Láttuk, hogy a klímaváltozás nem azt jelenti, hogy valami teljesen eltűnik, hanem azt, hogy hektikussá válnak a körülmények. Nem vagyunk könnyű helyzetben, egyértelműen fajtaszerkezet-váltásra van szükség, agrártechnológiai felfogásváltásra, „és amit be tudunk zárni - ilyen az üvegházi termesztés, illetve az állattenyésztés bizonyos része -, azt be kell zárnunk, el kell választanunk az időjárástól - mondta el korábban a Pénzcentrumnak Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.
Az aszály már az életünk része
Az elmúlt években Magyarországon is egyre gyakrabban és intenzívebben tapasztalhatóak a hosszú és forró nyarak, amelyek komoly kihívásokat jelentenek a mezőgazdaság számára. Ez önmagukban is mind sokatmondóak, ám a klímaváltozás hatására nemcsak a hőmérséklet emelkedik, hanem az időjárási minták is megváltoznak: egyre gyakoribbak a hosszú száraz időszakok, melyeket hirtelen, heves esőzések követnek. Ezek a változások különösen súlyosan érintik a zöldség- és gyümölcstermesztést, amelyek érzékenyek a vízhiányra és a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásokra.
Az aszály és a klímaváltozás ilyen értelemben pedig nem csak a gazdákat érinti, hanem a végső fogyasztói árakat is jelentősen befolyásolhatja. A csökkent terméshozam és a megnövekedett termelési költségek miatt a zöldségek és gyümölcsök ára emelkedhet, ami közvetlenül hat a fogyasztók pénztárcájára is. Márpedig a magyar vásárlók pénztárcáját igencsak szűkre szabták az elmúlt évek inflációs viharai, amire a klímaváltozás rátesz még egy lapáttal.
A klímaváltozás globálisan és így Magyarországon is komoly kihívást jelent az agrártermelésnek, amelyhez világszerte igyekeznek alkalmazkodni a termelők és a mezőgazdaság innovációs cégei is. Keveset beszélünk viszont arról, hogy az alkalmazkodásnak vannak határai, de az adaptáció sem működik egy ponton túl. Bizonyos mennyiségű víz szükséges a tenyészidőszakban, enélkül nem lehetséges termelés
- emelte ki a lapnak Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője, aki beszélt arról is, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a jövőben több ma még megművelt terület alkalmatlan lesz agrártermelésre Magyarországon.
Nem kizárt, hogy bizonyos térségekben idővel fel kell adni a mezőgazdaságot, mert olyan mostoha feltételek alakulnak ki, amelyek közepette már nem lehet termelni
- tette hozzá.
A zöldségtermesztésben is mindent felforgat az időjárás
A szélsőséges időjárás különösen érzékenyen érint egyes fajtákat, például a saláta- és bizonyos káposztaféléket. Júliusban és augusztusban már most is szinte lehetetlen Magyarországon karfiolt és brokkolit termeszteni. A 70-80 napos érési idejű zöldségek esetében a termelők tudatosan terveznek, ezért nem a legforróbb időszakra időzítik a termesztést. Ehelyett áthelyezik a termesztési időszakot, például a brokkolit többnyire már szeptemberben vetik, hogy októberre érjen be itthon. Azonban a 120-150 napos érési idejű zöldségeknél, mint a vöröshagyma, gyökérzöldségek és paprikafélék, ez már nehezebb megoldani, így ezeknél komolyabb problémákat okozhat a szélsőséges időjárás
- közölte Varga István, a FruitVeB szántóföldi zöldségtermesztéssel foglalkozó alelnöke.
Fajta- vagy akár fajtváltásra van szükség
A burgonya és a paradicsom különösen érzékeny a vízhiányra, mivel ezek a növények magas víztartalmúak, ezért az aszályos időszakokban a terméshozamuk drámaian csökkenhet, akár 30-40%-kal is. Ez nemcsak a gazdák bevételeit csökkenti, hanem az ellátási láncban is zavart okozhat, ami a végső fogyasztói árak emelkedéséhez vezethet. És bár mára a mezőgazdaság globális iparág, Új-Zélandról is lehet hagymát hozni, annak az ára azért nem biztos, hogy annyira kedvező lesz.
Egyes területeken a fajta- vagy akár a fajváltás lehet a megoldás. A kukorica termelésére ma már egyre inkább alkalmatlan néhány alföldi kistérség, ahol a nyári hőség és aszály rendre rossz terméseredményeket hoz. Ezeken a területeken például a szemes- és silócirok termelése lehet a megoldás, amely jobban bírja ezeket az extrémitásokat
- tette hozzá a témával kapcsolatban Braunmüller Lajos.
