Hemant Kumar, a munkáról szóló tanulmány első szerzője, az Észak-Karolinai Állami Egyetem doktorandusza a számítógépes modell kapcsán elmondta, hogy az éghajlatváltozás miatt a délkeleti régióban a szezonális csapadékmennyiségek várhatóan jelentősen eltérnek majd a múltban tapasztaltaktól. A kutató kitért arra is, hogy valószínűleg például több aszályos időszak lesz a jövőben, valamint több heves esőzéssel teli időszak a nyarak során - olvasható a Future Farming oldalán.

A mi időjárásunk del az éghajlati, felszín alatti vizekre és mezőgazdasági adatokra támaszkodik, hogy két dolgot tegyen: segítsen a vízgazdálkodóknak a rendelkezésre álló vízkészletek hatékony felhasználásában megyénként; és segítsen az egyes megyék gazdálkodóinak abban, hogy a víz és az energia hatékony felhasználásával maximalizálják terméshozamukat. Megállapítottuk, hogy a hagyományos öntözési technikák helyett a hiányos öntözési stratégiák alkalmazása növelte a nyereséget azáltal, hogy évente 14%-kal (245 ezer hektárfolyóméterrel) csökkentette a kiszivattyúzott vízmennyiséget

- ismertette Hemant Kumar.

Az új eszköz, amelyet a kutatók regionális hidrogazdasági optimalizációs modellezési keretnek (RHEO) neveznek, számos adatra támaszkodik. A modell tartalmazza a

• hosszú távú és szezonális csapadék-előrejelzéseket;
• az Egyesült Államok Geológiai Intézetének talajvízszint-adatait;
• az egyes megyék talajjellemzőit;
• az egyes növények vízfogyasztását;
• az öntözés költségeit megyei szinten;
• az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) terményár-adatait;
• valamint más mezőgazdasági kutatók terménytermelési költségvetési adatait.

Terméshozamra és költségekre vonatkozó előrejelzések

Hemant Kumar elmondta, hogy a fenti adatokat betáplálják a RHEO-ba, amely aztán megyei szinten megjósolja az egyes növények területegységenkénti hozamát. A kutató kiemelte, hogy a rendszer képes arra, hogy megjósolja, hogy egy adott megyében hány véka kukorica, szója, cirok vagy gyapot termelhető hektáronként. Azt is prognosztizálja, hogy az öntözési költségek milyenek lennének az egyes növények esetében, és ezeket figyelembe véve megmondja, hogy melyik növény és öntözési stratégia lenne a legjövedelmezőbb és a környezetileg fenntartható. A kutatók tanulmányukban úgy mutatták be a modell hasznosságát, hogy 31 év történeti adataira alkalmazták azt 21 délnyugat-grúziai megyéből.

Átalakulhatnak az öntözési stratégiák

A kutató elmondta, hogy úgy találták, hogy az RHEO képes volt megjósolni a négy célnövény mindegyikének változékonyságát, valamint olyan öntözési stratégiákat azonosítani, amelyek csökkentenék a kapcsolódó költségeket. Végső soron az is bebizonyosodott, hogy a számítógépes modell felhasználható a talajvíz szivattyúzásával kapcsolatos energiafogyasztás csökkentésére, a vízhatékonyság javítására és a terméshozam növelésére.

Az éghajlatváltozás növeli a mezőgazdasággal kapcsolatos kiszámíthatatlanságot, de optimisták vagyunk, hogy ez az eszköz segít a termelőknek és a vízkészletgazdálkodóknak kezelni ezt a megnövekedett bizonytalanságot

- tette hozzá Hemant Kumar.