A törvénymódosítás, illetve kiegészítés számos rendelkezést rendelt el a vadászatról szóló törvényben. Az egyik legjelentősebb változtatás a vadászatra jogosultaknak a vad-gépjármű ütközések kárrendezésével kapcsolatban tett könnyítés, ugyanis az ilyen jellegű károkat eddig a vadásztársaságok felelősségbiztosítója térítette meg - olvasható a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. oldalán.

Kié a felelősség?

Egy vaddal történő karambolban nemcsak a vad sérülhet, hanem a jármű vezetője és utasai is. Az ilyen jellegű ütközések magukban hordozzák annak a kockázatát, hogy a gépjármű az ütközés következtében totálkárossá törik. A 2023. július 1-je előtti szabályozás kiemelte, hogy az elpusztult vadat nem szabad a helyszínről elszállítani, az a helyileg illetékes vadászatra jogosult tulajdona, elvitele lopásnak minősül. Ha az állat még nem pusztult el, akkor sem szabad megközelíteni az állatot, hiszen a sebesült vad viselkedése kiszámíthatatlan.

Vadgázolás esetén, ha már megtörtént a baj, akkor nem csak a rendőrséget kötelesek értesíteni az ember, hanem a területileg illetékes vadásztársaságot is. Ez azért fontos, mert az elütött vad a vadásztársaság tulajdonát képezi. A gyakorlatban a helyszínelést végző rendőrök általában rendelkeznek információval arról, hogy az adott területen, melyik az illetékes vadásztársaság. A rendőrség megérkezéséig a helyszínen kell maradni. A korábbi szabályozás azt is szorgalmazta, hogy a rendőrök készítsenek mindenről - a baleset helyszínéről, a sérült gépjárműről, és az elhullott vadról - fényképeket.

Amennyiben a baleset olyan útszakaszon történt, mely útszakaszon figyelmeztető tábla is felhívta a figyelmet, a területet kezelő vadásztársaságnak nem kötelező kifizetni az autóban keletkezett kárt. Sőt, amennyiben a vad elpusztult, még ők kérhették a vadkár megtérítését az autóstól. Sajnos azonban önmagában a táblák kihelyezése nem előzi meg a vadgázolásokat, amelyek rendkívül súlyos anyagi kárral tudnak járni.

A bírói gyakorlat hosszú ideje következetesen a Polgári Törvénykönyv veszélyes üzemek találkozására előírt szabályait alkalmazza, ha vad és gépjármű ütközik össze közúton. Ennek alapján az üzembentartók felróhatóságuk arányában kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni. Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, a kárt az köteles megtéríteni, akinek fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség merült fel. Ha az egymásnak okozott kár mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, vagy ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, kárát - felróhatóság hiányában - mindegyik fél maga viselte.

Kijelenthető ugyanakkor, hogy a vadat elgázoló autótulajdonos jogi szempontból sajnos akkor van a legnehezebb helyzetben, hogyha a balesetre fő- vagy mellékútvonalon kerül sor, ahol vadveszélyt jelző tábla is kihelyezésre került. Ezekben az esetekben sajnos szinte lehetetlen volt a vadásztársasággal szemben eredményesen fellépni. Így bár önmagában a gépjármű sofőrje sem tehető felelőssé a balesetért, mégis mindegyik fél maga viseli a kárát. Fontos ugyanakkor, hogy a bírói gyakorlat alapján autópályán és gyorsforgalmi úton a sofőröknek nem kell számítaniuk arra, hogy az úttesten vad jelenik meg.

Ha a sofőr betartotta a KRESZ szabályait, akkor ezekben az esetekben a kár áthárítható arra a vadásztársaságra, amelynek területéről a vad az úttestre tévedt, illetve bizonyos esetekben a közútkezelőre. A bírói gyakorlat ugyanis elsődlegesen a vadásztársaság működésének körében felmerült rendellenességként kezeli ezeket az eseteket. A fent hivatkozott jogszabálymódosításig tehát ez a szabályozás volt hatályos.

Hogyan változtak meg a szabályok?

2023. július 1. napjával azonban úgy módosult a vadászati törvény, hogy ezentúl szinte minden esetben az autót vezető, kárt szenvedett fél lesz a hibás vadgázolás esetén. A pontos jogszabályhely így rendelkezik:

75/A. § (1) A vadászatra jogosult a vadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a vadászatra jogosult ellenőrzési körén kívül eső oknak a vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül eső okot kell tekinteni.

(2) A vadászható állat által okozott kárért való (1) bekezdés szerinti felelősség és a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség találkozása esetén a Polgári Törvénykönyvnek a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben nem minősül a vadászatra jogosult felróható magatartásának vagy a tevékenységi körében előálló rendellenességnek, ha a vad az életmódjából, szokásos táplálkozási, szaporodási viselkedéséből következő helyváltoztatása miatt jelenik meg a lakott területen kívül közúton, autóúton, autópályán vagy a település belterületén, kivéve, ha a vad megjelenése a vadászatra jogosult tevékenységével áll okozati összefüggésben.

(4) Gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne jusson fel.

Ez tehát azt jelenti, hogy szinte ellehetetlenült annak bizonyítása a gyakorlatban, hogy a vad megjelenése a vadászatra jogosult tevékenységével áll okozati összefüggésben. Amennyiben ezt a tényt a kárt szenvedett autó nem tudja bizonyítani, akkor a vadásztársaság felelőssége nem fog fennállni, tehát nem lesz köteles megtéríteni az autóban szenvedett kár. Magyarul, ha a vad nem azért keveredett az útra, mert éppen űzték, lőtték, vagy hajtották, akkor a vadásztársaság felelőssége a törvénymódosítás értelmében nem lehetséges. Fontos látni, hogy ezen a ponton felmerül annak potenciális lehetősége, hogy az autóvezetővel szemben a vadásztársaság fog igénnyel fellépni az elgázolt, tulajdonába tartozó vad megtérítésével kapcsolatban.

A D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. szakértői éppen ezért azt javasolják, hogy vadgázolás esetén a balesetet szenvedett sofőr azonnal hívjon rendőrt, majd nagyon részletesen végezzék el a helyszínelést. Adjanak pontos leírást az eseményekről, készítsenek rengeteg videó és fényképfelvételt, illetve rövid időn belül vegyék fel a kapcsolatot a vadásztársasággal. A piacon elérhetők kifejezetten vaddal történő gázolás esetére térítő kiegészítő felelősségbiztosítások, de ezek általában maximum 500 ezer forintos értékhatárig vállalják a károk megtérítését. Remélhetőleg a piaci szereplők a törvénymódosítás hatására kifejlesztenek egy valós védelmet nyújtó kiegészítő biztosítást az ilyen esetekre.