A lap több mutatót is ismertetett, például hogy a
- a magyar háztartások végső fogyasztásának (AIC) árszintje az uniós árszint 69,4 százaléka,
- a hozzánk hasonló fejlettségű lengyel adat 63,5 százalék,
- a román pedig 54,1%.
Cikkükben arról is írnak, hogy a főbb nagy árucsoportok zöménél, mint például az élelmiszer, alkohol, dohány, lakhatás, bútor, lakberendezés, közlekedés, kommunikáció, szabadidő, oktatás, a magyar árszint magasabb, mint a román vagy a lengyel. A felsoroltak közül hazánkban kiemelkedően magas az élelmiszerek, a lakhatás árszintje és a és a kommunikáció, a másik két vizsgált országéhoz képest. Az adatok alapján az is kiderül, hogy a legfőbb árucsoportok közül elsőként az élelmiszerek magyarországi árszintje haladta érte utol és haladta meg (100,9%) az EU-s átlagot.
Az rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy a magas élelmiszerárak, illetve a gyors magyar árfelzárkózás ellenére a magyar árszint egyáltalán nem magas a hasonló fejlettségi szintű országok között. Inkább a lengyel és a román árszint tűnik alacsonynak. A portál szerint a magasabb magyar árszínvonal az oka, hogy a vásárlóerő-paritáson számolt magyar fejlettségi, jóléti mutatók (a nominális különbségek ellenére) össszeértek egyes régiós országokéval.