A nyúltenyésztésben több évtizede már, hogy a vállalkozói méretű telepek váltak a termelés meghatározó szereplőivé, a háztáji termelés és felvásárlás, amikor még sokan vitték a vidéki településeken az átvevőpontokra a nyulakat, mára már csak emlék. Gyakorlatilag 55-60 nagyüzemi telep termel modern automatizált rendszerben országos szinten 100 ezer anyanyúllal. 

Csökkenő hazai termelés

A Nyúl Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnöke, Juráskó Róbert a Kossuth Rádió Hajnal-Táj című műsorában elmondta, hogy az ágazatot is keményen megtépázta az energiaárak emelkedése és a takarmányárak növekedése.  

Többen csökkentették vagy abbahagyták a termelést és ez már a statisztikai adatokban is meglátszik. 2022-ben, illetve 2023 első negyedévében mintegy 20 százalékkal csökkent az ágazat termelése. Országos szinten a két hazai nyúlvágóhídon 3,6-3,8 millió darab nyulat vágnak le. Több nagyüzemi telep mellett Somogy vármegyében vannak még 80-100 közötti anyalétszámot tartó gazdaságok. A megyében a Kaposvári Egyetemen a Pannon fehér fajtával zajlik a termelés és itt számos kutatást végeznek. Azonban a nyúltenyésztők jelenleg veszteségesen kénytelenek termelni és nem tudni hogyan alakul az ágazati szereplők sorsa, kérdéses, hogy a következő időszak mit tartogat a takarmány vagy az energiaárak vonatkozásában.  Ebben az időszakban nagyon fontos, hogy a tenyésztők igénybe vegyék azokat a támogatási lehetőségeket, ami adott az ágazat számára. 

A tenyésztők az elmúlt években a minisztériumtól több jogcímen és területen is támogatásokhoz juthattak. Ezek között például segítséget ad az ágazatban a tenyésznövendéknyúl-támogatás, ami minden tenyésznyúl után 2000 forint vissza nem térítendő támogatást jelent, és ezt egy kistermelő is igényelheti hiszen 10 anyanyúl felett már jogosult a támogatásra. Emellett igénybe vehető az állatjóléti és vakcinatámogatás, valamint az állattartó telepek korszerűsítését célzó pályázati kiírással a nyúltenyésztők is élhettek, amiből 2,4 milliárd forintot fel is használtak új telepek létrehozására vagy a meglévők korszerűsítésére

– mondta Juráskó Róbert.

Bébiételként még fogyasztjuk, de később alig eszünk belőle

A hazai nyúlhúsfogyasztás még mindig rendkívül alacsony. Az európai átlag 2 kilogramm körül alakul fejenként, a magyar fogyasztás pedig ennek mindössze a tizede. A szakértők szerint az alacsony fogyasztás hátterében egyrészt az áll, hogy az emberek nagy része a nyulat jobban sajnálja elfogyasztani, mint a baromfit, másrészt a nyúltermékeknek meglehetősen magas az ára. Magyarországon a nyúlhús fogyasztását először 2017-ben népszerűsítették önálló kampánnyal. Az azóta eltelt években az egyik legnagyobb sikernek számít, hogy ma már a legtöbb kiskereskedelmi áruházlánc polcán folyamatosan elérhető a nyúlhús előre csomagolt, konyhakész formában.

A belföldi fogyasztás-ösztönző kampányuknak köszönhetően a nagy áruházláncok többségében ma már napi termék a nyúlhús, ebben a szegmensben tavaly csaknem 750 tonnát sikerült értékesíteni fél és egy kilogrammos kiszerelésben. Azonban az idehaza megtermelt nyúlhús csaknem 96 százaléka külföldre megy. A célpiacaink közé tartoznak a Benelux-államok, Franciaország, Németország, Svájc és Olaszország, emellett fontos piacnak számít a bébiétel-gyártás. Számos bébiételben nyúlhús van 8-10 százalékos arányban. Tehát a csecsemő mondhatni a nyúlhússal találkozik először a húsfélék közül. A további fogyasztásnövekedésben az is segíthetne, haa nyúlhús is bekerülne az 5 százalékos áfakörbe. A felmérések azt mutatják, hogy az első kampány indulása óta eddig minden évben megduplázódott a fogyasztás

- említette meg a Kossuth Rádióban Juráskó Róbert.

Fiatalos lendülettel magyar fajtával

A nyúltenyésztők közül sokan éltek az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázattal, hiszen hatékonyan termelni csak a modern telepi körülmények között lehet.  Így látta Farkas Zoltán berettyóújfalui tenyésztő is, aki az Agrárszektor érdeklődésére elmondta, hogyan indította el a telepét és a jelenlegi időszakot hogyan éli meg.

A tanulmányaim során környezetgazdálkodási agrármérnök diplomát szereztem és ezen a területen dolgoztam Budapesten. Mindennap ingáztam a munkahelyemre, nem éreztem jól magam abban az irodai munkakörben, akkor fogalmazódott meg bennem újra a vidékre költözés és végül úgy döntöttem kalandvágyból, hogy kimegyek Dániába dolgozni. Itt egy sertéstelepre kerültem, ahol családias közegben ismerhettem meg a helyi szokásokat és állattartási technológiákat. Megtetszett a gyakorlatban a gazdálkodási életforma és úgy döntöttem, ha hazajövök, belevágok egy saját gazdaság kialakításába. Úgy ítéltem meg, hogy a nyúltartás a sertés- és szarvasmarhatartáshoz képest kevesebb fizikai munkát igényel. Megannyi nyúltenyésztéshez kapcsolódó szakirodalmat elolvasva, láttam perspektívát a tevékenységben, így itthon belevágtam. Kezdésnek 100 anyával indultam egy bérelt istállóban, ahol a körülmények nem voltak éppen ideálisak.  Egy régi juhhodályt alakítottam át a nyulak számára. Pannon fehér fajtát választottam egyrészt a kezdeti magas költségek miatt, hiszen az induláshoz ez a fajta jóval olcsóbb volt, mint a kapható hibridek, másrészt tetszett a magyar fajta, ami egész jó mutatókat hozott a kezdetleges körülmények ellenére is

- idézi fel a kezdeti időszakot Farkas Zoltán.

