Az elmúlt hetekben szinte óráról órára változott a helyzet az ukrán gabonaimport ügyében, amelyben egyelőre nem látszik nyugvópont. Mi az, amit most tehet Magyarország és mi várható a jövőben? Mi lesz akkor, ha az ukrán termékek eljutnak Nyugat-Európába, és így telítik a piacot?

A tavaly nyár óta beáramló – tervezetten többek közt Afrikába menő, de mégis a régiónkban ragadó – ukrán gabona komoly problémákat okozott hazánkban és az Ukrajnával határos más frontországokban. Az ukrán gabona letarolta a piacokat, a magyar gazdák 100 milliárd forint feletti veszteséget szenvednek el csak a búza esetében, és a többi terménynél sem jobbak a kilátások. Brüsszel tehetetlensége miatt Magyarország és más országok nemzeti hatáskörben behozatali tilalmat vezettek be, amit az EU utólag, szeptember 15-ig engedélyezett.

Elfogadhatatlan, hogy ezt a tilalmat az uniós döntéshozók hazánk és több más ország kifejezett kérése ellenére sem hosszabbították meg.

A magyar kormány határozottan lépett, meghosszabbította a behozatali tilalmat és ki is bővítette azt, úgy is, hogy ezeket a magyar gazdákat segítő intézkedéseket az EU-s joggal szembe menve kellett meghoznia. Ugyanilyen határozott intézkedéseket várunk Brüsszeltől.

Magyarország és a többi érintett ország gazdálkodói érdekében követeljük, hogy az Európai Bizottság hosszabbítsa meg az importtilalmat.

Továbbá olyan – hosszú távon is hatékony – megoldást dolgozzon ki, amely amellett, hogy támogatja az ukrán termékek eljutását a hagyományos piacaikra, az európai gabonapiac, az uniós gazdák stabilitásának helyreállítását is segíti.

A behozatal korlátozása mellett felszólítjuk az uniós döntéshozókat, hogy tegyenek piacstabilizáló lépéseket, valamint kompenzálják a magyar gazdák veszteségeit. Utóbbit részben sikerült kiharcolni, de a károkhoz képest aránytalanul kis mértékű a kompenzáció. Mindemellett alapkövetelmény kell legyen, hogy az ukrán terményekkel szemben is tartassák be az uniós termelésre vonatkozó növényvédelmi, élelmiszerbiztonsági előírásokat.

Ugyanis miközben az EU szigorúan szabályozza a termelést, addig Ukrajnából beengedi azokat a terményeket, amelyeket az unióban már rég betiltott növényvédő szerekkel kezeltek – ami egyébként a fogyasztókra nézve is súlyos kockázatot jelent. Az uniós környezetvédelmi, növényegészségügyi előírások betartása komoly többletköltséget jelentenek a gazdáknak, jóval drágábban tudják megtermelni az árut, mint Ukrajnában.

Nem egyenlő pályán versenyzünk tehát az ukrán termelőkkel, és ha alulmaradunk, akkor veszélybe került az élelmezésbiztonság, kiszolgáltatottak leszünk az importnak.

Bár az idei ukrán terméskilátások nem túl fényesek, még rossz termés esetén is több tízmillió tonnányi gabonáról, olajosmagról beszélhetünk, amitől minél előbb szabadulni szeretnének. Az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása óta Ukrajnából mintegy 70 millió tonna termény került a világpiacra, amelynek 40 százaléka az EU-ban talált gazdára. Emiatt még nyomott áron sem lehet eladni a hazai gabonát. A malmi minőségű búza iránt van némi kereslet, de a helyi tápkeverők, raktárak sok helyen már nem tudnak fogadni takarmányozásra szánt gabonát. Az exportpiacaink is telítettek. Bár egyes uniós országokban aszály, máshol a sok csapadék miatt rossz a termés, a hiányt – a korábban megszokotthoz képest – nem a jó minőségű magyar gabonával pótolják.

A legtöbben továbbra is a legolcsóbb megoldást részesítik előnyben: ukrán árut vesznek.

Megjegyzendő: az ukrán beszállítás a gabona mellett más termékkörök esetében is jelentősen nőtt az elmúlt hónapokban. Az uniós statisztika szerint 2022 júniusa óta egy év alatt az EU több mint 218 ezer tonna baromfihúst importált Ukrajnából, ami jelentős hatással volt a csirkemellfilé árára az unióban, veszélybe sodorva a baromfihúspiacot. Ugyanez a helyzet a méznél is, az ukrán dömping teljesen bedöntötte a hazai mézpiacot is. Hiába kiváló minőségű a magyar méz, a méhészek nem tudják eladni. A sokszor ellenőrizetlen ukrán termékek végképp sarokba szorítják a méhészeket és termékeiket, a beáramló kínai sziruppal karöltve, amit az EU-ban büntetlenül kevernek a mézekkel. 

