Egy ipolytarnóci magánerdőt dézsmáltak visszatérően azok a tolvajok, akiket a salgótarjáni rendőrök fogtak el még októberben. Az egyenruhások egy fával megpakolt, rendszám nélküli személykocsi mellett ütöttek rajta arra a 35 éves ipolytarnóci férfire, aki fiával és 33 éves ismerősével az erdőterület fáit tizedelte meg láncfűrésszel, majd szállította roncsautóval édesanyja közeli udvarára. Az elkövetők a lopással 212 ezer 500 forint kárt okoztak - írja a HelloVidék.
Sajnos nem új keletűek az ilyen, és ehhez hasonló beszámolók. Már régóta visszatérő problémát okoznak ugyanis idehaza azok a fatolvajok, akik a növekvő rezsiárak miatt inkább a könnyebb utat választják. Sok százezer háztartás van Magyarországon, ahol kizárólag fával fűtenek, a KSH kimutatása szerint 4,4 millió háztartásból 800 ezerben fűtenek fával, és elenyésző számban szénnel. 700 ezer háztartás pedig szilárd és gáztüzelésre egyaránt alkalmas, vagyis választhat, hogy melyik opció a legmegfelelőbb az adott időszakban.
Sokan a könnyebb utat választják
Az elszálló árak miatt a mostani fűtési szezonban is mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a családoknak, sokan azonban megpróbálnak törvénytelen eszközökhöz folyamodni azért, hogy biztosítsák a megfelelő mennyiségű tüzelőanyagot maguknak télire. Az erdészeti szakemberek szerint a falopás Borsod vármegyében valóságos iparággá fejlődött, Borsod-Abaúj-Zemplén tavaly már extrém magas kockázatú vármegye lett, de az azt megelőző öt évben is nagyon magas kockázati besorolású volt.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) összefoglalója szerint a hivatal EUTR felügyelői tavaly 518 eljárást folytattak le, és a megelőző jellegű hirdetés-ellenőrzések során 8521 jogszerűtlen hirdetést töröltettek. Az összes kirótt bírság értéke meghaladta a 63 millió forintot, az elkobzott bevétel csaknem 47,2 millió forint, míg a zár alá vett vagy elkobzott faanyag mennyisége 636,7 köbméter volt 2022-ben.
Az adatok alapján Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nagyon magasról extrém magas kockázati besorolásúvá vált, továbbá a magas kockázatú vármegyék közé került Baranya, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala vármegye. Javult a kockázati szint Békés, Bács-Kiskun, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Tolna, Vas és Veszprém vármegyékben. Heves kockázati száma mindössze 6,5 pont volt, aminél csak Békés, Veszprém és Komárom Esztergom ért el alacsonyabbat, Borsod 17,6-tal végzett az élen. A NÉBIH szerint a vizsgálatok gyakoriságának és hatékonyságának köszönhetően a jogkövetési hajlandóság több megyében nőtt.
Bár a fatolvajok zöme megússza a felelősségrevonást, vannak olyanok is, akiket azért fülön csípnek. A Legfőbb Ügyészség által közölt regisztrált bűncselekmények alapján 2020-ban Bács-Kiskun vármegyében például összesen 95 fatolvajlást regisztráltak, ebből élőfa (akác, fenyő) lopás 46 volt (két esetben Kecskeméten), faáru 7 volt (egyszer Kecskeméten), tűzifa 42 volt (egyszer Kecskeméten). 2021-ben összesen 74 esetben történt falopás a megyében, ebből élőfát 31 esetben tulajdonítottak el (háromszor Kecskeméten), faárut hétszer, tűzifát 36 alkalommal (kétszer Kecskeméten).
Semmi se szent a fatolvajoknak
A fatolvajok éves szinten sok tíz milliós, ha nem száz milliós károkat okoznak. A falopás felderítése a rendőrség hatáskörébe tartozik, a Nébih az illegális faanyag kereskedelmi tevékenységet vizsgálja. A hazai szabályozás alapján az erdővédelmi bírság felső határa természetes személyek esetében 50 millió forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknél pedig 500 millió forint. A jogszerűtlenül kitermelt faanyagot nem lehet kereskedelmi forgalomba hozni, ha ez mégis megtörténik, és a hatósági eljárás során erre fény derül, akkor a Nébih elkobozza az érintett faanyag tételeket.
Az elkövetők nem csupán az államiakban, hanem a magánerdőkben is garázdálkodnak. Senki nem képes kellőképpen védekezni, mivel jól szervezett figyelők pásztázzák a terepet, s nézik a rendőrök, természetvédelmi őrök, erdőtulajdonosok, illetve a megbízott őrző-védő cégek alkalmazottainak mozgását.