Ezen felbuzdulva végül úgy döntött a fiatal tenyésztő,hogy a saját telken létrehoz egy modern istállót önerőből, hitelből és pályázati segítséggel. A beruházással létrejött egy 1700 négyzetméteres nyúlistálló, ami az előzetes tervek szerint 180 millió forintot igényelt, végül 200 millió forintba került. Ebben ma már 1500 anyanyulat tartanak és két alkalmazott segít a mindennapi munkákban. Azt szokták mondani 500 anyára kell egy dolgozó, az itteni tapasztalatok is ezt mutatják.

Én legalább heti 90-100 órát dolgozom és így is van, amikor mínuszos egy hónapunk, elég rossz érzés, amikor nincs megbecsülve az ember munkája, sőt a hónap végén osztani szorozni kell, hogyan húzzuk ki a következő hónapig

- mondja a tenyésztő.

A takarmány átlagára a tavalyi évben több lépcsőben változott, de legalább 45 százalékos emelkedés történt, így 2023 tavaszára felment nettó 180 forintra a nagyüzemi nyúltáp kilónkénti ára. Akár még ezt is meghaladta attól függően, hogy melyik takarmánykeverő milyen receptúra alapján gyártotta és milyen gyógyszerezett takarmányról van szó. Mostanra csökkentek a tápárak körülbelül 15 százalékkal, de a tavalyi aszályos év kihatott az idei év eredményeire, hiszen nem volt megfelelő minőségű és mennyiségű és megfizethető takarmányalapanyag, a nyúl pedig érzékenyen reagál a takarmány beltartalmi változásaira. Így az elhullási mutatók is magasabbak lettek, ami állítólag szinte minden európai nyúltelepen érzékelhető probléma lett

- említi meg Farkas Zoltán.

Magyarország eredményes a nyúlgenetikában

A pannon fehér fajta tenyésztőszervezete a Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Kisállat-tenyésztési Tanszéke. A fajta szaporasága jó, a fialáskori alomszám 8,5-9,0 közötti. Ebben a tulajdonságban azonban nem versenyképes a hibridekkel, hiszen azoknál a szaporaságban 10-15 % heterózis jelentkezik. A fajta növekedési erélye kiváló, 12 hetes korra 2,7-3,0 kg súlyt érnek el a hízónyulak. A vágási kitermelése a hibridekhez hasonló, vagy azoknál jobb, eléri a 60-62 %-ot.

A húsnyúlfajták nemesítésében számos ország büszkélkedhet kiváló eredményekkel, de ezek közül a franciák azok, akiktől a legnépszerűbb fajták és hibridek származnak. Világviszonylatban a legtöbb tenyésznyulat eladó vállalkozás a Grimaud Fréres, míg a második helyezett a Hycole, amely egy ideje már magyar tulajdonban és hazai nemesítő háttérrel működik. Ez a genetika a második legkeresettebb világ nyúltenyésztésében és ma már teljes Európa, Kína, Oroszország és Kanada le van fedve a tenyészállat-előállítással. 

Bővülés csak tisztább jövőkép mellett

Egy pannon fehér anyanyúl körülbelül évente átlagosa 8,5 alkalommal fial és 8-8,5 átlagban neveli fel a növendékeket. A berettyóújfalui telepen ez idén 8-as átlag alatti maradt, ami a nyúltenyésztő szerint a takarmány problémájára vezethető vissza.

Voltak olyan éveink is amikor 2,8 kilogrammos átlagsúllyal kerültek a nyulak a vágóhídra, idén egyértelműen kevesebb nyúl került ki a vágóhídra és jellemzően kisebb 2.4-2.5 kilogrammos átlagsúllyal. Tehát 100-200 gramm hiányzik, ami jelentős kiesés az éves szinten értékesített mennyiségnél. A költségek 70-80 százalékát a takarmány teszi ki, ezért ez a meghatározó a termelésünk során. Amikor elkezdtem 2014-ben, talán nettó 80-85 forint körül volt a táp ára és 450 forint volt a nyúl felvásárlási ára, ha a további költségnövekményeket is számításba vesszük, ehhez képest legalább 1100 forintnak kéne lennie a felvásárlási árnak, de ez most 900 forintnál jár.

Az idei takarmányt etetve más a helyzet. Amikor már bekerültek az idei lucernaalapanyagok szeptemberben, rögtön javultak a mutatók. A termelési eredmények, úgy látom már hozni fogják azokat a számokat, amiket elvárunk. Szükségünk is van erre, hiszen a beruházott összeg egyik része a támogatásból a másik része hitelből állt össze, amit törleszteni kell. Ugyan lenne bővülési lehetőségünk mivel az ingatlan megengedné, hogy még 700 négyzetmétert hozzáépítsünk, de amíg a gazdasági helyzet nem úgy alakul, hogy megérje és nem látunk fényesebb jövőképet, addig nem fejlesztünk

- jegyzi meg Farkas Zoltán.