A vadhús tehát prémium terméknek számít, még annak ellenére is, hogy Magyarország vadászati nagyhatalomnak számít. Sajnos a húsfogyasztás tekintetében még mindig sereghajtók vagyunk európai viszonylatban, bár pozitív elmozdulás egyértelműen észrevehető. Jelenleg mindössze 30-40 dkg mennyiség fogy évente fejenként. Magyarországon elsősorban a nagyvadak húsa iránt jelentős a kereslet, közülük a legnépszerűbbek a szarvas, az őz és a vaddisznó. Ezek közül is a vaddisznó fogy legjobban, talán ez a legkedveltebb pörkölt alapanyag is
- fogalmazott Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese.
A szakember kifejtette továbbá, hogy az egészségtudatos életmód, a különböző táplálék intoleranciák megszaporodása előtérbe helyezte, hogy lehetőleg vegyszermentes, valódi tápértékkel bíró élelmiszereket fogyasszunk. A vadhús ilyen szempontból kitűnő alapanyag, hiszen az állat saját élőhelyén, természetes környezetben növekszik, így is táplálkozik, ez a hús minőségét is befolyásolja.
Ráadásul ma már kikeveredtünk abból a kissé unalmas szemléletből, hogy a húst csak pörköltként vagy sültként lehet elkészíteni. Ezt nagyban elősegítette, hogy számtalan gasztronómiai csatorna érhető el online és a televízióban is, rengetegen blogolnak, amelyek igen népszerűek is, így az emberek bátrabban kezdtek el kísérletezni az ízekkel. A vadhúsok is jobban előtérbe kerültek, a grillkultúra térhódítása pedig újabb lökést adott. Nem beszélve arról, hogy a fogyasztói igények kielégítésére ma már számos kényelmi termék elérhető, így akár előre kockázott és csíkozott húsok, hússzeletek, hamburger vagy grillkolbász formájában is hozzájuthatunk a vadhoz.
Kampányokban az erő?
Az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese lapunknak elmondta azt is, hogy a szemléletformáló kampányok egyértelműen lendítenek egy adott élelmiszer fogyasztói hajlandóságán, ez persze attól is függ, hogy mennyire érhető el a boltok polcain és azt a körülményt sem felejtsük el, hogy a magyar vásárlók árérzékenyek. Ennek ellenére például a halfogyasztást ösztönző kampánynál számszerűsítve is kimutatható volt, hogy a kampány hatására közel húsz százalékkal növekedett a halfogyasztás, pedig a halhús sem a legolcsóbb élelmiszer. Az idénygyümölcsök esetében valamivel könnyebb dolguk van, de ott is megfigyelték, hogy a kóstoltatások alkalmával igenis tudtak újat mondani, akár egy élelmiszer egészségre gyakorolt hatását, akár elkészítési módját illetően.
A 2021-es vadhús kampányunk során is megmutatkozott, hogy sokkal nyitottabbak az emberek - és ennek megfelelően a vásárlási hajlandóság is nagyobb -, ha a népszerűsített élelmiszer rendszeresen elérhető, húsféle esetében pedig konyhakész állapotban vásárolható. Éppen ezért örvendetes, hogy a vadhúsok is ilyen formán érhetőek el a legtöbb áruházláncban, míg korábban gyakorlatilag csak speciális üzletekben, vagy piacokon lehetett hozzájutni, többnyire fagyasztott formában
- mondta Giczi Gergely.
Szinte alig marad itthon a vadhús
A magyarországi vadgazdálkodás során évente mintegy 3800 tonna feldolgozott vadhús kerül ki. A magyar vadhús kilencven százaléka exportra kerül, ráadásul igen keresett az európai piacon. A legfontosabb exportpartner e tekintetben Németország, ahová az exportált húsmennyiség közel fele kerül, de jelentős felvásárló Olaszország és Ausztria is. Az itthon maradó húsmennyiség negyven százalékát a kiskereskedelem értékesíti, hatvan százalékát pedig a vendéglátóipar vásárolja fel.
A vadhús import kevésbé jellemzi a hazai vadágazatot, leginkább a fagyasztott termékekre irányul a behozatal, főként Lengyelország vagy Észtország területéről. Mivel 2021-ben a vaddisznóállomány jelentősen visszaesett, így a vaddisznóhús importja is megugrott, e tekintetben Lengyelország, Ausztria, illetve Csehország a legfőbb partnerünk.