A házibivaly - amelyet a Kis-Balaton térségében egykoron a Festetics-család birtokain nagy számban tartottak - a szürkemarha és a magyar tarka mellett a legelőterületek kezelésében tölt be jelentős szerepet. Az utóbbi években némileg csökkent a kápolnapusztai állatállomány létszáma és ezzel az általuk kezelt terület nagysága, ezért növelni szeretnék a csordát. A területen jelenleg két bika mellett 79 tehén él, amelyeknek augusztus óta már csaknem 70 borja született, a csapadékos időjárásnak köszönhetően jó minőségű legelők révén pedig az állatok is jó kondícióban vannak - jegyezte meg.
Van bőven ebből a húsból Magyarországon, de alig esszük: miért nem kell senkinek?
Az igazgató kifejtette: a Kárpát-medencére jellemző élőhelyek sokfélesége, diverzitása csak akkor őrizhető meg, ha élnek ott legelő állatok, amelyek természetes módon gondoskodnak a változatos talajról, ezzel a növény- és az állatvilág sokszínűségéről is. Szinte elképzelhetetlen, de ezeken a fás legelőkön egy adott területen belül sűrűbb az állat- és növényfajok száma, mint egy esőerdőben. A vízibivalyok, a szürkemarhák és a magyar tarka fajok nemcsak a legelők élővilágát képesek rendben tartani, de az invazív bokrokkal benőtt területeket vagy a már erdővé sűrűsödő részeket is meg tudják törni, visszaalakítva azokat fás legelőkké - mondta el Bende Zsolt.
Az igazgató arról is beszámolt, hogy a természetes kiválasztódás és a szakemberek szelektálása miatti csökkenés után szeretnék növelni a vízibivalyok létszámát Kápolnapusztán. Apránként, folyamatosan bővítenék nagyjából 120 tehénre az csordát, de közben vizsgálva azt is, hogy miként reagál a növekedésre természeti környezetük. A látogatóhely adatai szerint a tavalyi 33 ezer után idén mintegy 29 ezer vendéget fogadott a bivalyrezervátum, Magyarországon a legnagyobb látogatható bivalycsorda. A mintegy 100 hektáros területen évekkel ezelőtt akadálymentes tanösvényt alakítottak ki, kilátót építettek, de további fejlesztésekkel is szeretnék bővíteni a kínálatot - említette még Bende Zsolt.
