A legkisebb, kedvezőtlen adottságú kertből is csodás veteményest varázsolhatunk a magaságyások segítségével. Előnyei között szokás emlegetni, hogy könnyebb kigyomlálni, elfelejthetjük a kapálást, segítségével a termést tisztán lehet tartani, sem a kutya, sem a kisgyerekek nem férhetnek hozzá. Az időseknek és a mozgáskorlázottaknak is kényelmesebb, jobban tudnak vele dolgozni. A magaságyás ha ízléssel, - fából, téglából vagy kőből - épül, önmagában is remekül díszítheti a kertünk. A magaságyás igazi hasznát és lényegét azonban csak ritkán szokták kiemelni: talaja összehasonlíthatatlanul jobb, mint a szabad földé.

A magaságyáshoz a keretnek való anyagot akár pár tízezer forintból is megvásárolhatjuk, de ha előre elkészített komposztot veszünk bele, és azzal töltjük fel, annak költsége akár 1 millió forintra is rúghat. Ezért sem mindegy, hogyan állunk neki, és miből építjük meg! Remek alternatíva lehet a dombágyás, a hugelkultur, amely évszázadok óta alkalmazott kertészeti módszer, mi magyarok azonban alig ismerjük - írta meg a HelloVidék.

De mi is az a dombágyás?

A dombágyás egy olyan kevésbé elterjedt, manapság azonban egyre népszerűbb mezőgazdasági technika, amely során a termőföldet domború, emelkedő alakzatokba rendezik el. Ez egy évszázadok óta alkalmazott kertészeti módszer Kelet- és Közép Európában a fahulladékok újrahasznosítására. Manapság is gyakran használják, mert jó a vízmegtartó képessége, jobban kihasználható a termőterület, jó minőségű a termőföld, és meghosszabbodik a szezon. Egyszere komposztálunk, talajt javítunk, miközben mesterséges tartószerkezet nélkül egyfajta magaságyást is építünk

- mondta el a HelloVidéknek Kósa Dániel kertészmérnök.

A hugelkultur lényegében olyan emelt ágyás, amelyben a lebontó folyamatok a természetet utánozzák, felhasználva annak minden előnyét. A földbe került fahulladék a bomlása során keletkezett szerves anyagokkal gazdagítja a talajt. A komposztálási folyamat kissé felmelegíti a talajt, így hosszabb a vegetációs időszak, szinte helyettesíti a hidegágyat, gyorsítja csírázást, a növények fejlődését, és kitolja a szezont. Ebből a szempontból kicsit hasonlít a helyzet arra, mintha a komposztdombba ültetnénk. Olyan fenntartható mezőgazdasági módszer, amely kihasználja a természetes folyamatokat és a szerves anyagok körkörös hasznosítását. Alapja egy olyan emelt ágyás, amelynek középpontjában a lebontás és a talaj gazdagítása áll.

Mire is jó?

Fahulladék hasznosítására: A módszer alapja a földbe ágyazott fahulladék, amely lehet faágak, gallyak, fakérgek vagy egyéb organikus anyagok keveréke. Ezek a fahulladékok a természetes lebontási folyamat során szerves anyagokat szabadítanak fel a talajban, gazdagítva azt.

Talaj tápanyagokkal való gazdagítására: A fahulladék lebontása során keletkező szerves anyagok elősegítik a talaj tápanyag- és humuszszintjének növelését. Ez javítja a talaj szerkezetét, vízmegtartó képességét és a növények tápanyagfelvételét.

Hőmérséklet-emelkedés és hosszabb vegetációs időszak kihasználására: A lebontási folyamatok enyhe hőtermeléssel járnak, amely melegen tartja a talajt. Ennek következtében a talaj hőmérséklete emelkedhet, ami hosszabb vegetációs időszakot eredményezhet, így a növények tovább növekedhetnek és fejlődhetnek.

Gyorsított csírázás és növekedés: A melegebb talaj és a szerves anyagok jelenléte elősegítheti a növények gyorsabb csírázását és növekedését, így előnyös hatást gyakorolva a terméshozamra.

Hosszabb szezon: A hugelkultur alkalmazása lehetővé teszi, hogy a növények későbbi időpontban is növekedjenek és teremjenek, ami a hagyományos szezonális korlátokat kitolhatja.

Környezetbarát megközelítés: A "hugelkultur" módszer a szerves anyagokat újrahasznosítja, minimalizálva a hulladékot és a növénytermesztés során felhasznált vegyszerek mennyiségét.

Miben különbözik a dombágyás a magaságyástól?

A dombágyás és a magaságyás két különböző mezőgazdasági technika, de mindkettőnek megvannak a maga előnyei és alkalmazási területei. A dombágyás egy olyan technika, amely során a földet domború-emelkedő alakzatokba rendezik el. Az emelkedések között mélyedések alakulnak ki, amelyek lehetővé teszik a vízvisszatartást és egyenletes vízeloszlást. A magaságyás ellenben olyan módszer, amely során a növényeket emelt ágyásokon termeszthetjük. Ezeket az ágyásokat talajkeverékkel vagy komposzttal töltik meg, amelynek előnye, hogy a növényeknek jó vízelvezetése és termőföldje van, és könnyebben, hajladozás nélkül elérhetjük őket. A magaságyásokban keveseb a gyom, és segíthet a talaj hőmérsékletének szabályozásában is.

