A kísérletsorozat indoka és kiindulási alapja a gyógynövényágazatban, ezen belül különösen az ökológiai termesztésben folyamatosan jelen lévő szaporítóanyag-hiány volt - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Ennek megfelelően zajlott a meghatározott három növényfaj esetében három vegetációs perióduson keresztül a konvencionális, részben külföldi fajták és taxonok ökológiai termesztésben való használhatóságának a vizsgálata.

Az édeskömény esetében különösen az ökológiai termesztésben okoz gondot az alkalmazható fajták, illetve a szaporítóanyag hiánya, ebből adódóan sok esetben tanúsítvánnyal nem rendelkező fogott vetőmagot használnak fel, így nagyon sok taxon van termesztésben. A vizsgálta fajták és taxonok között illóolaj-tartalom tekintetében nem volt számottevő különbség, mindegyik megfelelt a VIII. Magyar Gyógyszerkönyv előírásainak. A vizsgált anyagok közötti különbségek elsősorban a fagyérzékenység tekintetében mutatkoztak, így a német fajták kevésbé bizonyultak érzékenynek.

A citromfű esetében rendelkezésre áll ugyan fajtaválaszték, azonban hiányoznak az aktuális fajtaleírások, így sok esetben nem ismert az átlagos hozam és az illóolaj-tartalom, így számottevő kockázatot jelent a jelenleg elérhető szaporítóanyagok használata.  Ezen túl az oregánó esetében sem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű vetőmag. A vizsgálatok során az átlagos 0,2-0,4 %-hoz képest a német 'Lemona' fajta illóolaj-tartalma bizonyult a legmagasabbnak 0,6% körüli értékkel.

Az oregánó fajtaellátottsága szintén nem megfelelő, hazai viszonylatban gyakorlatilag még kisebb mennyiségben sem áll rendelkezésre fémzárolt vetőmag. Ebből adódóan a kísérletben a meglehetősen drága svájci 'Carva' fajta mellett fajtamegjelölés nélküli vetőmagok vizsgálatára kellet szorítkozni.

Az alapprobléma tehát adott, amely szerint nem csupán az ökológiai termesztésben, hanem konvencionális termesztéstechnológiai esetén sem áll rendelkezésre megfelelő fajtaválaszték és/vagy megfelelő mennyiségű vetőmag. Ennek egyik oka, hogy a piaci folyamatokra reagálva az egyes fajok és fajták iránti igény dinamikusan változik, így a faja- és szaporítóanyag előállítás piaci alapon nem kifizetődő. Másrészt Magyországon hosszú évek-évtizedek óta nincs okszerű és koordinált fajtanemestés, fajtafenntartás és szaporítóanyagelőállítás sem a kutatóintézetekben, sem pedig az egyetemeken. A gyógynövény-feldolgozók általában saját szeletált vonalakkal vagy fajtajelöltekkel dolgoznak, ezek a több év alatt előállított szaporítóanyagok azonban többnyire a vállalatok saját, védett tulajdonát képezik, így nem jutnak el az integrációkon kívüli termelőkhöz.

A szaporítóanyagok hiánya ebből adódóan a legnagyobb mértékben az integrációkon kívüli, illetve lazább együttműködésben megállapodó, adott esetben beszállítói szerződéssel rendelkező termelőket érinti, hiszen a szoros, hosszútávú együttműködések esetében az integrátorok többnyire a termelők rendelkezésre bocsátják a megfelelő szaporítóanyagot az alapanyag mennyiségének és minőségének biztosítása érdekében.