A NAK arra is felhívta a figyelmet, hogy az EPR rendelet nem tesz különbséget vállalkozási formák és gazdasági méretek között, tehát minden vállalkozás (ideértve az őstermelőket, kistermelőket, ÖCSG-ket, a mikro-, kis és közepes méretű vállalkozásokat, a nagyvállalatokat, illetve a nagykereskedőket), amely csomagolást végez - fogyasztói, gyűjtő, valamint szállítási csomagolási formákat - az EPR rendelet hatálya alá tartozik. Az EPR rendelet alapján minden kötelezettnek negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére (OKIRKAPU) adatot kell szolgáltatnia. Az adatok sikeres feltöltéséhez és a teljes körű adatszolgáltatáshoz készült útmutató (felhasználói kézikönyv) a következő linken érhető el. A kamarai tagok adminisztrációs kötelezettségének azonosítása érdekében összeállított gyakran ismételt kérdések (GYIK) ezen az oldalon elérhetők el. 

Az EPR adatszolgáltatási és díjfizetési kötelezettség esetei

1. Alapanyag csomagolása: hazai beszerzés esetén a megvásárolt alapanyag csomagolása alapján keletkezett EPR kötelezettség az eladót terheli. Import beszerzés esetén viszont - mint első hazai forgalomba hozót - a vevő válik kötelezetté.

2. Csomagolószer csomagolása: hazai beszerzés esetén a megvásárolt csomagolószer csomagolása válik EPR kötelezettség alá, amely a csomagolószer gyártóra hárul. Import beszerzés esetén viszont - mint első hazai forgalomba hozót - a vevő válik kötelezetté, de csak a megvásárolt csomagolószer csomagolására való tekintettel. A beszerzett csomagolószer csomagolásra történő felhasználását követően akkor válik EPR kötelezetté, amikor a csomagolt terméket értékesíti.

3. Első hazai forgalombahozatal (értékesítés): A csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Kormányrendelet három csomagolási formát sorol fel a kötelezettség tekintetében:

„a) a fogyasztói vagy elsődleges csomagolás, amely értékesítési egységet képez a fogyasztó számára az értékesítés helyszínén;

b) a gyűjtő- vagy másodlagos csomagolás, amely az értékesítés helyszínén meghatározott számú értékesítési egységet foglal magában, ha ezeket az egységeket a fogyasztó részére értékesítik, vagy ezek az egységek csupán a polcok feltöltésére szolgálnak, és a csomagolást a termékről a termék tulajdonságainak megváltoztatása nélkül el lehet távolítani, valamint

c) a szállítási vagy harmadlagos csomagolás, amely megkönnyíti a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás átadását, átvételét és szállítását annak érdekében, hogy a fizikai átadásnál, átvételnél és szállításnál megóvja az árut a károsodástól, ide nem értve a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedésben használatos tartályokat;”

A csomagolási formák figyelembevételével a 4. pontban foglalt kivételek esetére tekintettel minden első hazai forgalmazás esetére fennáll a csomagolási tevékenység. Ennek megfelelően – az ömlesztett tartálykocsis szállítás és átadás eseteit leszámítva – minden mezőgazdasági termelő, élelmiszer-előállító, valamint nagykereskedelmet végző tagunknak azonosítani kell, milyen formában végzi értékesítési tevékenységét, milyen csomagolási formákat használ, amelynek megfelelően adminisztrációs és díjfizetési kötelezettségét a vonatkozó rendeletek és a Hulladéktörvény értelmében teljesíteni kell.

4. Kivételes esetek: „11. § (1) A fogyasztó számára történő értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószerből, továbbá a fogyasztó számára történő értékesítés helyén eladott, megtöltött vagy megtöltésre tervezett és szánt egyszer használatos csomagolószerből létrehozott csomagolás tekintetében a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a fogyasztó számára értékesített csomagolás előállítója részére belföldön csomagolószert értékesítőt terheli.”

Ebben az esetben a termelő/gyártó/kereskedő, aki a fogyasztó számára az értékesítés helyén csomagol, elsődleges csomagolást végez, már olyan csomagolást (papír, többkomponensű csomagolás, hordtasak, pohár, stb.) használ fel, amely után a csomagolószer gyártója az EPR kötelezettségét teljesíti. Ezért a piacon, a szaküzletben közvetlenül értékesített termék csomagolása után a termelőt/gyártót/kereskedőt EPR kötelezettség nem terheli erre a csomagolási formára, viszont, a termék másodlagos, illetve harmadlagos csomagolása alapján továbbra is EPR kötelezett marad. Ezért az adminisztrációs kötelezettséget és az adatszolgáltatáson alapuló díjfizetést teljesítenie kell.