A Bizottság 2023 szeptemberében nyújtotta be a tagállamoknak azt a rendelettervezetet, amely a glifozát megújított engedélyezését irányozza elő az uniós piacra az idei év december 15-e után, amikor a jelenlegi engedély lejárna. Ha a rendeletet elfogadják, az azt jelenti, hogy a vitatott gyomirtó szer - amely az Európai Unióban a legszélesebb körben használt gyomirtó szer - a következő évtizedben is használható lesz az EU-ban a növényvédelemben, annak ellenére, hogy a glifozát egészségre és környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatban eltérőek a vélemények - írta meg az Euractiv.
A Bizottság javaslata az EU Élelmiszerbiztonsági Hatósága (EFSA) által a glifozát biztonságosságáról és kockázatairól végzett hosszas értékelési folyamatot követően született, amely arra a következtetésre jutott, hogy a glifozát használatával kapcsolatban nem merülnek fel "kritikus aggályok". A hatóság azt azonban megállapította, hogy az adatok hiányosságai nem teszik lehetővé a következtetések levonását számos szempontból, beleértve az anyag ökotoxikológiáját és különösen az emlősökre jelentett kockázatot.
Mi lenne velünk glifozát nélkül?
Meglepő dolog derült ki a glifozátról: ezt sokan nem gondolták volna
A labda most a tagállamok térfelén van, mivel az uniós országoknak még lehetőségük van arra, hogy a pénteken (október 13-án) tartandó szavazáson jóváhagyják vagy megakadályozzák a rendelettervezetet. De vajon várhatóan melyik irányba fog elmozdulni a szavazás? Az Euractiv ennek járt utána.
Hogyan működik az ilyen jellegű szavazás az Európai Unióban?
A glifozát jóváhagyásának játéktere a hírhedt "komitológia", amely szó a belső bizottságok útvesztőjét jelöli, amelyek feladata, hogy segítsék a Bizottságot az uniós jogszabályok technikai szempontjaira vonatkozó végrehajtási intézkedések, például a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a másodlagos jogszabályok kidolgozásában. A tagállamok részt vesznek ezekben a speciális bizottságokban, hogy felügyeljék a Bizottság munkáját, és nagy beleszólásuk van a végső döntésekbe, amelyek mindig zárt ajtók mögött születnek.
A Bizottság azt reméli, hogy a Növényekkel, Állatokkal, Élelmiszerekkel és Takarmánnyal Foglalkozó Állandó Bizottságban (PAFF-bizottság) a javaslatát támogató országok minősített többséggel szavaznak majd, ami automatikusan zöld utat adna a javaslatnak. Az uniós végrehajtó testület pénteken kezdi meg a vizsgálati eljárást egy első szavazással, hogy ellenőrizze, van-e minősített többség a javasolt jogszabály mellett vagy ellen.
Minősített többség akkor van, ha két feltétel egyszerre teljesül: A tagállamok 55%-a igennel (vagy nemmel) szavaz - a gyakorlatban ez a 27-ből 15-öt jelent -, és a javaslat jóváhagyását (vagy elutasítását az EU teljes lakosságának legalább 65%-át képviselő tagállamok támogatják.
Abban az esetben, ha nem lesz minősített többség sem az elfogadás mellett, sem ellene, a bizottságban történő szavazás után 2-6 hét között összehívják a fellebbviteli testületet. Ez a - diplomáciai források szerint jelenleg meglehetősen valószínűnek tűnő - lépés november közepe körül lenne várható. Az állandó bizottsághoz hasonlóan a fellebbviteli testület is minősített többséggel dolgozik. Fontos azonban, hogy ha ebben a további szakaszban még mindig nincs minősített többség sem mellette, sem ellene, akkor a Bizottság egyedül dönthet a kérdésben. Ilyenkor csak a minősített többség elég a blokkoláshoz - magyarázta egy magas rangú uniós tisztviselő.
Ez lényegében azt jelenti, hogy glifozát engedélyének megújítását csak akkor nem hagyják jóvá, ha a tagállamok minősített többsége aktívan a javaslat ellen szavaz. Az országok dönthetnek úgy is, hogy tartózkodnak, ami azt jelenti, hogy szavazatukat ellenszavazatként számolják be annak ellenőrzésekor, hogy elegendő "igen" szükséges-e az elfogadáshoz, de nem járulnak hozzá a javaslat elleni minősített többség kialakításához sem.
Mi történik, ha nem lesz meg a többség?
Bár az Európai Bizottság szándéka az, hogy a folyamatot december 15-e előtt - azaz a jelenlegi jóváhagyás lejárta előtt - lezárja, az uniós tisztviselő kifejtette, hogy ha a folyamat addig nem zárul le, a Bizottság automatikusan ideiglenesen meghosszabbítja a jelenlegi megállapodást, ahogyan azt már egyszer megtette. Egyes források szerint a Bizottság most megpróbálja frissíteni a javaslatot, hogy az nagyobb eséllyel menjen át, és az is felmerült, hogy az uniós végrehajtó testület akár egy új javaslatot is előterjeszthet - igaz, viszonylag kisebb változtatásokkal. Ha ez így lesz, akkor ez megváltoztathatja egyes országok szavazási módját.
