Idehaza is van olyan újabb törekvés, amely a fehérjeszükséglet megoldását inkább egy körforgásos gazdasági modellben látja, amelynek keretében hatékony és környezetbarát takarmány alapanyag-előállítás zajlik lokálisan elérhető biomasszából.  Ennek a piacnak az egyik úttörője Magyarországon az Agroloop Hungary Kft., amelynek vállalati missziója az ipari léptékű rovartenyésztés bevezetése a közép-európai régióba.

Egyre gyorsabban növekszik Földünk lakóinak száma, ami soha nem tapasztalt méretű igényt támaszt a világ élelmiszer-termelésével szemben. Mindeközben környezetünket tekintve egyre inkább kedvezőtlenebb irányba haladunk.

Egyes hírek arról szólnak, hogy a földfelszín 71 százalékát kitevő óceánok alig 4 százaléka alkalmas már csak a halászatra. Hazai közegben azt hallhatjuk, hogy fel kéne hagyni a szántással, mert már nagyságrendekkel nagyobb a káros hatása, mint az előnye. A mezőgazdasági földterület növelése korlátokba ütközik, ugyanakkor fontos lenne a hozamok emelése. Nehéz kérdés, hogyan lehet az egyre nehezebbé váló feltételek között elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű biztonságos és nyomon követhető élelmiszert hatékonyan előállítani, úgy, hogy ezzel minél kisebb mértékben terheljük környezetünket.

A várakozások szerint a bolygó népessége 2037-ben eléri a 9 milliárdot, a 2080-as évekre pedig 10,4 milliárdan leszünk a Földön, de az ENSZ szerint ez a létszám a század végéig nem emelkedik majd tovább. Nyilvánvaló, hogy a főként állati forrásból származó fehérjeszükséglet is arányosan emelkedni fog a jövőben. A húsfogyasztás világszerte több mint kétszeresére nőtt az elmúlt 20 évben, és 2018-ban elérte a 320 millió tonnát.  Egyes előrejelzések szerint a fogyasztás 2028-ig további 13 százalékkal nő majd. Ahhoz, hogy a szükséges fehérjeigényt kielégítésre kerüljön az élelmiszertermelés jelentős növekedése szükséges vagy más egyéb alternatív fehérjeforrásokat kellene bevonni az élelmiszerláncba. 

Rovarok, mint alternatív fehérjeforrás 

Az elmúlt két évtizedben egyértelműen hiánycikk lett a takarmányfehérje Európában, ami létrehozta az úgynevezett alternatív fehérje iparágat. A jelenleg leggyakrabban használt alternatív takarmány célú fehérjeforrások a főleg Dél-Amerikából importált szójafehérje és a halliszt. Az EU szójából évente mintegy 44 millió tonnát használ fel. 

Ebből körülbelül 14 millió tonna szójababot importál, amely fehérjeforrásként szolgál az állatok, köztük a baromfik, a sertések és a szarvasmarhák takarmányozására, valamint a tejtermeléshez.  A szója mellett a másik fontos fehérjehordozó, a halliszt termelése évről évre csökken. Egyre több jel arra mutat, hogy már középtávon is egyéb alternatív fehérjetakarmányra lesz szükség. 

Szinte már hagyományként rendezi meg a Portfolio Csoport a Sustainable World konferenciáját, amelynek keretében a „jövő vállalatait” és az ország legmeghatározóbb zöld projektjeit díjazzák. A szeptemberi nagyszabású díjátadó eseményen összesen öt kategóriában hirdették ki a leginnovatívabb fenntarthatóságot szem előtt tartó vállalatokat – a Green Awards győzteseit. Az idei szakmai zsűri az Agroloopot szavazta meg Az Év Zöld Innovációja kategória nyertesének, amely takarmánycélú rovartenyésztéssel tesz a környezetterhelés-csökkentésért és lokálisan előállított megoldásokkal segíti elő az állatok egészségének megőrzését.

