Rögtön az év első napján Nagy István agrárminiszter arra figyelmeztetett, hogy legyenek megfontoltak és óvatosak a magyar termelők. A tárcavezető akkor arról is beszélt, hogy a mindennapi élelmiszer biztosítása létkérdés, és a gazdáknak ebben a hektikus világban kell megfelelő válaszokat adniuk a kihívásokra, és ehhez mindenkinek változnia kell, nyitottnak kell lenni a tanulásra, az új technológiák megismerésére és alkalmazására. Kiemelte, hogy a termelőknek a természet egyensúlyát fenntartva kell eredményesebben és versenyképesebben gazdálkodniuk. Mint mondta, a célok megvalósításához az agrártárcának pontos menterendje is van, ugyanis 2027-ig 2900 milliárd forintból újulhat meg a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar.
Fontos kijelentést tett Nagy István: erre számíthatnak a magyar gazdák idén
Mit sikerült mindebből megvalósítani 2024-ben?
Januárban lapunk arról számolt be, hogy akkortájt elszabadult az infláció Magyarországon, ami - egyebek mellett - az élelmiszerárak elszállását is okozta. Ebből kifolyólag több termékcsoportnál is jelentősen csökkent a fogyasztás, ami az élelmiszeripar valamennyi szereplőjénél komoly problémát jelentett. Bár az infláció 2023 év végére jelentősen csökkent, az élelmiszerárak és az előállítás költségei továbbra is magasak maradtak.
Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) ügyvezető igazgatója ekkor elmondta, hogy idén is több nehezítő tényezővel kell számolni, főként azért, mert a hazai szabályozás változásai nem segítik az ágazat szereplőit: a kiterjesztett gyártói felelősségi díj kiugróan magas mértékének beépülése az árakba még idén is tartani fog, közben pedig megjelenik számos új pénzügyi és adminisztratív teher is, mint például a kiberbiztonsági felügyeleti díj, a hulladékgazdálkodással összefüggő környezetvédelmi biztosítéki kötelezettség. Ezek mellett továbbra is velünk maradnak olyan régebbi elemek, mint például a népegészségügyi termékadó (NETA).
Aggasztó hírek jöttek: nem lesz sétagalopp 2024 a magyar élelmiszeriparban
Még mindig nem tudtunk nagyot fejlődni ebben
Az élelmiszerárak rakétaként lőttek ki a magyar boltokban, amire az orosz-ukrán háború csak rátett egy lapáttal. Azóta pedig sokszor durva árakkal találhatjuk magunkat szemben a boltokban, a termelőket a magas áfa és a gyenge forint ugyancsak nem segíti. Berezvai Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa az Agrárszektornak adott interjújában elmondta, hogy a standard, kevéssé innovatív termékek esetén - és az élelmiszerek jelentős része ide tartozik - a költségek képezik az árazás alapját. Itt viszont nemzetközi összehasonlításban nem állunk jól, a magyar élelmiszeripar általánosságban véve kevésbé hatékony, termelékeny, mint a régiós versenytársai - ez tehát felfelé tolja az árakat. A magyar élelmiszeripar hatékonysága elmarad a nagy európai országok termelékenységétől, ami kétségkívül drágábbá teszi az itthon előállított termékeket. Ráadásul a magyar élelmiszeripar magasabb kamatkörnyezettel szembesül, ha beruházni vagy fejleszteni akar.
Mindezt tovább rontja a magas áfaszint és a forint euróval és dollárral szembeni volatilitása. Utóbbira sok esetben úgy reagálnak a cégek, hogy magasabb árfolyammal számolnak, mert az előre kiszámíthatatlan árfolyammozgások miatt nem akarnak profitot bukni. Ez pedig valójában nem csak az import termékeket érinti, hanem a versenytárs-orientált árképzés miatt a hazai termékeket is, amelyek a versenyző importhoz igazítják az áraikat.
