Kovács Erik szerint 2024-ben az átlagosnál melegebb és a tavalyinál is szárazabb nyár vár a világra. A Klímapolitikai Intézet vezető kutatója úgy látja, hogy három éve elindult egy nagyon erőteljes melegedési tendencia a légkörben, és ez az egész bolygóra kiterjedően idén is folytatódik, a csúcsára érhet a nagyon erőteljes melegedés - olvasható az Infostart oldalán.

Természetesen nem fog leállni a melegedés, hanem most ennek a nagyon rövid ideig tartó intenzív melegedésnek a csúcsa jön el, így most átlépjük például a 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti szinthez képest, amit az ember csak 2100-ra tűzött ki maga elé az úgynevezett párizsi klímacélok között

- mutatott rá Kovács Erik.

Ez azt jelenti azonban, hogy mintegy hét évtizeddel hamarabb eljön az a melegedési mérték, amit csak 2100-ra várt az emberiség. A kutató kiemelte, hogy a legerőteljesebb melegedési régióknak jelenleg Európa, Kelet-Ázsia és Észak-Amerika számítanak. Kovács Erik a jelenség hátterében több ok áll egyszerre. Mint fogalmazott,

van általános meteorológiai, illetve van a klímaváltozáshoz köthető oka. Az egyik ilyen, hogy nagyon magas a légkör üvegházgázszintje, különösen a metán szaporodott meg, illetve a dinitrogén-oxid nagyon nagy mennyiségben van a légkörben, ezek nagyon erőteljes melegítő gázok. Ezenkívül a Csendes-óceán keleti-nyugati medencéje az átlagnál 2-7 fokkal melegebb. Ez azt jelenti ilyenkor, hogy El Nino-időszakról beszélünk, ez nagyon fűti a bolygót átmenetileg, de ez most jelentősen csillapodni fog, sőt az év második felében ennek a hideg periódusa fog bekövetkezni a Csendes-óceánon, de ez nálunk Európában akkor sem jelent jót, csak még melegebb időjárást.

Ezenkívül mindhárom óceán, de a Földközi-tenger és az Adriai-tenger hőmérséklete is körülbelül 2-4 fokkal magasabb a sokéves, illetve évtizedes átlagoknál, ami szintén hozzájárul a mostani erőteljes melegedéshez a kutató szerint.

Magyarországon is komoly problémát okozhat a felmelegedés

A Kárpát-medence különösen kitett lehet, bár Kovács Erik óvatos közelítést javasol a meteorológiai részletekhez. A klímaszakértő szerint a mostani szezonális modellek előrejelzései azt mutatják, hogy a tavalyinál kevésbé lesz csapadékos, de például a 2022-esnél vagy a 2021-esnél csapadékosabb lesz a nyár, és forróságra kell majd számítani, nagyon sok hőhullámmal. Az év második felétől kezdődhet el szerinte nagyon nagy valószínűséggel egy újabb száraz időszak, amely akár egy-két évig is eltarthat, de ez "egyébként is hozzátartozik a Kárpát-medence klímájához", így tehát a jövő évi nyár várható különösen száraznak a mostani modellek alapján.

Kovács Erik ugyanakkor arra is rámutatott, hogy bár az ember nagyon könnyen alkalmazkodó lény, a mezőgazdaságot azonban át kell állítani, növények nemesítésébe, klónozásba kell fogni, új termőhelyeket, illetve aktív és passzív védekezési formákat kell kialakítani az aszály ellen. A vízgazdálkodással pedig szerte Európában nagy probléma van, minél hamarabb meg kell ezt oldani. Egyénileg is védekezni kell, a lakóhelyeket szigetelni lesz szükséges. Ha valaki tud, ültessen el a kertjében plusz egy-két fát, egy fa alatt ugyanis 6 Celsius-fokkal hűvösebb van, mint egy csupasz talajú felületen.