százaléka fedett, de fűtetlen terület volt, míg a cserepes növények termesztésére használt terület 85,6 százaléka fedett és fűthető volt. A díszkertészetek 14,2 százaléka kizárólag vágott virággal, 18,6 százaléka csak cserepes, kiültetésre szánt balkon- vagy hagymás növényekkel foglalkozott 2022-ben, 56,2 százaléka pedig fő profilként faiskolai termelést végzett - írja a VG.
A dísznövénytermesztés jellegéből fakadóan rövid eltarthatósággal rendelkező, folyamatos gondozási igényű árualapot állít elő. Továbbá rendkívül fontos a likviditás, mivel az éves árbevétel közel 60-70 százaléka a tavasz folyamán, március és május között realizálódik. A kertészeteknek a gazdaságuk racionalizálására kell helyezniük a hangsúlyt az energiaválság és az áremelkedések miatt. A díszkertészeti vállalkozások versenyképességére az energiahatékonyság (például, hogy milyen fűtési módot választanak) van a legnagyobb hatással. Az AKI adatfelvételének keretein belül beérkezett adatok tanúsága szerint a dísznövénytermesztés nettó árbevétele 2022-ben 16,1 milliárd forintot tett ki, ami a következőképpen oszlott meg: faiskolai növénytermesztés árbevétele 9,6 milliárd (59,5 százalék), a vágott virág és vágott zöld termékek árbevétele 1,6 milliárd (10,0 százalék), a cserepes, kiültetésre szánt és hagymás növényeké pedig 4,9 milliárd forint volt (30,5 százalék).
A dísznövénycsoportok közül 2018–2022 közötti időszakban a faiskolai tevékenység nettó árbevétele volt a meghatározó, a vágott virág és vágott zöld termékeké pedig a legkisebb. A faiskolai tevékenység nettó árbevétele 2022-ben a megelőző évhez képest 7,2 százalékkal, a vágott virág és vágott zöld termékeké pedig 7,5 százalékkal emelkedett.
Az egy hektárra jutó nettó árbevétel a faiskolai termelésnél 6,9 millió forint volt 2022-ben, ami az előző évhez képest 11,5 százalékkal nőtt. A vágott virágok esetében az egy hektárra eső nettó árbevétel 37,7 millió forintot tett ki, ami 18,8 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A legmagasabb (73 millió forint) egy hektárra vetített nettó árbevétel 2022-ben a cserepes, kiültetésre szánt balkon- és hagymás, rizómás növények esetében mutatkozott, ahol is 15,2 százalékkal bővült a nettó árbevétel egy hektárra számítva.
Minden kertészet számára igen komoly kihívást jelent a munkaerőhiány, mivel kevés a szakképzett és állandó alkalmazott, így igyeksznek esetlegesen a folyamatokat átszervezni, optimalizálni, illetve új technológiákat bevezetni. Akár a cserépméret változtatásával is elérhető nagyobb hatékonyság, kevesebb munkaerővel és rövidebb munkaidő alatt.
