A Nébih minden évben közzéteszi elemzését, amelyben az illegális fakitermelések és fakereskedelem alakulását vizsgálja megyei bontásban. Az elemzésben hivatalunk immár hat év adatait vetette össze, ennek köszönhetően bizonyos trendek is kirajzolódnak
- közölték a Nébih szakemberei.
Az egyes vármegyék és Budapest főváros kockázati besorolása évente felülvizsgálatra kerül. Az elemzés tehát hatodik éve készül hasonló szisztémával, így az időközben keletkező új információk birtokában a kiértékelés módszere is finomodott - írja a HelloVidék.
Emiatt már a 2021. évi elemzésnél a kockázati besorolás finomításra került a fenti ábra szerinti kategóriák bevezetésével, továbbá a gyűjtött statisztikai adatok átlagolása megszűnt a 2021. évi elemzésnél. Ezek figyelembe vételével a besorolásbeli változások - az elemzésbe bevont korábbi évekre visszamenően is - pontosabban nyomon követhetőek. Ennek mentén a 2022. évi adatok feldolgozását követően a vármegyék besorolása a következők szerint alakult:
- Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 2022. évben már extrém magas kockázatú vármegye lett, de az azt megelőző öt évben is nagyon magas kockázati besorolású volt.
- Pest vármegye továbbra is a nagyon magas kockázati besorolású, az utóbbi három évben jelentős mértékben nem változott a kockázati pontszáma.
- Baranya, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala vármegyék magas kockázati besorolást kaptak. Somogy vármegye kivételével a többi vármegye kockázati besorolása egy kategóriát romlott. Nógrád és Zala vármegyék kockázati pontszáma jelentősen megnövekedett 2021. évhez képest, míg Baranya vármegye kockázati pontszáma kismértékben romlott 2020. óta.
- Bács-Kiskun vármegye közepesen magas kockázati besorolást kapott, mely egy kategóriányi javulást jelent a korábbi évek besorolásához képest.
- Budapest, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna vármegyék közepes kockázati besorolást kaptak. Míg Hajdú-Bihar és Tolna vármegyék kockázati besorolása egy kategóriát javult, addig Budapest kockázati besorolása egy kategóriát, míg Győr-Moson-Sopron vármegye két kategóriát is romlott. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye besorolása nem változott.
- Csongrád-Csanád, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém vármegyék az alacsony közepes kockázatú vármegyékhez tartoznak. Fejér, Heves, Vas és Veszprém vármegyék kockázati besorolása egy kategóriát javult, míg Csongrád-Csanád és Komárom-Esztergom vármegyék kockázati besorolása nem változott 2021. évhez képest.
- Békés vármegye alacsony kockázati besorolást kapott, kockázati pontszáma öt év alatt egyértelműen javult.
Milyen büntetés, bírság jár annak, akit falopáson kapnak?
A falopás felderítése a rendőrség hatáskörébe tartozik, a Nébih az illegális faanyag kereskedelmi tevékenységet vizsgálja. Tekintettel arra, hogy az illegális fakereskedelmi tevékenység elleni kötelező fellépést az EU szintjén egységesen hirdették meg, így a szankciók és az alkalmazható intézkedések is elég széles körben lettek meghatározva. Az EU az illegális fakereskedelem visszaszorításával szeretné csökkenteni az erdőírtásokat, ezzel mérsékelve a klímaváltozás hatásait. Az uniós szinten meghatározott szankciók: az illegális eredetű fatermékek elkobzása, az adott faanyag kereskedő tevékenységének felfüggesztése és tiltása, valamint a bírság. A hazai szabályozás szerint az erdővédelmi bírság felső határa természetes személyek esetében ötvenmillió forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében ötszázmillió forint.
Durván elszálltak az árak: ennyit kell fizetni a tűzifáért Magyarországon
De mi lesz a már kivágott fákkal? Hova kerülnek?
A jogszerűtlenül kitermelt faanyagot nem lehet kereskedelmi forgalomba hozni, ha ez mégis megtörténik, és a hatósági eljárás során erre fény derül, akkor a Nébih elkobozza az érintett faanyag tételeket. Az eljárás lezárását követően az ilyen tételeket - pályázati rendszer útján - ingyenesen átadja a hatóság önkormányzatok, egyházak és közhasznú szervezetek részére, akik azt a rászorulók számára továbbítják.
