Jakab István, a MAGOSZ elnöke az InfoRádióban úgy vélekedett, az őszi búza 70 százaléka takarmány minőségű, és csak 30 százaléka étkezési.

Közepes termés van, közben a piac áll, és az árakról sem szívesen beszél az ember. Olyan, az üzleti morál szintje alatti árakkal jelennek meg a kereskedők a piacon, amelyet minősíteni sem lehet. Ez vonatkozik az árpára, a búzára, a napraforgóra és a repcére is. Olyan szintű nyomott ár van, amelyet értelmezni sem lehet, a fedezeti ponttól is fényévtávolságra van

- fogalmazott.

Döntöttek a lengyelek: nem engedik be az ukrán gabonát szeptember 15-e után sem

A lengyel mezőgazdasági miniszter Spanyolországba utazik, és az uniós mezőgazdasági miniszterek csúcstalálkozóján kérni fogja az EU támogatását a tilalom meghosszabbításához.

A nyomott ár részleteivel kapcsolatban elmondta, hogy van egy olyan durva hatás, hogy a tározók egy része fel van töltve változatlanul, a nagy felhasználók, nagy felvásárlók bekészleteztek kukoricából, napraforgóból, repcéből, méghozzá Ukrajnából.

Innentől kezdve a tárolók nagyrészt foglaltak, nem ürülnek, mert áll a piac, a termelőnek viszont közben be kell takarítania, és vagy nyomott áron túlad rajta - ez esetben van rá vevő -, vagy nem tudja elhelyezni. Ez az egyik. A másik: úgy kötnek üzletet, hogy a termést be kell tárolni, aztán még a gazda fizet a tárolási költségért, amíg el nem szállítja a vevő. Ennyire durva a helyzet.

A nagy cégek adózott eredményével kapcsolatban kiderült, hogy a 2022-es adózott eredmény a 2021-eshez képest 93,4 milliárd forinttal volt több, tehát ennyivel nőtt a nagy feldolgozók és kereskedők eredménye akkor, amikor a gazdák 100 milliárd fölötti veszteséget szenvednek el. Jakab István szerint óriási baj és további veszteség lehet akkor, ha a gabonapiac nem fog elmozdulni. A megoldás pedig az lehetne, hogy a határ változatlanul legyen zárva minimum december 31-ig. A gabonapiacot addig egy új stratégia mentén ugyanakkor újra kell szervezni.