Meglepő eredménnyel zárult az AGROS projekt Hollandiában. A kezdeményezést azzal a céllal indították el, hogy kiderüljön, a jelenlegi tudományos és technológiai szinten megvalósítható-e már egy olyan autonóm üvegház, amelyben a termesztést egy mesterséges intelligencia irányítja és felügyeli. A projektet, amelyről az Agrárszektor is beszámolt, a holland Wageningeni Egyetem (WUR) vezette.
A hollandok meglépték: durva, ami a zöldségtermesztésre vár az országban
A Future Farming a napokban arról adott hírt, hogy az elmélet validációs kísérlete sikerrel zárult. Anja Dieleman, az AGROS projekt vezetője és a Wageningeni Egyetem és Kutatási Központ üvegházi kertészet üzletágának kutatója elmondta, hogy az elmúlt két évben az uborka autonóm módon vezérelt termesztésének építőkövein dolgoztak, és meghatározták a növény tulajdonságait, amelyek a termesztésirányítás és a klímaszabályozás döntéshozatalához elengedhetetlenek, valamint kiválasztották az említett tulajdonságok mérésére szolgáló érzékelőket. Az üvegház autonóm irányításához két megközelítésen alapuló algoritmusokat fejlesztettek ki: egy mechanisztikus modell alapú digitális iker és egy megerősítő tanuláson alapuló gépi tanulási algoritmust - magyarázta a szakember.
Anja Dieleman azt is elmondta, hogy az év elején megkezdődött a validálási kísérlet: a fenti két megközelítést és egy termelői kontrollcsoportot alkalmaztak egy üvegházi kísérletben, amelynek során uborkát termesztettek. A termelői kontrollcsoportnál a klíma szabályozása és a növénytermesztés a jelenlegi termesztői ismereteken és a legjobb gyakorlatokon alapult, egy előre meghatározott termesztési és öntözési stratégiával, amelynek célja a kiegyensúlyozott növénynövekedés és termelés megvalósítása volt.
A stratégia alapját a növény alapvető környezeti tényezők iránti igénye képezte, amelyet a napfény, a kiegészítő LED-világítás, valamint a hőmérséklet- és CO2-ellátási stratégia biztosított. Az öntözési stratégia a termesztés kezdetén magas növekedést eredményezett. Amikor megjelentek az első virágok, a termésmetszési stratégiát az újonnan képződött levelek száma és a várható fényszintek alapján határozták meg. A szakértők koncepciója az volt, hogy egészséges növényeket termesszenek, abból a feltételezésből kiindulva, hogy a termés kompenzálja majd az áram-, hő- és CO2-költségeket.
A leszüretelt uborkák száma megközelítette az előzetesen becsült terméshozamot, amely a kísérlet kezdetén készített termesztési terven alapult. A szabályozási stratégia kedvezőnek bizonyult, a nettó nyereség ugyanakkor a termesztők csoportjában volt a legmagasabb
- ismertette Anja Dieleman.