Az egyik fő különbség tehát a kétféle ágyás között maga a forma: a dombágyások esetében az emelkedések és mélyedések dominálnak, míg a magaságyások egységes, emelt ágyásokból állnak. Mindkét módszer elősegíti a vízelvezetést és -visszatartást, de a dombágyásoknál a talaj domború és mélyedő struktúrája általában még hatékonyabb vízkezelést eredményez. Még fontos különbség, hogy a dombágyásoknál a talajtermékenység és a tápanyagok gazdagabb eloszlása az emelkedések körül előnyt jelenthet a növényeknek.

Melyik megépítése költségesebb?

A magaságyás jóval elterjedtebb, mint a dombágyás, ami nem véletlen. Ugyanis szinte minden kapható és beszerezhető hozzá. Ha nem akarunk bajlódni a zöld hulladékok megfelelő komposztálásával, nem illik a kertünkbe a dombágyás jellegzetes formája, akkor simán bármelyik barkácsboltban kaphatunk hozzá keretet, a kertészetekben pedig speciális komposztföldet is. A magaságyások építése során a költségeket a magaságyások alapanyagai (talajkeverék, komposzt stb.) és az emelt ágyások szerkezetének kialakítása befolyásolja.

Magaságyást már online is vásárolhatunk

Online webáruházakban is beszerezhetünk kerti magaságyásokat. Lássuk, milyen árakon miket vásárolhatunk?

Impregnált fa magaságyás 150 x 100 x 40 cm: 24 600 Ft

Horganyzott acél kerti magaságyás 160 x 80 x 45 cm: 30.460 Ft

Horganyzott acél kerti magaságyás 320 x 80 x 45 cm: 34.630 Ft

Andrewex magaságyás 150 cm x 76 cm x 79 cm mandulafenyő: 51.000 Ft

Magaságyás duglászfenyő 70 cm x 150 cm x 72,5 cm: 67 990 Ft

Leier magaságyás téglalap alakzat: 211 000 Ft

Mennyibe kerül a dombágyás építése?

A dombágyások építésének költségei függhetnek a terület méretétől, a talajmozgatás mennyiségétől, az emelkedések és mélyedések kialakításának módjától. Általánosságban azonban az is igaz, hogy dombágyás azok számára jelenthet ideális megoldást, akiknél a kertben bőséggel „terem” zöldhulladék. Ők szinte „ingyen” megépíthetik a kerti hulladékok ügyes és tudatos komposztálásával.

Hogyan kell nekilátni?

A dombágyás elkészítéséhez szükség lesz ásóra, lapátra, metszőollóra, valamint faágakra, gallyakra, trágyára, szalmára - magyarázta Kósa Dániel. Mint mondta,

első lépésként ássuk ki az alapját az ágyásnak. Általánosságban egy ilyen ágyás 80-100cm magas, 1-1,5m széles, 5méter hosszú. Természetesen a méreteket igény szerint változtathatjuk, bár szélességét nem célszerű, ugyanis megnehezíti az elérést. A magasságát a kiásott árokkal növelhetjük, hiszen egy ilyen ágyás esetében, ha egy méter magas, és egy méterre le is van ásva, akkor valójában 2 méter magas ágyásunk van. Ahogy ássuk az alapot, a talaj rétegeit külön gyűjtsük, 60-80cm mélyre legalább!

Ahogyan a magaságyásoknál, itt is a legnagyobb, legvastagabb részeket tegyük az aljára. Ehhez lesz szükség a metszőollóra, ugyanis össze is kell aprítani, körülbelül 30-40cm hosszú darabokra. Erre azért van szükség, hogy nagyobb mennyiséget tudjunk beletenni. Halmozzuk rá a vékonyabb gallyakat, majd a réseket tömködjük be földel, trágyával, és szalmával vegyesen. Utolsó lépésként a kiszedett talajrétegeket tegyük rá, majd valamivel lefedve alaposan tömörítsük meg. Öntözés tekintetében, főleg a gerincen kialakított csepegtető öntözés a legoptimálisabb, a szakirodalom szerint az első pár évben szükséges az öntözés, későbbiekben egyre kevesebbszer.

A dombágyásba az eltelt idővel más-más növénykultúrát kell ültetni

Kósa Dániel szerint a dombágyásban a jól bevált konyhakerti társítások megfelelőek, bár némi változtatást kell rajtuk végezni. Első két évben az alsó rétegek bomlásával, magas az ágyás tápanyag tartalma, így a magas tápanyag-felhasználású kultúrákat kell ültetni, lehetőleg palántákról, mivel a laza talajból könnyen kimosódhat a mag. Tehát ebben az időszakban a cukkini, padlizsán, paradicsom, paprika, gyökérzöldségek a legmegfelelőbbek. Második és harmadik évben próbáljunk a pillangósok közül is válogatni, mivel ők megkötik a légköri nitrogént, és azt a talajba vezetik. Tehát ezekben az években vessünk bele babot és borsót. Szezononként tegyünk a sorközökbe talajtakaróként szamócát. A további években mélyebben gyökerező növényeket is ültessünk, amivel javíthatjuk a vízgazdálkodását az ágyásnak. A kertészmérnök hozzátette, hogy érdemes azt is átgondolni, hogy a dombágyás környezetébe mit telepítünk. A dombágyás közvetlen környezetébe ültessünk olyan növényeket, amelyek vonzzák a hasznos rovarokat és madarakat, mint például a méheket és katicabogarakat, amelyek segíthetnek a kártevők elleni védelemben. Fontos lehet még, hogy kertünkben is, ahová a dombágyást tervezzük, a választott növényvédelmi módszer megfeleljen a dombágyásban termesztett növények típusának és a környezeti körülményeknek.