Eltűnhet Magyarországon is az indián nyár, de csak azért, mert a nyárias napoknak megfelelő idő veszi át a helyét. Ennek lehetne örülni, mivel előfordulhat, hogy novemberig nem is kell majd fűtenie az ember. A probléma azonban az, hogy az általános melegedő tendencia nemcsak az őszt érinti, hanem az összes többi évszakot, ezek összetett éghajlati következményei pedig sokkal több negatívumot jelentenek az emberiség számára - olvasható a Másfélfok oldalán. A szakértők szerint azonban attól, hogy az emberiség betartja a Párizsi Megállapodásban foglalt klímacélokat, attól még a vénasszonyok nyara is megmarad a jövőben.
Szabó Péter és Pongrácz Rita a melegedő őszökről szóló tavalyi tanulmányában már bemutatta, hogy az elmúlt bő 50 év alatt a nyár mintegy két héttel kitolódott az ősz irányába Magyarországon, azaz éghajlati átlagban jelenleg még szeptember elején is előfordulnak a 25 Celsius-fok feletti napi maximumhőmérsékletű, úgynevezett nyári napok. Az idei szeptember is ebbe a trendbe illeszkedett, sőt, a globálisan is legmelegebb szeptemberi cím mellett a hónap folyamán hazánkban országosan 23 nyári nap volt, mely a legmagasabb érték 1901 óta. A kutatók ezért megvizsgálták, hogyan fog a jövőben változni a vénasszonyok nyara vagy más néven indián nyár.
A nyári napokkal ellentétben erre a jelenségre nincs egyértelmű definíció. Az angolszász kultúrákban második nyárként is hívott időszakok nem egyszerűen egy küszöb feletti melegebb napokat jelentenek, hanem már egy jelentősebb lehűlés után következnek be. A kutatók mindezek mellett a nyári napokat is elemezték a szeptember-októberi időszakra vonatkozóan.
A meleg idővel párhuzamosan a lehűlés is kitolódik
Az elmúlt 52 év megfigyeléseit nézve, jól látszik, hogy mind a kellemes őszi napok, mind a nyári napok száma növekedést mutat az országban. Ugyan nagy az évek közötti változékonyság, de a növekvő trend statisztikailag is szignifikáns mind a két mutató esetén, az illesztett trend különösen a nyári napoknál relatíve jelentős mértékű. A legtöbb kellemes őszi napot eddig 2006-ban és 2019-ben (az eddigi legmelegebb ősszel) regisztrálták, míg a legkevesebbet 1996-ban. A nyári napok a két vizsgált hónap közül elsősorban szeptemberben fordulnak elő, és októberben már jóval kisebb gyakorisággal, de 2010-ben gyakorlatilag nem volt ilyen nap Magyarországon.
Idén ugyan még csak a szeptember zárult le, de már egyetlen hónap alatt is több nyári nap fordult elő, mint korábban szeptember-októberben együttesen.
De hogyan alakult az indián nyári napok száma az elmúlt 52 év megfigyelései szerint!? Idén az OMSZ tanulmánya alapján szeptemberben országos átlagban egyetlen napon sem volt a sokéves átlag alatt a napi középhőmérséklet, így országosan nem jelentkezett tartós őszi lehűlés sem. Ugyanakkor októberben már meg-megjelent a korábbi klímaátlaghoz, 1971-2000-hez mért lehűlés is, és így az ezutáni meleg idő néhány napos indián nyarat már eredményezett.
Több forgatókönyv létezik a jövőt illetően
Bár jövőbeli modelleredmények vizsgálatához többféle forgatókönyv létezik, a kutatók azonban csak hármat vizsgáltak a kérdés során. Az egyik ilyen, az azonnali kibocsátás-csökkentéssel számoló RCP2.6-os forgatókönyv, amely a legzöldebb jövőt feltételezi, és a párizsi klímacélok teljesülését, azaz a maximum 2 Celsius-fokos globális felmelegedést jelenti. A másik közepesen optimista RCP4.5 forgatókönyv, amely szerint kicsit később, csak 2040-től kezdődik meg a globális kibocsátás-csökkentés. A harmadik pedig pesszimista RCP8.5 forgatókönyv, amely esetén az eddigi kibocsátási trendek tovább folytatódnak, és 2100-ig egyáltalán nem kezd az emberiség kibocsátás-csökkentésbe.
Szabó Péter és Pongrácz Rita ugyanakkor megjegyezték, hogy az azonnali kibocsátás-csökkentésnek sincs rögtön észlelhető hatása, hanem csak leghamarabb 20 év múlva lehet majd érezni annak kedvező hatásait, ezért az eredményeket is csak a század közepére és annak végére tekintették. A kellemes őszi napok száma a pesszimista forgatókönyv szerint a század közepére kissé (4-6 nappal) tovább emelkedik ugyan, de a melegedés miatt a tartós lehűlés jóval erőteljesebben tolódik az évben október végéhez (10-15 nappal). Az optimista, RCP2.6 forgatókönyv szerint a változások a század közepéhez képest nem lesznek jelentősebbek.
Ha csak az ősz melegedne ennyit, annak lehetne örülni, azonban nem ez a helyzet
A kutatók szerint az emberiségen áll tehát, hogy a jövő hogy alakul majd: (a) nem nő jelentősen a nyári napok és az indián nyári napok száma, vagy (b) a magyarok elfelejthetik az indián nyári napokat (ahogy ez Amerikában zajlik), a tartós lehűlést majd csak október vége körül várjuk, és nyári napok sorát éljük át szeptember-októberben. Mindkét lehetőségnek vannak pozitív hatásai. Például a pesszimista kibocsátás-csökkentési forgatókönyv szerint a fűtést várhatóan novemberig egyáltalán nem kell bekapcsolni, a szabadság függvényében a nyári turizmus áttevődhet szeptemberre, az őszi turizmus pedig inkább novemberre tolódik, és lerövidül.
Ugyanakkor ha valaki az őszi turizmust jobban kedveli, mint a nyárit, annak egyetlen, kissé negatív hatása lehet: mivel a vegetációs időszak az erősebb globális felmelegedés miatt sokkal hamarabb kezdődik az éven belül, és erre az egyes növényfajok eltérően reagálnak, ezért a táj nem lesz annyira csalogatóan élénk, vagy éppen hamarabb következik be a levelek elhullatása.
Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy a teljes kép nem szűkíthető egyetlen évszakra, s így a pesszimista forgatókönyvnek sokkal több az egyéb évszakban bekövetkező negatív vagy komplex hatása, mint az itt említett kedvező éghajlati következménye. Ezért továbbra is az üvegházhatású gázok kibocsátásának mielőbbi csökkentése a célravezető a globális éghajlati egyensúly fennmaradása érdekében. A vénasszonyok nyara akkor is megmarad, ha az emberiség betartja a Párizsi Megállapodást.