Csütörtök reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, csütörtöki (2023.09.14.) napon.

2023.09.14. csütörtök: A Dunántúlon változóan, keletebbre közepesen vagy erősen felhős lesz az ég, majd délutántól csökkenni kezd a felhőzet. A nap első felében elszórt jelleggel, délután már csak középen és keleten néhol lehet csapadék: nyugaton, délnyugaton eső, másutt zápor, helyenként zivatar várható. A döntően nyugati, északnyugati szél nagy területen lesz élénk, időnként erős. A zivatarok elsődleges kísérőjelensége a felhőszakadás lesz, de emellett erős vagy viharos széllökésekre is számítani lehet.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 29 fok között várható, délkeleten lesz a melegebb, délnyugaton a hűvösebb.
Késő estére 15 és 20 fok közé hűl le a levegő.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Az időjárás a hidegfrontra érzékenyeket terheli meg különösképpen. Legáltalánosabb panaszként fejfájás, migrén jelentkezhet. Ingadozhat a vérnyomás, erősödhetnek a görcsös, reumatikus panaszok. Nőhet a reakcióidő.

A következő napon várható időjárás

2023.09.15 péntek: A gomoly- és fátyolfelhők mellett többórás napsütés várható. Általában száraz időre számíthatunk, de egy-egy zápor, zivatar nem kizárt, nagyobb eséllyel a keleti tájakon. Főleg a Tiszántúlon több helyütt megélénkülhet az északi, északkeleti szél. A csúcshőmérséklet 22 és 28 fok között valószínű.

Friss híreink:

Egyre durvább károkat okoz a pocok Magyarországon: itt a megoldás?

Az enyhébb telek miatt évről évre egyre nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a gazdálkodóknak a mezei pocok elleni védekezésre. November 16-ig lehet alkalmazni a klórfacinon rágcsálóirtót az utóbbi években rendkívüli módon elszaporodott pockok állományának kordában tartására, de jó tudni, hogy számos egyéb módon is tehetünk azért, hogy kártételüket csökkentsük.

Takaréklángon, de megy tovább az iskolatej program

Döcög az iskolatej program, de legalább van – nagyjából így lehet összefoglalni az általunk megkérdezett tejágazati szereplők véleményét, akik mindegyike hangsúlyozta: fontos és hosszútávon is jelentős kezdeményezésről van szó. Az iskolatejet a gyerekekhez uniós támogatott program keretében juttatják el, a feldolgozók minden egyes adag termék után meghatározott összeget kapnak, ami uniós és nemzeti támogatásból tevődik össze. Az edukációs, egészségnevelési, és – ki nem mondottan, de – szociális jellegű kezdeményezésen a feldolgozók anyagilag nem nyernek, de így is szívesen részt vesznek benne, sőt, szeretnék újra a korábbi szintre bővíteni. Ennek legfőbb akadálya a költségvetés helyzete, ám a kezdeményezést mindig is támogatta az Agrárminisztérium, valamint a hírek szerint van esély arra is, hogy az EU a jövőben több pénzt ad a programra – Brüsszel azonban mindinkább azt szeretné elérni, ha a gyerekek minél kevesebb cukrozott terméket, és minél több natúrtejet, tejfölt és sajtot kapnának.

Lépni kell: nem bánhatunk úgy a talajjal, ahogy eddig tettük

Klímakérdésben, illetve a kibocsátáscsökkentési célokban az egyik legösszetettebb és talán legérdekesebb iparág az agrárium. Komoly szén-dioxid-lábnyommal rendelkezik, de az elsők között is szenvedi el a klímaváltozással megszaporodó természeti károkat, és ezzel egyidőben nyújtja az egyetlen olyan természetes megoldást, ami negatív kibocsátást, illetve a nettó zéró célokat segít elérni. Mi az a Carbon Farming? Milyen lehetőségeket, és milyen buktatókat tartogat a jövő agráriuma számára? Hogyan lehet pénzzé tenni a kibocsátások csökkentését? Hogyan segítik a legújabb technológiák, vagy a precíziós gazdálkodás az iparág kibocsátását visszafogni? A megelőzés mellett hogyan tudnak a gazdák felkészülni a rosszabb szcenáriókra? Mit jelent az alkalmazkodás a gyakorlatban? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat a Portfolio Csoport által rendezett Sustainable World 2023 Konferencián a szakemberek.

A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:

Működik a mesés hiteltrükk: súlyos milliókat csinál a magyar elit abból, ami másokat tönkretesz

Szeptember második hetében publikálták a jegybank félévente megjelenő Hitelezési folyamatok című kiadványát. A tanulmány egyik legérdekesebb megállapítása, hogy miközben éves összevetésben a felére esett vissza a lakosságihitel-kihelyezés mértéke, addig az egyébként legkevésbé népszerű szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében arányaiban jelentősen emelkedett az új szerződések összege. A kiadvány további érdekes következtetése, hogy ezeknek a hiteleknek a jelentős részét azért vették fel az egyébként magyar viszonylatban kifejezetten tehetősnek számító ügyfelek, hogy a hitelösszegből állampapírt vásároljanak. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy mekkora hozamra számíthat az, aki rendelkezik elég jövedelemmel a több mint 400 ezer forintos havi törlesztőrészlet finanszírozásához.

Lesz hazai alma, de milyen áron: ennyit kérnek el ősztől a szezon slágergyümölcséért

Az ősz leggyakoribb és legkedveltebb gyümölcse az alma, sőt egész télen fogyaszthatjuk ezt a rendkívül jótékony hatású termést, a gyümölcsök királyát, ahogy egyesek tartják, ha jól tároljuk. És bár az ültetvények területe évek óta csökken itthon, az idei év terméshozamára nem panaszkodnak sem a nagy-, sem a kistermelők. Az alma pedig még mindig az olcsóbb vitaminbombák közé tartozik, sokak szerint indokolatlanul is nyomott áron árulják ezt a gyümölcsöt. Mutatjuk, mi a helyzet az almaszüret kezdetén.