A talajok minőségének romlása, vagyis degradációja napjaink legnagyobb környezeti problémái közé tartozik. A felmérések szerint ez a probléma Európában a talajok közel kétharmadát, világszinten pedig mintegy 40 százalékát érinti, a degradált területeken pedig a talajveszteség átlagos mértéke jelentősen meghaladja az újratermelődés mértékét. A szakértők szerint a helyzet mielőbbi hatékony kezeléséhez olyan stratégiákra van szükség, amelyek képesek megvédeni a talaj létfontosságú ökológiai, mezőgazdasági és társadalmi funkcióit a jelen és a jövő generációi számára.
Bár a talajkrízis súlyosságáról és a fenntartható megoldási lehetőségekről mind a szakértői körök, mind a gazdálkodók és élelmiszertermelők folytatnak külön diskurzust, az érdekcsoportok közötti kommunikáció, illetve a fogyasztók bevonása azonban gyakran nehézségekbe ütközik.
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézet kutatóinak részvételével már harmadik éve tart a TUdi projekt, melynek legfontosabb hosszútávú célja az, hogy a nem fenntartható gazdálkodási formákat visszaszorítsák, a talajok állapotát pedig javítsák. Ennek keretében 456 európai és kínai gazdálkodó részvételével egy kérdőíves felmérést is végeztek, melynek eredményei szerint a talajromlással kapcsolatos kérdések megítélése szignifikánsan összefügg az országgal, a gazdaságok méretével, a mezőgazdasági tevékenység típusával és a gazdaság vezetőinek képzettségi szintjével is.
Mint azt a kutatók a Soil Use and Management szaklapban közölt tanulmányukban is hangsúlyozták, a gazdálkodókra tulajdonképpen a talajok megőrzésének elsődleges szereplőiként tekinthetünk, hiszen ők a végső végrehajtói minden tervezhető talajvédelmi beavatkozásnak. Ha tehát a talajromláshoz kapcsolódó információkat – a helyszíni sajátosságokat és az egyéni motivációt figyelembe véve – ténylegesen közelebb lehetne vinni hozzájuk, az kulcsfontosságú lenne a mezőgazdasági területek degradációjának visszafordítása szempontjából.
Nem maradt sok időnk: így oldhatjuk meg a talajválságot?
Mit mutat a talajjelzőlámpa?
A gazdákkal való hatékonyabb kommunikáció és a fenntartható talajhasználat elősegítése érdekében a TUdi projekt szakértői egy okoseszközökön működő speciális alkalmazást is fejlesztenek, melynek segítségével a gazdák önállóan tudják felmérni a saját területükön lévő talaj pillanatnyi állapotát. Ehhez a kiválasztott témakörben (mint talajerózió, trágyázás, talajbiológiai aktivitás, talajtömörödés, talajszerkezet vagy szerves szénkészlet), az applikáció utasításait követve kell elvégezniük néhány egyszerűbb mérést, majd az alkalmazás a kapott eredmények alapján alapvető információkat oszt meg a gazdával, többek között a talaj szerves szénkészletének várható időbeni alakulásáról, az erodáltságról, a talajtömörödés mértékéről, a talaj szerkezetstabilitásáról vagy a talajélet aktuális állapotáról – magyarázta az Agrárszektornak Bakacsi Zsófia tudományos főmunkatárs, a HUN-REN ATK Talajtani Intézet Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztályának vezetője. Mint a szakértő kiemelte:
Nem vitatjuk soha, hogy legjobban a gazdálkodó ismeri a területét, ez teljesen egyértelmű. De ahhoz, hogy valamilyen közös nyelvet kialakítsunk a gazdálkodók és a kutatók között, kell hogy legyen egy felület, amin találkozunk velük. Ez az alkalmazás pontosan ezt a célt szolgálná, ahol a tudományos adatokat, információkat igyekeztünk a lehető legjobban leegyszerűsíteni, közérthetővé gyúrni, de csak annyira, hogy az eredmény ne legyen megkérdőjelezhető.
A mérési és megfigyelési adatok bevitelét követően a szoftver – a kutatók korábbi kísérletekben kapott eredményei alapján – egy jelzőlámpa-rendszer elvét követve piros, narancssárga és zöld színnel is értékeli a pillanatnyi talajállapotot, majd iránymutatást ad a helyes művelésre vonatkozóan, ami tovább segítheti a kitűzött fenntarthatósági célok elérését.
A párbeszéd elengedhetetlen
A kutató szerint egy-egy ilyen iránymutatás kapcsán fontos azt is kiemelni, hogy a gazdálkodókon nagyon sok a teher. El lehet mondani nekik, hogy mit lehetne változtatni, hogy milyen új lehetőségek vannak, vagy mik azok a gazdálkodási módok, amik ebben vagy abban az irányban javítanák a talajállapotot. De lényegében minden rajtuk múlik, hiszen ez az ő megélhetésük, ők kockáztatnak mindent.
Ekkora a baj? Tényleg be kellene fejezni a szántást Magyarországon?
Az is okoz nehézségeket, hogy a gazdálkodással kapcsolatos tudományos eredmények nem egyéves méréseken alapulnak, sőt figyelembe kell vennünk az évjárathatást is. Vannak száraz évek, csapadékos évek és normál évek, az adott beavatkozás hatását pedig nagyban befolyásolja az is, hogy milyen évjáratba esik. Lehet, hogy egy száraz évben végzett beavatkozásnál semmilyen hatás nem tűnik fel, míg egy csapadékos évben igen, vagy éppen fordítva. Mindezt évekig tart tudományos igényességgel megvizsgálni és bizonyítani, a gazdálkodók azonban ennél sokszor jóval gyorsabban igényelnék az információkat
– mutatott rá Bakacsi Zsófia. Hozzátette: a végső cél az lenne, hogy minél kevesebb szervesanyagot veszítsünk a gazdálkodás során, ehhez azonban nyitottságra, szemléletformálásra és közös gondolkodásra is szükség van. A HUN-REN ATK Talajtani Intézet két évvel ezelőtt a nagyhörcsöki területén beállított egy regeneratív gazdálkodási kísérletet, illetve a témában az intézet munkatársai az elmúlt időszakban több gazdálkodói bemutatót is tartottak, ahol nagy volt az érdeklődés. A nyitottság tehát úgy tűnik, megvan és remélhetőleg a TUdi projektben hamarosan megjelenő applikáció további fejlesztése és széleskörű alkalmazása még közelebb hozza egymáshoz a két szektor képviselőit és segíti a kitűzött fenntarthatósági célok elérését.