Ezt a hatalmas problémakört is uniós szinten kell megoldani.

Az Európai Bizottság átmenetileg halasztja a ketreces tyúktartást célzó intézkedések jogszabályban rögzítését. Ezzel a hazai tojástermelők lélegzetvételnyi szünethez jutnak, de kérdés, hogy mi lesz akkor, ha a piacon továbbra is visszaszorul az ilyen tojás.

Bármennyire is ágálnak a ketreces tartás ellen az uniós sötétzöld politikusok, az bizonyítottan a leghigiénikusabb technológia, a legkisebb terület-, takarmány- és vízigényű a világon. Hadd említsek egy példát: kollégáim nemrég Hannoverben egy bio tojótyúk farmot látogattak meg, ahol a gazda elmondása szerint 12-14 százalék az éves elhullás. Na, ez a ketreces tartásnál maximum 2 százalék. Ez is bizonyítja: az állatoknak nem feltétlenül azok a körülmények az ideálisak, amit mi emberek gondolunk, nem szerencsés „felruházni” őket olyan tulajdonságokkal, érzésekkel, amelyekkel valójában nem rendelkeznek. Nem boldogtalanok a ketreceben tartott tyúkok.

Nem zárult le a harc a szélsőséges zöldekkel, de itt a józan paraszti ész, sok évtizedes szakmai tudás és az attól messze elrugaszkodott álmok állnak egymással szemben.

Úgy gondolom, hogy a közelgő EP-választások miatt kicsit óvatosabbak a jelenleg hatalmon lévő döntéshozók, próbálnak minél szélesebb választórétegeknek megfelelni, de meggyőződésem, hogy újra elő fognak állni a drasztikus terveikkel. Küzdeni fogunk a jövőben is a gazdálkodók érdekeiért – ami egyben a fogyasztók érdeke is.

Ide kapcsolódik az is, hogy 2022-ben négyszeres mennyiségű étkezési tojás érkezett Ukrajnából 2021-hez viszonyítva, 2023 márciusában pedig közel 100 millió ukrán étkezési tojást importált az unió.

Ez azt jelenti, hogy csak idén márciusban majdnem annyi ukrán tojás érkezett az EU-piacra, mint 2021 egészében. Az egyre erősödő importnyomás jelentősen beszűkítette a magyarországi, európai termelők piacát. Az EU következetlensége itt is ugyanúgy tetten érhető, mint a gabonaimportnál: a bejövő termékek ez esetben sem teljesítik az uniós élelmiszerbiztonsági, állatjóléti, környezetvédelmi előírásokat.

Az uniós támogatáshoz kapcsolódó kérelmek ellenőrzése jelenleg műholdas rendszerrel történik, ám számos visszajelzés érkezett a gazdáktól a pontatlan képfelismerést illetően, és az ezt kiegészítő applikációval kapcsolatban is vannak gazdálkodói panaszok. Mi a megoldás?

Az új KAP életbelépésével megváltozott a kérelmek ellenőrzési rendszere, megszűnt az előzetes ellenőrzés és az őszi adategyeztetők kiküldése. Ehelyett az Államkincstártól ún. egyeztető, illetve műholdas ellenőrzéssel érintett Területi Monitoring Rendszer (TMR) végzéseket kapnak a gazdák. A TMR ellenőrzés során a termőföldeken alkalmazott mezőgazdasági tevékenységeket és gyakorlatokat jellemzően a Copernicus Sentinel műholdadatokkal vizsgálják. A mezőgazdaság szempontjából releváns műholdak 5-6 naponta készítenek felvételt egy adott területről.

A hozzánk eljutott gazdálkodói visszajelzések szerint a műholdképek alapján az algoritmusok gyakran tévesen azonosítanak egy-egy kultúrát.

Számos esetben előfordul, hogy a parcellákon ténylegesen termesztett növénykultúra helyett más kultúrát azonosítanak, vagy, ha a sorközökben gyepesítés van, akkor gyephasznosításként érzékeli a területet rendszer. Az is gyakori probléma, hogy a nyári betakarítású növény esetében a rendszer még az egységes kérelemben bejelentett főnövényt „keresi”, de már tarló vagy másodvetés van a táblán. A MÁK így olyan esetekben is meg nem felelésről szóló végzést küld ki, amikor a termelő a valóságnak megfelelően nyújtotta be az igénylését.

Ezt a rendszert azért hozták létre, hogy megkönnyítsék az ellenőrzéseket, a gazdálkodóknak pedig egyszerűbb feltételeket biztosítsanak az esetleges hibák kijavítására. Ezt a célt szolgálja a MobilGazda applikáció is, amely segítségével az adott tábláról a telefonjuk segítségével fényképet készíthetnek a termelők, bizonyítva ezzel a hatóság felé, hogy helyesen jártak el.

