A helyettes államtitkár felidézte, hogy 2022-ben soha nem tapasztalt mértékű aszállyal kellett szembesülni Magyarországon is, a szennyvíz azonban megoldást jelenthet a problémára. Ez a készlet a legnagyobb vízhiány és szárazság esetén is nagy mennyiségben állhat rendelkezésre, és tisztítás után "melléktermékből kulcstermékké válhat" - magyarázta. Hozzátette: Brüsszelben már készül a települési szennyvíz kezeléséről szóló európai irányelv módosítása, amely 2040-es céldátummal fogalmaz meg javaslatokat, és amely "új távlatokat nyithat" például a vízhiány kezelésében is.

A megállíthatatlannak látszó urbanizációs folyamatok miatt olyan következményre kell felkészülni a vízgazdálkodásban, amelyeknek a kezelése a korábbiaktól eltérő személéletet, módszereket igényel

- hangsúlyozta Réthy Pál.

Az államtitkár kiemelte, hogy a városokban növekvő vízigény és a klímaváltozás miatt a víz stratégiai fontosságú, és drasztikusan nő a jelentősége. Kitért arra is, hogy a jelenlegi válsághelyzetben a zavartalan élelmiszerellátás érdekében egyre inkább felértékelődik és előtérbe kerül az államok önellátó képessége. Az orosz-ukrán háború világszerte megzavarta a korábban bejáratott ellátási láncokat és hozzájárult az elmúlt hónapokban tapasztalt áremelkedésekhez - emelte ki. Megjegyezte: a konfliktus hatással van a hazai agráriumra is, mert le kell küzdeni az élelmiszerválságot, biztosítva azt, hogy a magyar lakosság megfelelő árakon juthasson hozzá az élelmiszerekhez. Réthy Pál a konferencia szerepét méltatva hangsúlyozta: a szakmai párbeszéd nemcsak az információ átadása miatt fontos, de átfogó képet nyújt egy szakterület, egy ország, egy nemzet műveltségéről, civilizáltságáról is.

Kovács Károly, a MaSzeSz elnöke arról beszélt, hogy a szövetség fókuszának elsődleges terepe a települési vízgazdálkodás, de foglalkoznak többek közt a tisztított szennyvíz hasznosításának lehetőségeivel, és a tevékenységük nem választható el élesen az agrár vízgazdálkodástól, amelynek szereplőivel egymásra vannak utalva. Hozzátette: a mezőgazdasági használókkal versengenek a szűkös, sok esetben szennyeződött vízkészletekért, ám a települési és az agrár vízgazdálkodással foglalkozó szakemberek között kiemelt jelentősége van a folyamatos együttműködésnek.