Vannak, akik a várakozások szerint igennel fognak szavazni
Az "igen, permetezzünk!" táborban Portugália az első. Az Euractiv forrásai szerint ez az ország határozottan támogatja a glifozát használatának kiterjesztését, figyelembe véve a tudományos tanácsokat, és ezért támogatni fogja a Bizottság javaslatát. A portál által megkeresett diplomáciai források azt mondták, hogy Spanyolország nem kötelezi el magát az álláspontja mellett, mivel jelenleg az EU soros elnökségét tölti be - a Bizottság azonban a "komitológiai" üléseken elnököl, és az EU elnökségének nincs szerepe. Az ország mezőgazdasági miniszterének, Luis Planasnak az európai parlamenti képviselők előtt nemrégiben tett megjegyzései arra utalnak, hogy Spanyolország a javaslatának támogatása felé hajlik.
Eleonora Evi zöld képviselő (és korábbi EP-képviselő) parlamenti kérdésére válaszolva az olasz kormány közölte, hogy képviselője várhatóan a glifozát megújítása mellett szavaz, amennyiben a gyomirtószer betakarítás előtti szárítószerként való használata nem lesz engedélyezett, és a hatóanyagot csak "a vetés előtti szakaszban lehet majd használni".
Az eddigi információk alapján a görög mezőgazdasági minisztérium szakértői pozitívan látják a glifozát megújítását. Az Euractivnak nyilatkozó forrás kifejtette, hogy a minisztérium hatékony elektronikus rendszert vezetett be a forgalomban lévő mennyiségek ellenőrzésére, amit az EU végrehajtó szerve is dicsért. Ugyanez a forrás megjegyezte, hogy ez nem zárja ki a politikai beavatkozást az ügyben, de ragaszkodott ahhoz, hogy legalábbis szakértői szinten támogatják a glifozát megújítását.
Eközben Szlovákia, Románia, Magyarország, Dánia és Csehország is jelezte, hogy támogatja a javaslatot. Van néhány bizonytalan "igen" szavazat is, például Szlovénia, amely a források szerint általában véve támogatja a javaslatot, de a biológiai sokféleséggel kapcsolatban aggályokat fogalmazott meg. Közben Bulgária azt mondta, hogy megvárja, mit hoz a Bizottság frissített tervezete. Az ország eddig az újbóli jóváhagyás mellett foglalt állást, és valószínűleg kitart ezen álláspontja mellett. Lengyelország hasonlóképpen még nem kötelezte el magát álláspontja mellett, bár a források szerint az ország a jelentés mellett hajlik.
Mások semmiképp sem fogják megszavazni a glifozát újbóli engedélyezését
Azt már tudni lehet, hogy Ausztria a glifozát engedélyének megújítására vonatkozó európai bizottsági javaslat ellen fog szavazni - erősítette meg szeptember 25-én az ország mezőgazdasági minisztériuma. Amint azt a minisztérium szóvivője az Euractivnak megerősítette, az osztrák kormánynak a nemzeti parlament EU-ügyi bizottságának 2017-es döntése alapján törvényileg kötelessége a glifozát bármilyen megújított európai szintű engedélyezése ellen szavazni.
Diplomáciai források szerint a luxemburgi mezőgazdasági miniszter azt mondta, hogy a kormány szándéka az ellenállás. Mivel azonban Luxemburgban október 8-án országos választásokat tartanak, a helyzet "nem feltétlenül lesz ugyanaz". Van még néhány bizonytalan nem szavazó, köztük Horvátország. A portál információi szerint szerint az ország álláspontja "még nem világos", mivel a tárgyalások még folynak, de "valószínű", hogy ellene fognak szavazni.
Megint mások tartózkodni fognak
A kormánykoalíció kettészakadása miatt Németország valószínűleg tartózkodni fog. Míg Cem Özdemir német zöld mezőgazdasági miniszter világossá tette, hogy határozottan ellenzi a glifozát újbóli jóváhagyását, a koalíció liberálisai ezzel ellentétes álláspontot képviselnek. És bár a mezőgazdaság a PAFF-bizottsági szavazásért felelős minisztérium, bármelyik másik minisztérium megvétózhatja Özdemir álláspontját az ügyben - egy forrás szerint a liberális vezetésű közlekedési minisztérium pontosan ezt tette. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Berlinnek tartózkodnia kell a szavazáson.
Amint azt Piet Adema holland mezőgazdasági miniszter október 10-én megerősítette, Hollandia szintén tartózkodni fog. Egy diplomáciai forrás megerősítette az Euractivnak, hogy a döntés annak a következménye, hogy jelenleg ügyvezető kormány irányítja az országot. Egy diplomáciai forrás szerint Írország "alaposan megfontolja a javaslatot", de nem foglalt állást a kérdésben. A forrás hozzátette, hogy az ország véglegesíteni fogja álláspontját, "nagy figyelmet fordítva a tagállamok által kifejtett nézetekre, és figyelembe véve az EFSA és az Európai Vegyianyag-ügynökség által benyújtott átfogó tudományos véleményeket és következtetéseket".
Nem mindenki terítette még ki a lapjait
Nemsokára kezdődnek a megbeszélések, de még mindig van sok olyan ország, például Svédország, akik nem fedték fel a lapjaikat. A svédek a javaslat előadóiként valószínűleg a javaslat mellett fognak szavazni. Az ország azonban legutóbb a 15 éves maximális időtartamra vonatkozó megújítás ellen volt, de lehet, hogy inkább a 10 éves időtartamot támogatja. Hasonlóképpen nem ismert még Ciprus, Észtország, Málta, Lettország és Litvánia álláspontja.
