Az elmúlt évtizedben az afrikai sertéspestis drámai hatással volt az európai sertéstenyésztési ágazatra, a helyi és regionális gazdaságokra pedig a mai napig csapást mér. Bár a legfrissebb adatok biztató jeleket mutatnak arra vonatkozóan, hogy a vírus terjedésének megállítására tett erőfeszítések hatásosak, az európai kép korántsem mindenhol pozitív, és továbbra is ébernek kell maradnunk. A gazdáknak, vadászoknak és állatorvosoknak különösen fontos szerepük van a gyanús esetek jelentésében
- mondta Bernhard Url, az EFSA ügyvezető igazgatója.
Súlyos döntés születhet: ez rengeteg magyar sertéstartót érint
A #StopASF kampány arra ösztönzi a kereskedelmi és háztáji gazdálkodókat, az állatorvosokat és a vadászokat, hogy "észleljék - előzzék meg - jelentsék" a sertések és vaddisznók ASP gyanús eseteit. Tizennyolc ország helyi hatóságaival partnerségben zajlik. Az EFSA ma közzétett új jelentése1 szerint 2022-ben az ASP megjelenések száma a sertés- és vaddisznóállományokban jelentősen csökkent az előző évhez képest olyan országokban, mint Románia, Lengyelország és Bulgária. Az ASP azonban újra megjelent Görögországban és Csehországban, és továbbra is terjed az EU-val szomszédos országokban, például Szerbiában és Moldovában. Észak-Macedóniában 2022-ben jelentették be először.
