Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) elnöke szerint a Magyarországon zajló sertéshúspiaci folyamatok döntően uniós eredetűek, hiszen a magyar árak alapvetően a német jegyzéshez kötődnek. Az EU piacát pedig egy jelentős állománycsökkenés határozza meg, ami abból fakad, hogy a tavalyi évet megelőző 1,5-2 évben nagyon zaklatott piaci viszonyok uralkodtak, és már tavaly sokan döntöttek úgy, hogy kevesebb sertést hizlalnak, vagy felhagynak ezzel a tevékenységgel - írta meg a Világgazdaság. A decemberi adatok azt mutatták, hogy egy év alatt több mint 5%-kal esett az uniós sertéslétszám. A magyar adat is hasonló volt, ugyanebben az időszakban 6%-os állománycsökkenést mutatott - mondta Éder Tamás.
Egyre több magyar gazda mond le erről az állatról: sorra tűnnek el az állományok
A sertéslétszám apadása idén már a vágásszámokban is megmutatkozott: áprilisig az EU-ban átlagosan 9%-os volt a vágóhídra kerülő sertések számának csökkenése. Ami pedig különösen figyelemreméltó: az olyan sertésnagyhatalmaknál, mint Dánia és Hollandia, 16%-os, illetve 11%-os volt a sertésvágások számának csökkenése, és a régiónkban meghatározó Németországban és Lengyelországban is 8% körüli vágásszám-visszaesés volt - hívta fel a figyelmet a Hússzövetség elnöke. Érdekes, hogy a magyar adat alacsonyabb: az uniós statisztika szerint áprilisig 2,3%-os volt az éves alapon mért csökkenés.
Egyre kevesebb sertéshúst fogyaszt Európa
A német, a dán és a holland állomány-visszaesés hatásai a legerőteljesebbek. A korábbi veszteségek mellett ebben annak is nagy szerepe van, hogy Nyugat-Európában nagyon erős társadalmi, illetve kormányzati nyomás van az állattenyésztési ágazatokon, a sertéshússzektor teljesítményén pedig érződik is a társadalom elfordulása a hústól, illetve vallási alapon speciálisan a sertéshústól
- magyarázta Éder Tamás.
Az pedig, hogy Németországban „csak” 8%-kal csökkent a vágásszám, nagy részben összefüggésben van azzal, hogy a dán viszont 16%-kal. Dániában ugyanis ennél kisebb mértékű az állománycsökkenés, de a német vágóhidak elszipkázták a dán disznókat. Mégpedig azért, hogy a vágóhidak kapacitását a lehető legnagyobb mértékben kihasználják, ugyanis az a legnagyobb veszteség, ha nem működik a vágóhíd. Ez persze nem megy a véglenségig, ezért konszolidáció várható a német, illetve az európai vágóiparban.
Az állománycsökkenésből fakad egy nagyon erős áremelkedés az élősertés-piacon. Ez a sertéstenyésztőknek nagy segítség volt a tavalyi év második fél évétől, de a magasabb árak nyilván előbb-utóbb megjelennek a piacon, a fogyasztói árakban is. Ez utóbbi folyamat azonban még nem játszódott le teljesen, amit a KSH árai jól mutatnak. Az élősertés-ár ugyanis a tavalyi év elejétől az idei év első negyedévére több mint megduplázódott.
A német jegyzés ezalatt 1,2 euró körül volt kilogrammonként hasított súlyra vetítve, és ez az ár fölment 2,5 euróra. Hosszú idő után a múlt hét volt az első, amikor csökkent, 2,4 euró lett a jegyzés, ám az árcsökkenés ezen a héten nem folytatódott, maradt a múlt heti ár. A magyar árak követték ezt a folyamatot, és a tavaly év eleji 360 forintról mostanra 760-800 forintra nőttek. Ugyan az ármozgásban voltak kis tetőzések is, de az áremelkedés folyamatos volt, és - egy sor más agrártermékkel ellentétben - idén év eleje óta tart, mégpedig az akkori 660-670 forintról mintegy 15-20%-kal.
Dupla sertésár mellett másfélszeres húsdrágulás
Az élősertés-ár másfél év alatti duplázódásától elmaradva, ugyanebben az időszakban a húsok fogyasztói ára átlagosan 57%-kal emelkedett. Ez ugyan jelentős, de nem tükrözi a feldolgozói költségek növekedését - mutatott rá Éder Tamás. A készítményeknél szintén nem jött át a sertésárak duplázódása, hiszen ugyanebben az időszakban a kolbász 43%-kal, a párizsi 47%-kal, a virsli pedig 57%-kal drágult a boltokban. Ráadásul, mivel idén már erős nyomás van a termékpályákon, hogy az élelmiszerek fogyasztói árát ne hagyják növekedni, vannak olyan készítmények, amelyek január óta kicsit olcsóbbá is váltak - ilyen például a kolbász és párizsi -, miközben ugyanebben az időszakban a sertésár tovább emelkedett.
