A SwagBot első változatát még 2016-ban mutatták be, az a változat még csak egyszerű terelőrobotként funkcionált, ám azóta jelentős fejlesztéseken esett át: szenzorokkal, mesterséges intelligenciával és gépi tanulási rendszerekkel bővítették ki a képességeit. Az akkumulátorral működő robot most már képes meghatározni a legelő egészségét, típusát és sűrűségét, valamint monitorozni az állatállomány állapotát.

A fejlett technológiának köszönhetően a SwagBot önállóan tereli a szarvasmarhákat a legmegfelelőbb legelőkre, megelőzve ezzel a túllegeltetést és a talaj minőségének romlását. A robot által gyűjtött adatokat a gazdák is megkapják, így naprakész információkkal rendelkezhetnek állományukról és földjeikről.

Salah Sukkarieh, a Sydney-i Egyetem robotika és intelligens rendszerek professzora, a SwagBot fejlesztését vezető tudós szerint amint a szarvasmarha hozzászokik a robothoz, követni fogja azt. A cél az volt, hogy az állatokat mindig a legelő megfelelő részébe tudják vinni, ahol jó fehérje, jó szénhidrát van. Ezt a feladatot pedig zökkenőmentesen, kerítések nélkül akarják megtenni.

A fejlesztés különösen fontos Ausztrália számára, amely a világ egyik legnagyobb marhahúsexportőre. Az országban mintegy 30 millió szarvasmarha él, gyakran hatalmas, száraz területeken, ahol a legelők minősége változó lehet. A gazdálkodók számára kihívást jelent a nagy zárt területeken belül az állatok legelésének irányítása, ami gyakran túllegeltetéshez és a talaj minőségének romlásához vezet.

Ez a robot lehetővé teszi számunkra, hogy valós időben, sokkal részletesebben felmérjük a legelőinket. Megtudhatjuk, mely legelőrészek a legtáplálóbbak, különösen, ha olyan szarvasmarháink vannak, amelyek vemhesek, és ezért magasabb minőségű táplálékra van szükségük

- jelentette ki Erin O'Neill, egy gazdálkodó, aki részt vett a robot bemutatóján.

A SwagBot fejlesztése jól illeszkedik a mezőgazdaságban egyre erősödő robotizációs trendbe. Ez a tendencia nemcsak a termelés hatékonyságát növeliheti, de csökkentheti a munkaerő-függőséget is, ami különösen fontos olyan országokban, mint Ausztrália, ahol a távoli területeken nehéz megfelelő munkaerőt találni.