Mit hozhat a szén-dioxid-piac a mezőgazdaságnak?

Mi is az a Carbon Farming, vagyis fenntartható gazdálkodás? Tette fel a kérdést előadása elején John Barry, az Agreena ApS senior sales menedzsere a Sustainable World 2023 Konferencián. Mint mondta itt a regeneratív mezőgazdaságról van szó, ahol növeljük a talajok termelékenységét, illetve előmozdítjuk a már degradált talajok újra termékenyülését. A jelenlegi probléma az hogy a fenntartható gazádkodás, de a gazdálkodás is mint olyan nagyon szenynyező. A szakember kiemelte, a mezőgazdasági ágazat a globális éves üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy 30 százalékáért felelős, emellett aránytalanul nagy dinitrogén-oxid-kibocsátó. Az óceánok után a talaj rendelkezik a második legnagyobb szén-dioxid-tároló mechanizmussal, az ENSZ becslései szerint azonban a világ mezőgazdasági területeinek mintegy 40 százaléka degradálódott. Az európai gazdaságokat egyre inkább sújtja az aszály, amely veszélyezteti a terméshozamokat, a vidéki közösségeket és a nemzeti élelmiszer-önellátást.

A "zéró éhínség" fenntartható fejlődési cél elérése érdekében az ENSZ szerint a mezőgazdasági rendszer mélyreható megváltoztatására van szükség. Az IPCC szerint 2030-ig 43 százlékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok globális kibocsátását.

A regeneratív mezőgazdaság nemfejlődik elég gyorsan jelenleg - hangsúlyozta John Barry. A regeneratív mezőgazdaságra való áttérés során jellemzően felmerülő pénzügyi veszteségek a legtöbb gazdálkodó számára kockázatosak, ráadásul az amúgy is vékony árrés mellett a gazdák jellemzően nem férnek hozzá olyan pénzügyi tőkéhez, amely támogathatná a regeneratív átállást.

Az önkéntes szén-dioxid-piac (VCM) része lehet a megoldásnak, vagyis a fenntartható gazdálkodásra való átállásra - közölte a szakember. A VCM finanszírozást és egy olyan mechanizmust biztosít, amellyel a gazdák átállhatnak a regeneratív mezőgazdaságra. A VCM olyan projekteket tesz lehetővé, amelyek a gazdákkal együttműködve átalakítják a mezőgazdaságot az üvegházhatású gázok eltávolítása és csökkentése, valamint a talaj egészségének, a biológiai sokféleségnek és a vízvisszatartásnak a javítása révén.

18 európai ország vesz részt az Agreena talajszén-programjában, köztük Magyarország is, és összesen közel 1000 farm érintett. Nemcsak rövid, de közép- és hosszú távú előnyökre is szert tehetnek a gazdálkodók, akik ebben részt vesznek. Egyik főbb előnye a programnak a termelékenyebb talaj. A regeneratív mezőgazdaság megoldást jelent egy jelenleg nagyon fajsúlyos problémára.

Mi a baj a mostani talajgazdálkodással?

Egyik legnagyobb probléma jelenleg Magyarországon a hihetetlen talajdegradáció, több tonna talajt vesztünk évente - hangsúlyozta Dr. Vona Viktória, a Csernozjom Kft. ügyvezetője, tulajdonosa. Hatalmas mértékű a szervesanyag-csökkenése a talajoknak, így pedig romlik a szerkezet. 20 évvel ezelőtt teljesen más méretű volt egy mezőgazdasági gép, a talajtömörödés hatására egyre több vízháztartási és szerkezeti probléma jelenik meg hazánkban.

A forgatásos talajművelés nem éppen a talaj fenntarhatósága érdekében tett művelet, de 10-20 évvel ezelőtt még nem is gondolkodtunk másban - mondta Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője. Ha nem lazítjuk a talajt, homogénül osztjuk el a szármaradványt, akkor beáll az egyensúly, akkor lesz fenntarthatóbb állapot, ezt a forgatással nem tudjuk lehetővé tenni. 