Annak ellenére, hogy áprilisig a vágásszám csak 2,4%-kal esett vissza, az első negyedéves adatok szerint a húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat termelésének volumenindexe 21%-kal csökkent. A készítménygyártásban csak egy kicsit jobb a helyzet, ott ugyanis 15%-os a csökkenés. Ráadásul a korábbi hasonló helyzetekkel ellentétben ez a „beszakadás” egyaránt jellemző a belföldi és az exportértékesítésre is. A Hússzövetség elnöke szerint a második negyedévben sem volt fordulat. A vágásszám mérsékelt és az iparági teljesítmény drasztikus visszaesése között feszülő ellentmondásra azonban egyelőre ő sem tud magyarázatot adni: ilyen vágásszám-csökkenés mellett nem szabadna ekkora termelés-visszaesésnek bekövetkeznie. Az utóbbit azonban sajnos minden piaci információ alátámasztja.
Elképesztő, ami a sertéshússal történik itthon: meglepő hírek jöttek
Polcvesztés történt minden szinten
Az ársapkában érintett szakmai szervezetek már tavaly is jelezték, hogy a rögzített ár kedvezni fog az importnak. Ez sajnos beigazolódott: tavaly az árstop hatálya alá tartozó sertéscomb behozatala közel 50%-kal nőtt, majd idén májusig erre is rátett további 20%-ot, vagyis közel másfél év alatt 70%-os importnövekedés következett be a sertéscombnál, amit nem lehet mással magyarázni, mint azzal, hogy az ársapka okozta veszteségek mérséklése érdekében a kereskedők próbáltak olcsó importot beszerezni. Mivel Nyugat-Európában csökken a fogyasztás, az állomány és a vágásszám visszaesése ellenére keletkezhettek olyan készletek, amelyektől az európai üzemek igyekeztek alacsony áron megszabadulni.
Vagyis visszatért az évekkel ezelőtti jelenség, amit az utóbbi években a kiskereskedelmi láncokkal folytatott együttműködés kiiktatott, az ársapka viszont visszahozott
- magyarázta Éder Tamás.
A hazai élelmiszeripar polcvesztése azonban nem csak a volt ársapkás termékeknél jelentős. A statisztikák szerint ugyanis az élelmiszer és élelmiszer-jellegű vegyes kiskereskedelmi forgalom december óta minden hónapban kisebb visszaesést mutat, mint a magyar élelmiszeripar belföldi értékesítése. Januárban például a kiskereskedelem 4%-kal, az élelmiszer 13%-kal szűkült, míg februárban közel 9% és 14%, márciusban több mint 10% és 13%, áprilisban 9% és 18%, májusban pedig 8%, illetve 10% százalékos volt a visszaesés, mégpedig úgy, hogy a nagyobb szám az élelmiszeripar belföldi értékesítésének csökkenését mutatja.
A húsipari cégek ebben a helyzetben biztosan veszteséget termelnek
Éder Tamás szerint a sertéshús így „kilóg” az általános élelmiszerpiaci trendből, és esetében azok a várakozások, amelyek szerint a húsoknál és a húskészítményeknél a közeljövőben az élelmiszer-infláció csökkenését segítő ármozgások lesznek, nem reálisak. Ebben az ágazatban ellenkezőleg, inkább áremelkedésre kell számítani, mindaddig, amíg az élő sertés ára nem kezd el drasztikusan csökkenni.
A piaci prés okozta válságjelek eközben megjelentek a termékpályán. A hírek szerint ugyanis egyes kis- és közepes méretű vágóhidak esetében a fizetési időszak érdemben meghosszabbodott, ami miatt a sertéstenyésztők körében már vannak aggodalmak. Ráadásul Damoklész kardjaként lebeg az egész magyar sertéságazat felett, hogy Horvátországban több helyen is nagy sertéstelepeken lévő állományokban mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát. Ez azért fenyegető veszély, mert vannak olyan dél-magyarországi vágóhidak, amelyek vágási céllal hagyományosan Horvátországból hoznak be sertéseket. Éder bízik benne, hogy a hatóság különleges óvatosságra felhívó figyelmeztetését mindenki komolyan veszi, és ahogyan a vaddisznó-állományokból nem került be az ASP a sertéstelepekre, úgy most Horvátországból sem fog.