Kiderült a csúf igazság: ezért drága sok élelmiszer a magyar boltokban
Egyre nagyobb utat törnek maguknak a rovarok
Azt mára már szinte megszokhattuk, hogy hiába irtóznak tőle sokan, a rovarok egyre több élelmiszerbe belekerülnek. Az Európai Unióban például a rovarok, vagy azok részeinek felhasználásával készített élelmiszerek új élelmiszernek minősülnek. Hazánkban is egyre nagyobb szerepet kaphat az élelmiszeriparban, ezt mi sem mutatja jobban, hogy 13 ezer négyzetméteres automatizált takarmányfehérje-gyártó üzemet nyitott Üllőn az Agroloop Hungary Kft. A vállalat legfőbb célja az, hogy néhány éven belül vezető szereplővé váljon a fenntartható, prémium minőségű takarmány-alapanyagok és talajkondicionálók piacán, miközben meghonosítja az ipari méretű rovartenyésztést a közép-kelet-európai régióban.
Jelenleg az EU-ban négy rovarfaj került engedélyezésre: közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvája, keleti vándorsáska (Locusta migratoria), házi tücsök (Acheta domesticus), alombogár (Alphitobius diaperinus) lárvája. Az engedélyek nem terjednek ki más rovarfajok élelmiszerként történő forgalomba hozatalára. A négy fajra összesen hat engedély került kiadásra:
- Szárított Tenebrio molitor lárva (közönséges lisztbogár): fehérjetermékekben, kekszekben, hüvelyeskből készített ételekben és tésztaalapú termékekben használják fel.
- Fagyasztott, szárított és por formában lévő Locusta migratoria (keleti vándorsáska): feldolgozott burgonyatermékekben; hüvelyesekből készített ételekben és tésztaalapú termékekben, húshelyettesítőkben, levesekben és leveskoncentrátumokban, konzerv/üvegben kiszerelt hüvelyesekben és zöldségekben, illetve például kolbászokban használják fel.
- Közönséges lisztbogár fagyasztott, szárított és por formájában lévő lárvája (Tenebrio molitor lárva): müzliszeletekben, szószokban, húshelyettesítőkben, chipsekben, előkészített húsokban használják fel például.
- Fagyasztott, szárított és por formában lévő Acheta domesticus (házi tücsök): például kenyér- és zsemlefélékben, kekszekben, pékárukban, szószokban, húshelyettesítőkben használják fel.
- Az Acheta domesticusból (házi tücsök) előállított, részben zsírtalanított por: például müzliszeletekben, kekszekben, szószokban, levesekben, chipsekben használják fel.
- Fagyasztott, pépesített, szárított és por formában lévő Alphitobius diaperinus-lárvák (alombogárlárvák): kenyér- és zsemlefélékben, levesekben, chipsekben, tej- és tejtermék-helyettesítőkben, húshelyettesítőkben használják fel.
Azt pedig fontos kiemelni, hogy a már engedélyezett rovarokat sem forgalmazhatja bárki az EU területén.
Sáska és tücsök lehet rengeteg élelmiszerben: tényleg ezt etetnék velünk?
Szomorú a kép
Idén áprilisban Benkő András, a Kaiser Food Kereskedelmi és Marketing Igazgatója lapunknak kifejtette, hogy tavaly sem volt könnyű éve az élelmiszeriparnak itthon és az idei sem volt egy sétagalopp:
Számos lépésre kényszerültünk már 2022-ben. Az áremelés mértéke meghaladta az 50%-ot, ami leginkább a forintgyengülésnek volt köszönhető, de más költségek, mint például az energiaárak, logisztika is jelentősen növekedtek. Volt egyfajta lefelé váltás az olcsóbb termékek, illetve a saját márkás termékek irányába, és ezt kezelni kellett. 2022-ben a forintgyengülés, 2023-ban a sertésárak változása volt egy nagy megoldandó feladat. Nehezen kezelhető, amikor egy félsertés ára év elején 1,2 euró, aztán felmegy 2,2 euróig. Ezek a piaci viszonyok a fogyasztói árakban is jelentkeztek, hiszen a gyártók kénytelenek ilyen esetben árat emelni. Tavaly a fogyasztás volt a legnagyobb probléma.