Sajnos egyelőre komoly fennakadásokat tapasztalunk az applikáció georeferált képkészítési funkciójának működésével kapcsolatban is.

Az alkalmazás megfelelő működése függ a készülék típusától, az időjárástól és a hálózati lefedettségtől is. Régebbi típusú készülékeken például nem vagy nem megfelelően működik, míg felhős, esős időjárás esetén újabb készülékkel sem sikerül elfogadható fotót készíteni.

A falugazdászok minden esetben a termelők rendelkezésére állnak, segítenek a végzések értelmezésében, a változások bejelentésében és a MobilGazda használatával kapcsolatos tájékoztatásban is. Annak érdekében, hogy a rendszer hatékonyabban tudjon működni, egy javaslatcsomagot dolgoztunk ki, amelyet eljuttattunk az illetékeseknek. Ebben számos pontosítás szerepel, amelyek az eddig észlelt típushibák kiküszöbölését célozzák.

Abban bízunk, hogy a javaslatcsomag segíti a rendszer fejlesztését. Ha ugyanis a rendszer jól működik, akkor valós segítséget nyújt a gazdálkodóknak a kérelmeik javításában. 

Milyen a jégkármérséklő rendszer működésével kapcsolatos tapasztalatok a tavalyi aszályos és az idei csapadékos év fényében? Mennyire tudja a rendszer megvédeni a termelőket és mit lehet tenni a makacsul visszatérő konteó-elméletekkel kapcsolatban?

A tavalyi év javarészt a rendkívüli aszályról és a rekkenő hőségről szólt, míg 2023-ban jelentősen több csapadék hullott, többször alakultak ki heves zivatarok, melyek akár kisebb jégesővel is párosultak, illetve villámárvizet eredményeztek.

A jégkármérséklő rendszer működtetésével idén is hozzájárultunk a jégesők okozta károk mérsékléséhez, a környező országokba kitekintve látható, hogy hazánkban az ott regisztrált károkhoz képest elhanyagolható jégeső okozta kár keletkezett.

Idén mind Európában, mind az Egyesült Államokban hatalmas károkat okozott a jégeső, számos más országban felmerült a hazánkban már 2018 óta működő talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer kiépítése.

A rendszert hibáztató konteók és tévhitek eloszlatása érdekében minden lehetőséget megragadunk, különböző fórumokon előadásokkal, publikációkkal is. Idén kevesebb ilyen támadást kaptunk, pedig ugyanúgy működtek a generátorok. Talán a kétkedők elhiszik, hogy nem miattuk nem volt tavaly eső – nemcsak hazánkban, hanem számos más országban sem. 

Az utóbbi időben jelentős polcfelületvesztést szenvedtek el a magyar élelmiszerek, miután a csökkenő vásárlóerő és más tényezők, így az árstop, a kötelező akciók és a különadó miatt a kiskereskedelem ismét az import felé fordult. Ez ideiglenes kilengésként értelmezhető, vagy egy tartós trendforduló kezdete?

Hazánk uniós csatlakozását követően folyamatosan csökkent a magyar termékek aránya a kiskereskedelmi láncok kínálatában. Bár 2018-tól kezdődően – az élelmiszeripar és a kiskereskedők közötti együttműködésnek köszönhetően – néhány évig megfordult ez a folyamat, és erősödött a hazai termékek aránya a forgalomban, idén azonban ismét romlott a helyzet.

Augusztusban széles körű szakmai egyeztetést kezdeményeztünk és tartottunk a hazánkban működő élelmiszer-kiskereskedelmi szereplőkkel. Annak a megbeszélésnek is az volt a célja, hogy a jelentős gazdasági haszonnal kecsegtető olcsó import ellenére se csökkenjen a magyar termékek aránya a hazai üzletláncok kínálatában. A kereskedők az élelmiszer-árstop időszaka alatt – megértve annak szociális intézkedés jellegét – jelentős árengedményt közvetítettek a vásárlók felé.

Ugyanakkor – mint azt a termelőket, élelmiszer-előállítókat, kereskedőket képviselő szervezetek korábban is jelezték – az árstop a kiskereskedelemben kedvezőtlen folyamatokat indított el, illetve erősített fel az élelmiszerláncban, kivezetése indokolt volt.

Bár az élelmiszer-infláció visszaszorítása érdekében hozott kormányzati intézkedések kapcsán ismét előtérbe kerültek a rövid távú gazdasági előnnyel kecsegtető olcsó import áruk, azonban a hazai vállalkozások működésének fenntartása érdekében továbbra is kiemelten fontos a hazai termékek arányának fenntartása és növelése a kiskereskedelemben. Kértük és kérjük a kiskereskedelmi láncokat, hogy lehetőségeik szerint maximálisan segítsék a magyar élelmiszerek forgalmának, a magyar termékek polci arányának növekedését.

Fotó: Portfolio