Rövid időn megduplázódhat a kapacitás

A rovarfehérjék takarmány célú felhasználása és a hozzá kapcsolódó jogszabályok kidolgozása egyelőre még kialakulóban van az Európai Unióban, többek között ezért is van hatalmas potenciál az ágazatban. A tavalyi évben az engedélyezett felhasználási területek köre hazánkban kibővült a sertés- és baromfiágazatokkal. Az Üllőn megvalósuló beruházással és a termelési kapacitással kapcsolatban kérdezte az Agrárszektor a vállalkozás vezetőjét.

Somogyban már több éve óta zajlik a termelés pilot üzemünkben. A befektetőink között megtalálhatók kockázati tőke társaságok és olyan stratégiai partnerek, akik osztoznak a vállaltunk fenntarthatóságra és innovációra vonatkozó elköteleződésünkben, így tudunk egy 18 millió eurós beruházást végrehajtani Üllőn, ahol 13 ezer négyzetméteren indul jövőre a cég fekete katonalégy lárvatenyésztési és feldolgozási tevékenysége. A technológia telepítése nemsokára elkezdődik, 2024 végéig szeretnénk majd az összes technológia telepítést megvalósítani és onnantól kezdve üzemelni

- mondta Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője.

Az épülő üzemben egy svájci licenc alapján alakítják ki a technológiát, de lesznek olyan kiegészítő berendezések, amelyeket olyan nagy nevű cégektől szereznek be, akiknek szintén van iparági tapasztalata. Az alapanyagoldalon mintegy napi 60 tonna takarmány minőségű élelmiszeripari melléktermékeket használnak majd fel. Többek között olyanokat, mint a búzakorpa, tejipari melléktermékek vagy a sörtörköly.  

Kisüzemünk gyakorlatilag azért jött létre, hogy azokat az alapanyagokat kipróbáljuk és beleillesszünk a receptúráinkba, amit majd a nagyüzemi körülmények között használni fogunk. A szükséges alapanyagmennyiségre már le vagyunk szerződve azokkal a partnerekkel, akik a kisüzemünkbe is biztosítják az alapanyagot. Az indulást követően késztermék oldalon takarmányzsírból naponta egy tonnát takarmányfehérje-lisztből pedig napi szinten 4 tonnát állítunk majd elő. Ezenkívül – harmadik termékkategóriaként – rovarürülékből képződő talajjavító granulátum készül. Ebből napi szinten 10 tonna képződik majd. Terveink szerint kapacitásunkat rövid időn belül meg tudjuk duplázni, amihez a technológia egyes részeit kell csak fejleszteni

- árulta el Percze Rajmond.

Már lekötve a kapacitás

A vállalkozás késztermékeire a fehérjelisztre és a takarmányzsírra az UBM Feed Zrt. -vel keretszerződést kötött, amelynek keretében a takarmánygyártó cég 2027 végéig lekötötte az üllői üzem kapacitásának nagy részét, de ezen kívül is vannak már aláírt szerződéseik, így biztosan megvan a helye termékeiknek. Több etetési kísérletet is végeztek már hazai és külföldi partnereikkel együttműködve és nem csak haszonállatok esetében, hanem kedvtelésből tartott állatok számára készített tápokra vonatkozóan is.

Az egyik legnagyobb előnye a rovarfehérjéknek más fehérje alapanyaghoz képest, hogy kiváló emészthetőségi hatással bírnak. Ezáltal például a növendékállatok mortalitási mutatóját is lehet csökkenteni.  Emellett elmondható, hogy a rovarfehérje alapú termékek ökológiai lábnyoma alacsony. Az üllői üzemben nagyságrendileg 900 millió lárva lesz egy időben 1-12 napos kora között. A tevékenységünk során nem csak az a célunk, hogy javítsunk az európai fehérjekitettségen, célkitűzés az is, hogy az egész élelmiszer-ellátási láncot hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tudjuk tenni

- jegyezte meg Percze Rajmond.