Hozzátette, az árak felmentek, ezért a vevők kevésbé voltak aktívak, átgondolták a vásárlási szokásaikat. Nem vettek háromféle felvágottat, csak egyet, a drágább termékek helyett olcsóbbat választottak. Korábban például a felvágott kategória elég nagy visszaesésben volt, de 2022-23-ban ismét növekedni kezdett, hiszen ez egy olcsóbb árfekvésű kategória. Aki ebben erős volt, annak ez egy menekülő útvonalat jelentett.
Így vásárolnak húst a magyarok: szomorú, ami a boltokban történik itthon
Rengetegen vesznek ilyen élelmiszereket itthon: meglepő, mi derült ki róluk
Óriási vesztesek és hatalmas nyertesek
Raskó György agrárközgazdász elmondása szerint az elmúlt hónapokban folyamatosan nőtt az élelmiszerek árának emelkedése Magyarországon, és vannak olyan termékkörök, ahol 30-50%-os emelkedés volt megfigyelhető a beszerzési áraknál, másoknál 10% fölötti drágulásokról lehet beszélni. A helyzet nyertesei a diszkontláncok, mindenki másnak hozzájuk kell igazodnia, ezáltal viszont veszteségesen kénytelenek működni. Raskó György, mint fogalmazott, hazánkban az élelmiszerek árának emelkedése európai uniós szinten is kirívó, ráadásul a magyar állampolgároknak jóval kevesebb pénzből jövedelemből/nyugdíjból kell megoldaniuk az élelmiszer-vásárlásaikat.
A szakember továbbá sokkoló adatokat is közölt: jelenleg a kiskereskedelmi boltok 90%-a veszteséges Magyarországon, mivel alkalmazkodniuk kell azokhoz az árakhoz, amelyeket a diszkontláncok kínálnak. Vagyis egy-két láncot leszámítva mindenki veszteséget termel a hazai élelmiszerpiacon. Ezen kívül, amíg 2021-ben a magyar háztartások havi kiadásainak 19-20%-a ment el élelmiszerre, ez most már elérte a 30%-ot is.
Nem nyugodhatunk meg: itt a fájó igazság az élelmiszerárakról, ez vár ránk jövőre
Pályázatdömping volt 2024-ben is a magyar élelmiszeriparban
A mezőgazdaság, azon belül az élelmiszeripar gatyába rázásának érdekében rengeteg támogatásra pályázhattak a termelők idén is. Több pályázati felhívás jelent meg az utóbbi hónapokban, legnagyobb számban a vidékfejlesztési és agrár pályázatok. Egyértelműen az élelmiszeripari pályázatok mennek most a legjobban: a kisebb cégekre szabott kiírás, amely „Feldolgozó üzemek fejlesztésének támogatása” nevet viselte, és 50 milliárd forráskerettel lett meghirdetve, augusztusban járt le. Szeptember 16-án pedig megjelent a „Feldolgozó üzemek komplex fejlesztésének támogatása” című felhívás 150 milliárd keretösszeggel, amiben akár 5 milliárd forintot is nyerhettek az élelmiszeripari cégek hatékonyság- és kapacitásnövelésre - ez utóbbi a nagyobb cégekre lett kiírva.
Indul a pénzosztás: 150 milliárdot szórnak szét itthon, sokan örülhetnek
Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnökének elmondása szerint összesen 300 milliárd forintot rakott félre a kormány az élelmiszeripar hatékonyságának fejlesztésére. Mivel 50%-os támogatási intenzitás van ennél a programnál, ezért az mintegy 600 milliárd forint értékű beruházást generálhat, amivel óriási lépést tehet előre Magyarország a versenyképessége növelése érdekében.
Milliárdokat osztanak szét hamarosan: csak ők kaphatnak itthon a pénzből
Nyílnak a pénzcsapok: milliókat kapnak a magyar gazdák, résen kell lenni
