Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy Magyarország szántóföldjeinek jelentős hányadán vannak vízkezelési problémák a vízerózió és a belvíz miatt. Az erózió pedig súlyos károkat okozhat a termőföldekben, hiszen 1 milliméternyi talajréteg lehordása hektáronként 14-15 tonna talajnak felel meg, valamint 1 milliméter lehordott talajjal 250 kg humusz vész kárba. Egy centiméter termőtalaj kialakulásához viszont megközelítőleg 1000 évre van szükség, így amit most művelünk, az az összes, amivel életünk során rendelkezünk – mutatott rá Szabó Levente. A szakember beszélt arról is, hogy a talajok védelmére vannak megoldási lehetőségek, ilyen például a terület alkalmassá tétele a gazdaságos termelésre, ami egyben teret nyit a precíziós technológiák megfelelő felhasználásához, valamint az erózió elleni védelem és a belvízelvezetés.
Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy az elmúlt időszakban egyre több zöld feltételnek kell megfelelnie az Európai Unió Közös Agrárpolitikáinak. Ezek közül a mostani KAP 9+1 célkitűzést fogalmazott meg, amelyek közül egy csoportot képeznek az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések, a természeti erőforrások fenntartható felhasználása, és a tájak és biológiai sokféleség megőrzése. Ide tartoznak a zöld megállapodás céljai, amelyek értelmében az Európai Unió tagállamai 2030-ig 50%-kal csökkentik a növényvédőszer-felhasználásukat, 50%-kal csökkentik az antibiotikum használatot és a tápanyagveszteséget, 20%-kal csökkentik a műtrágya-használatot, valamint vállalást tesznek arra, hogy az unió teljes termőterületének 25%-án ökológiai gazdálkodást fognak folytatni. Ugyancsak fontos megemlíteni a négy legfontosabb természeti erőforrás, a talaj, a víz, a levegő és a biodiverzitás védelmét. Juhász Anikó ugyanakkor aláhúzta, hogy ezek nem puszta célok, mindegyik mögött áll egy országos szintű indikátorrendszer, és minden ilyen célkitűzés mögött előbb-utóbb meg fog jelenni egy uniós jogszabály (irányelv), ami vagy korlátoz, vagy ösztönöz. Így például számítani kell rá, hogy jönni fog egy új talajegészség-törvény.
A helyettes államtitkár beszélt a zöld fenntarthatósági indikátorokról, egyebek között a talajjavításról és talajvédelemről, a levegőminőség javításáról, a vízminőség védelméről, a fenntartható tápanyag-gazdálkodásról és a növényvédő szerek fenntartható és csökkentett mértékű használatáról. Ennek kapcsán elmondta, hogy készül egy új uniós talajegészségi térkép és adatbázis, ami 17 indikátort fog mérni, és ami alapján meg lehet majd állapítani, mennyire egészségesek a talajok.
Juhász Anikó a támogatások terén elmondta, hogy vannak új támogatható területek, amire ráépülnek a zöld alapfeltételek, más néven a feltételesség. Felhívta azonban arra a figyelmet, hogy amíg a korábbi időszakban a zöldítés be nem tartása esetén a gazdálkodó csak a támogatások 30%-át bukhatta, a feltételesség esetében a teljes területalapú támogatást bukhatja, aki nem felel meg ezeknek az alapfeltételeknek. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy az új KAP-ban a zöld alapfeltételek mindkét pillér mögött ott vannak, meg kell felelni a gazdálkodási követelményeknek és a helyes mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó elvárásoknak. A zöldítés korábbi elemei közül az állandó gyepterületek fenntartása, a terménydiverzifikáció/vetésforgó és az ökológiai fókuszterületek beolvadtak, és a korábbiaktól eltérően az összes területalapú támogatási kifizetés előfeltételeivé váltak.
