Az elmúlt egy évben mintegy 35 millió tonna gabonát exportáltak Ukrajnából a Dunán keresztül, ami az Európán átmenő, és ezzel együtt rengeteg vitát kiváltó vasúti szállítás mellett létfontosságú gazdasági támogatást nyújtott az országnak. Az viszont kérdéses, hogy az ukrán vállalatok meddig tudják vállalni az alternatív útvonalak többletköltségeit - írta meg a Világgazdaság. Oroszország ugyanis július óta drónokkal támadja Románia dunai kikötőit, és a becslések szerint az elmúlt két hónapban mintegy 280 ezer tonna termény semmisült meg a légicsapásokban. Moszkva célja, hogy teljesen megbénítsa az ukrán gazdaság infrastruktúráját, és ellehetetlenítse a dunai exportot. Ez egyelőre nem következett be, de az amúgy is hosszú szállítási útvonal a háborúval együtt jelentősen megdobja a költségeket - amint arról a Financial Times is beszámolt.
Már nem éri meg gabonát vetni az ukrán földeken?
A gabona exportja Egyiptomba a Dunán keresztül jelenleg körülbelül 116 dollárba kerül tonnánként, míg a háború előtt ez 69 dollár körül mozgott. Az ENSZ FAO élelmiszerár-indexe szerint a búza nemzetközi ára augusztusban 3,8%-kal csökkent júliushoz képest, ami azt jelenti, hogy az árak jóval a tavalyi szint alatt vannak. Jevgen Oszipov, az Ukrajna egyik legnagyobb agráripari cégének számító Kernel vezérigazgatója szerint egyre kevésbé van értelme az ukrán gazdáknak terményt vetni, mivel azzal csak pénzt veszítenek.
A szakember úgy véli, hogy a magas költségek alááshatják az ukrán gabonatermelést, és 2024-ben a teljes export az előző évi szint felére, mintegy 35 millió tonnára zsugorodhat. Maga a szállítási útvonal is meglehetősen bonyolult és hosszadalmas. Olyan sok teherautó szállít gabonát a dunai menti kikötőkbe, például Izmajilba és a közeli Renibe, hogy a sorok akár 35 kilométer hosszúak is lehetnek. Sőt, az útburkolat megóvása érdekében nyáron csak éjszaka vagy nappal 28 fok alatti hőmérsékleten közlekedhetnek a teherautók. A gabonát ezután uszályokba rakodják, majd belvízi utakon keresztül a román fekete-tengeri kikötőbe, Konstancába viszik, ahol a szállítmányt nagyobb tengeri tartályhajókra rakodják. Azonban elemzők szerint Konstanca a szükséges fejlesztések nélkül könnyen túlterheltté válhat.
A szinte mindennapos orosz dróncsapásokból eredő biztonsági kockázatok ellenére a hajózási adatok szerint szombaton 89 hajó volt Izmajil kikötőjében. Az ukrán gazdák és szállítmányozók szerint a folyami kapacitása tovább bővülhet a jövőben. Ennek ellenére a magas költségek azt jelentik, hogy a fekete-tengeri gabonaegyezmény nélkül csődbe mehetnek a farmerek. Ehhez érdemes hozzátenni: a tengeri szállítás az egész ukrán gazdaságnak fontos lenne.
De miért szűnt meg a fekete-tengeri gabonaegyezmény?
Az orosz–ukrán háború kirobbanása után az orosz flotta blokkolta a kikötőket, és az ukrán élelmiszerek nem jutottak ki a világpiacra. Azonban az ENSZ és Törökország közvetítésével a hadban álló felek tavaly júliusban megállapodást kötöttek: Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és António Guterres ENSZ-főtitkár memorandumot írt alá az orosz mezőgazdasági termékek és műtrágyák világpiaci szállításának megkönnyítéséről. Ezzel egy időben a kijevi delegáció szerződést írt alá Törökországgal és az ENSZ-szel a gabonaexportról. A fekete-tengeri gabonaegyezmény lehetővé tette az ukrán gabonaexportot három ukrán kikötőből (Csornomorszk, Odessza, Juzsnij) egy védett tranzitfolyosón keresztül.
A megállapodást novemberben, majd idén márciusban is meghosszabbították, és július 17-ig volt érvényes. Moszkva azonban közölte: az alkut csak akkor hosszabbítják meg újra, ha az Orosz Mezőgazdasági Bank (Rosszelkozbank) ismét része lesz a SWIFT-rendszernek. Ez nem történt meg, így a megállapodás is megszűnt. A felek között Recep Tayyip Erdogan török elnök igyekszik közvetíteni. Az Európai Tanács szerint 2023 májusáig több mint 30 millió tonna gabona jutott a világpiacra a szerződésnek köszönhetően.
