Népszerűségének köszönhetően a boltok polcain hatalmas kínálat található a virslikből - vagy a Magyar Élelmiszerkönyvben meghatározott virsli kategória feltételeinek nem megfelelő, de virslinek látszó termékekből. Nem meglepő, hogy a különböző márkák és árkategóriájú termékek láttán a vásárlók elbizonytalanodnak, melyiket és mi alapján válasszák, mégis a megkérdezettek 77 százaléka nem nézi meg a termékösszetevőket. Ugyanakkor jó hír, hogy mégis jellemző egyfajta tudatosság a virsli vásárlás során, a kutatásban résztvevők 49 százaléka ugyanis megbízható márkát választ, 39 százalék pedig kifejezetten a magas minőségű alapanyagból készült virsliket keresi - írja a PICK közleményében.
Durván megdrágult ez a húsféle Magyarországon: kiderült, mi áll a háttérben
A kutatásból az is kiderült, hogy a 60 év felettiek a leginkább tudatosak, ha virslivásárlásról van szó - több mint 40%-uk olyan megbízható, megszokott márkát vesz le a polcokról, melynek ismeri az összetevőit. A hirtelen megkívánt, megtetsző (10%) és minél olcsóbb (7%) termékeket a 18-39 év közöttiek választják a legnagyobb számban. Utóbbiakat az összetevők kevésbé érdeklik. A vásárlók fele (51%) tisztában van azzal, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint a virsli hústartalmának minimum 51%-nak kell lennie, ugyanakkor az e határérték felett is széles spektrumon mozgó hústartalom miatt a megkérdezettek 29 százaléka nem tudja, hogy emiatt melyikben termékben bízzon. Pedig fontos tisztában lennünk vele, hogy nem minden virsli jellegű húskészítmény felel meg az Élelmiszerkönyvi minőségi előírásoknak, így nem is minden számít virslinek, ami elsőre annak látszik.
Botrány a német húsiparban? Kiderült, mit sóznak rá a vásárlókra
A virsli összetevőiről sokféle legenda kering, ugyanakkor fontos leszögezni, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv pontos meghatározással szolgál arra vonatkozóan, milyen terméket tekinthetünk virslinek: legalább 51 százalékos hústartalommal készül, a csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége ezen felül legfeljebb 10 százalék lehet, a készítmény átmérője pedig nem haladhatja meg a 26 mm-t. Az előírás még számos minőségi és érzékszervi - például alakra, burkolatra, ízre és illatra - vonatkozó követelményt határoz meg, így azt javaslom, mindig nézzük meg a termék címkéjét és megnevezését, és mindezek alapján mérlegelve válasszunk virslit
- mondta Haluska Adrienn operatív minőségirányítási és termékfejlesztési igazgató a PICK képviseletében (Bonafarm Zrt.).
Azokat a termékeket, melyek nem felelnek meg az Élelmiszerkönyv virslire vonatkozó előírásainak, fantázianévvel illetik – például rudacska, pálcika, vürstli. Ezek többnyire baromfi és ízesített baromfi termékek, de sertés alapanyagból készült termékeknél is előfordul. Utóbbinál általában a zsír- vagy a víztartalom határérték feletti, és ezért nem felel meg a virsli kategória előírásainak. A csontokról mechanikusan lefejtett hús (msm) nem számítható bele a hústartalomba, ezért ezt külön jelölni kell a címkén.
Kampány indult a baromfihús fogyasztásának népszerűsítésére
Végezetül, a kutatásból az is kiderült, hogy a magyar lakosság 60 százaléka átlagosan havonta, 35 százalék pedig hetente-kéthetente fogyaszt virslit. A válaszadók 8 százaléka kinézet alapján választ, 14 százalék pedig arra törekszik, hogy minél pénztárcabarátabb legyen a vásárlás, így nem érdeklik az összetevők. Bár az utóbbi szempont egyre többek számára válik fontossá a gazdasági kihívásoknak köszönhetően, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a termékek magasabb ára általában a magasabb minőséget tükrözi. A feltűnően olcsóbb vagy alacsonyabb minőségű virslik nem mindig adják vissza azt az ízvilágot és élményt, amelyet elvárunk