A talajerózió elleni talajművelés (HMKÁ 5) kapcsán Juhász Anikó elmondta, hogy 12%-nál nagyobb lejtésű területen kapás növények – beleértve a kukoricát és a napraforgót is – termesztése, valamint az őszi káposztarepce 24 centiméternél nagyobb sortávolságon való termesztése tilos, kivéve a direktvetés és/vagy szintvonalas művelés és/vagy a rétegvonalakkal párhuzamos, illetve az eróziós jegyeket mutató lefolyási útvonalakon erózióvédelmi sávok kialakítása mellett. Az erózió ellni kialakított teraszok megőrzése a szőlőültetvények esetében kötelező.
Juhász Anikó azt is elmondta, hogy a talajeróziós szabályozás tekintetében Magyarország a középmezőnyben, a “megúszós táborban” van. Vannak országok, amelyek sokkal komolyabb vállalásokat tettek, és már a 10%-os lejtésű területeken való szántóföldi növénytermesztésre is szigorúbb szabályokat hoztak.
Juhász Anikó hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák után, méghozzá őszi kultúra vetésével vagy másodvetéssel, vagy a tarló szeptember 30-ig történő megőrzésével, esetleg legfeljebb sekély tarlóhántás és ápolás, illetve középmély vagy mély talajlazítás elvégzésével. A 12% feletti lejtésű területeken az ültetvényekben legalább mulcsozással vagy egynyári növények vetésével kell gondoskodni a sorköztakarásról. A szakember elmondta, hogy ezeket az előírásokat a 2 hektárnál kisebb tábláknál akkor kell alkalmazni, ha a tábla területének több mint fele 12%-nál nagyobb lejtésű területen helyezkedik el. 2 hektáros, vagy annál nagyobb tábláknál pedig akkor kell alkalmazni ezeket, ha a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága meghaladja az 1 hektárt. Az ültetvényeknél kivágás esetében lejtőszögtől függetlenül a kivágás és az újratelepítés között gondoskodni kell a talajtakarásról, ami lehet természetes zöldülés is.
Az Agrárminisztérium helyettes államtitkára végezetül beszélt arról is, hogy 2023-ban várhatóan mekkora összegű támogatásokhoz juthatnak a magyar gazdák, illetve jelezte, hogy idén is lesz előlegfizetés, nagyságrendileg a megszokott kerettel, a megszokott időben és 390,5 forint/eurós átváltási árfolyamon. Mint mondta, a részletekről jövő hét elején lesz egy agrárminisztériumi sajtótájékoztató, illetve, hogy az alaptámogatásból és újraelosztó támogatásból jelentős összeg ki fog menni az október 16-i héten. A KAP jövőjét illetően Juhász Anikó elmondta, hogy a magyar stratégiai terv első módosítási csomagját a kormány már beadta az Európai Bizottságnak és remélik, hogy az év végéig el fogják azt fogadni.
Szabó Emese, a KITE Zrt. fejlesztési osztályvezetője az erózió elleni védekezést elősegítő megoldásokat mutatta be röviden. Mint mondta, a vállalat által fejlesztett Precíziós Gazdasági Rendszerbe most már a domborzatot is integrálták, így a rendszer most már magasságot, lejtést és a vízösszegyűjtési paramétereket. Szabó Emese beszélt arról is, hogy az erózió ellen többféleképpen lehet védekezni, mint például a szármaradvány-gazdálkodással és a talajvédő műveléssel, a rétegvonal szerinti gazdálkodással, a füvesített vízelvezetőkkel és a füvesített táblaszegélyekkel, valamint az erózióvédelmi sávok kialakításával. Illetve, mutatott rá, ezek mellett van még egy megoldás, a változtatható mélységű művelés. A szakember ezt követően ábrákkal illusztrálta, hogyan néz ez ki a gyakorlatban, hogyan lehet a vetéstől a betakarításig alkalmazni a precíziós technológia kínálta lehetőségeket a lejtős területeken is.
