Ahogy az Ukrajna elleni háborúban Oroszország ellen fordul a hadiszerencse, az orosz fél egyre inkább hatalmas aknamezőkre alapozva próbálja elérni, hogy megakadályozza Ukrajnát területének felszabadításában.
Ma Ukrajnán belül hozzávetőleg 170 ezer négyzetkilométer nagyságú terület van elaknásítva. Az aknák nagy része elsőrangú mezőgazdasági területeken található, amelyek folyamatos jelenléte akadályozza a beruházásokat, az élelmezésbiztonságot és folyamatosan veszélyezteti az emberi életeket is
– írja a Forbes.
Ukrajna ambiciózus tervet készít arra, hogy a mezőgazdasági termelés újraindítása érdekében egyre inkább az ország nagy területeinek aknamentesítésére fordítsa figyelmét, és tervei szerint a következő négy év során legalább a legértékesebb 470 ezer hektár mezőgazdasági területet szeretné aknamentesíteni. Egyes várakozások szerint azonban a taposóaknák évtizedekig, ha nem évszázadokig szunnyadnak majd ott.
Azerbajdzsán lehet a példa
A probléma nagyságrendjét nem lehet alábecsülni. De egy másik posztszovjet ország, amely új utakat tört a megoldhatatlannak tűnő aknaproblémával szemben, jó példa lehet a helyzet kezelésére. Azerbajdzsán 2020-ban visszafoglalta nemzetközileg elismert területének nagy részét, amelyet a Szovjetunió utolsó napjaiban örmény szeparatisták foglaltak el, és három évtizeden át megszállva tartottak.
Ukrajnához hasonlóan ezeken a területeken is rengeteg szovjet korabeli taposóakna van, ráadásul ez a földterület is mezőgazdasági potenciállal rendelkezik, amelyet Azerbajdzsán szeretne kihasználni.
Azerbajdzsán agrárminisztériuma szerint a folyamatban lévő aknamentesítésnek köszönhetően tavaly mintegy 50 ezer hektárnyi, újból mezőgazdasági termelésbe vont területen vetettek gabonaféléket.
Azerbajdzsán az aknamentesítést kiemelt prioritássá tette, mivel a volt lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek százezrei remélik, hogy visszatérhetnek otthonaikba és újjáépíthetik a romos városokat. A régió egykor mezőgazdasági termékeiről volt ismert.