Meg kell nézni minden piros termék összetételét, most már nem bodzát fogunk találni egy gumicukorban, egy joghurtban vagy egy gyümölcslében, hanem feketerépalevet vagy feketeberkenye-levet. A gyártók azt gondolták, hogy egy termékben a bodza nem túl magas költség, de összességében amikor vesz egy nagy gyár 80-100 tonna bodzasűrítményt, ott már nyilván nem mindegy, hogy az ára fölment háromszorosára
- mondta az InfoRádió-nak Csizmadia György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér megyei kertészeti osztályelnökétől. A gyárak ezért nem rendeltek, így összeomlott a bodzapiac, a töredékére zuhantak az eladási árak, pedig Magyarországon ma bodzával 1500 hektáron foglalkoznak hivatalosan, 6-700 bodzatermelő van.
A probléma forrása, hogy a fogyasztói szokások átalakulása miatt a gyümölcsöt tartalmazó késztermékek piaca folyamatosan csökken. Ez okozza a relatív túltermelést, ami minden gyümölcsnél megvan, így a bodzánál is. Az emberek nem igazán fogyasztanak Magyarországon bodzalevet, bodzalekvárt, hiába ismert
- közölte. Csizmadia György úgy vélekedett, egy gombóc fagyihoz, egy cigihez, egy kávéhoz, egy kólához képest nem feltétlenül drága a gyümölcs.
Érdekes az emberek gondolkodása: megveszik a vitamint, de nem isznak narancslevet. Megeszik a halkapszulát, de nem esznek tonhalat. Ameddig az alapélelmezésünk egyre inkább hiányt szenved a magas beltartalom-értékű élelmiszerből, mert drága, multivitaminokkal igyekszünk pótolni
- nyomatékosította. Egy-egy frissen facsart gyümölcslé több szer szedését kiválthatná, a bodza rendszeres fogyasztása például vastartalmú gyógyszerek szedését is helyettesíthetné, akár már napi fél deci bodzalé megivása is elég lehetne.
Teljesen abszurd helyzet az, hogy mi most Magyarországon lefagyasztjuk a bodzát, por formájában eladjuk Kínának, ez a por elmegy az Egyesült Államokba, ott kapszulát gyártanak belőle, és az jön vissza Magyarországra. Miközben csak bodzalevet kéne inni
- összegzett Csizmadia György.