Hogyan lehet eljutni a fenntartható talajművelésig?

Dr. Vona Viktória szerint fontos, hogy, hol akarjuk elérni a talajok ideális állapotát, a talaj mely részén, milyen mélységben. Nemcsak a felső 30 centiméteres rétegben kell gondolkodnunk, hanem a növények gyökerének a szintjén is, a teljes talajközeget kell jó állapotba hoznunk.

Minél kevesebb forgatást kell alkalmazni, minél több szerves anyagot kell a talajba juttatni, illetve fontos, hogy a talajok megfelelő vízháztartását is fenntartsuk. Az egészséges talajban van giliszta, élet, van benne víz, és szép, morzsás szerkezete van. Az eddigi gyakorlatok, biztos, hogy a romláshoz vezetnek.

Csepregi Attila úgy látja, ha elkezdjük a regeneratív gazdálkodást, akkor 5 év alatt el lehet jutni egy jó profithoz, de a talaj megújulásához annyi idő kell, amennyi idő alatt el lett rontva. Akkor lehet ebbe beleállni, ha van egy tartalék a gazda zsebében, amivel a fenntarthatóság irányába tudja vinni a gazdálkodását. 

Mi lehet a megoldás?

Mint élelmiszeripari vállalat a nyersanyagaink beszerzését megfelelő minőségben fenn kell tartani, ez egyre nagyobb kihívás, nemcsak Magyarországon, de például a kávé, kakaó elérhetősége is nehezebb - közölte Hőgyész Anna, a Nestlé Hungária Kft. fenntarthatósági vezetője. Kiemelte, sokkal sérülékenyebbek az ellátási rendszerek, ezért is fontos a talajok egészségének megtartása. A Nestlé programjában azt térítik meg a gazdáknak, hogy a regeneratív, fenntartható gazdálkodásra átállnak, például, ha gépbeszerzésre van szükség. 

A mi programunk a gazdák regeneratív gazdálkodásra való átállását támogatja, de nem finanszírozza. Vagyis segítjük őket abban, hogy a forgatásos művelés helyett mit alkalmazhatnak, használjanak talajtakarót, illetve a műtrágyákat igyekezzenek visszaszorítani. Ezek olyan gyakorlatok, amelyekkel szén-dioxidot kötnek meg, vagy nem szabadítanak fel

- tudatta Koszty Viktor, Regional Representative Hungary Agreena ApS. A talajszén-megkötési platformot és programot azért fejlesztették ki, hogy segítse a gazdálkodókat a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatra való átállás finanszírozásában. Az Agreena az önkéntes szén-dioxid-piac révén az éghajlatbarát mezőgazdasági erőfeszítéseket szén-dioxid-tanúsítványokká alakítja át, mellyel új bevételi forráshoz juthatnak a gazdálkodók. 

De mit gondolnak az átállásról a gazdák?

A gazdák részéről nincs túl nagy nyitottság a regeneratív gazdálkodásra való átállásra, a többséget az érdekli, hogy több pénzt kapjanak a terményért, de a Nestlé modelljének nem ez a lényege - tájékoztatott Hőgyész Anna. Koszty Viktor szerint vannak olyan gazdák, akik a sok új gyakorlat előnyét már megtapasztalták, de jó, ha mindenki tudja, hogy már ebbe az irányba megyünk, és tart a mezőgazdaság, az Európai Unió is egyre hangsúlyosabban nyomja ezt a témát. A szakember szerint érdemes akár a tapasztaltabb gazdálkodókkal is egyeztetnie annak, aki a fenntartható gazdálkodásra át akar állni. A beszélgetés résztvevőinek többsége egyetértett abban, hogy a regeneratív gazdálkodásra való átállás a gazdák többsége számára jelenleg kényszer, és nem érdek. 

Címlapkép forrása: Portfolio