2014 óta egyre kevesebb létszámú a házinyúlállomány Magyarországon, az akkori 1 645 000 darab 2022-re 1 092 000-re csökkent. Az pozitív, hogy 2010-hez képest jóval több házinyúl van hazánkban, akkor mindössze 825 000 egyedből állt az állományunk. A 2014-es zuhanást követően 2016 óta folyamatosan nőtt egyébként a hazai nyúlhústermelés, ám az orosz-ukrán háború kirobbanása megtörte ezt. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Nyúl Terméktanács piaci körképe szerint az ágazat 2022-ben figyelemre méltó eredményt ért le, 2023-ban azonban a vártnál is jelentősebb volt a visszaesés. Ugyanakkor a jelenség nemcsak hazánkban figyelhető meg, a nyúlágazat Nyugat-Európában is válságba került. Miközben itthon 2023-ban 20 százalékos termeléscsökkenésről beszélhetünk az első félév adatait vizsgálva, a francia, a spanyol és az olasz nyúltenyésztők 30 százalékos visszaesésről adtak számot. A válság azonban nemcsak nehézségeket hozott a hazai nyúltartóknak, hanem egyben lehetőséget is jelent: a nyugat-európai termelés csökkenésével keletkező vágónyúlhiányt - a szükséges fejlesztéseket követően - a magyar nyúlágazat pótolhatja. Hazánkban hat tenyésztőszervezet biztosítja a genetikai alapot, és több mint ötven nagyüzemi nyúltelep foglalkozik nyúltenyésztéssel, 2022-ben összesen 10 335 tonna élőnyulat állítottak elő.
A két szervezet körképéből az is kiderült, hogy a magyarok körében nem elterjedt a nyúlhús fogyasztása, ezért a hazai ágazat jelentősen exportorientált. Emiatt a termelőknek teljesíteniük kell a külföldi vevők sokszor az uniósnál is szigorúbb elvárásait.
Van bőven ebből a húsból itthon, mégis alig esszük: miért nem kell senkinek?
A nyúlágazat fejlődését az elmúlt időszakban több tényező is nehezítette. Más állattenyésztési ágazatokat is érintő gondok - a termelési költségek ugrásszerű emelkedése, az orosz-ukrán háború nyomán kialakult infláció - mellett a világszinten is egyre nagyobb méreteket öltő, úgynevezett RHD járvány okozta kihívással is szembe kellett nézniük a nyúltenyésztőknek.
