Az utóbbi években nem tapasztalt mértékben kezdett el Kína betárazni amerikai gabonából. Az ázsiai nagyhatalom gabonafelvásárlói mindezt úgy teszik, hogy előtte már alaposan bevásároltak francia, ausztrál és kanadai forrásokból is - írta meg az Infostart. Ennek hivatalos okai között említik a tavalyi özönvízszerű esőzéseket, amelyek elárasztották a főleg télen termelő tartományok búzamezőit. Az esőzés és az árvíz okozta valódi károk mértéke pontosan nem ismert, de júliusban a kínai hatóságok arról számoltak be, hogy idén rekordmértékkel, 0,9%-kal, vagyis 134,53 millió tonnára esett a termés.
A szakértők szerint a nagy bevásárlás hátterében az áll, hogy az esőzések miatt a termés nagy részét emberi fogyasztásra alkalmatlan takarmánnyá minősítették le, miközben hiánycikk lett a liszt alapanyagául szolgáló, minőségi búza. Ennek nyomán az ágazatban az a hír járja, hogy Kínának nagy mennyiséget kell vásárolnia a július 1-jén kezdődött 2023-24-es gazdasági évben, hogy kipótolja a hazai termést és feltöltse az állami tartalékokat, amelyek az elmúlt évek magas árai miatt kimerültek. Ez nagyban magyarázná az utóbbi hónapok nagyléptékű kínai beszerzéseit - olvasható a graincentral.com című ágazati portál oldalán.
Rekordmennyiségű búzát vettek a kínaiak Amerikától
Kína - a két két ország közötti geopolitikai feszültségtől függetlenül - lecsapott az Amerikából származó, úgynevezett piros lágyszemű őszi búzára (SRW). A múlt héten lezajlott vásárlási körrel az elmúlt három hét ismert amerikai búzavásárlásai mintegy 680 ezer tonnára emelkedtek. Az október elején bejelentett 220 ezer tonnás első vétel volt Kína legnagyobb egyszeri amerikai búzavásárlása több mint két éve, és az első olyan amerikai búzaügylet, amely tavaly november óta meghaladta a 100 ezer tonnát.
Kína amerikai ügyletét az elmúlt három hónapban jelentős francia, ausztrál és kanadai búzavásárlások előzték meg, amelyek egybeestek a búza világpiaci árának fokozatos csökkenésével, amely a múlt hónap végén hároméves mélypontra esett. Peking a jelentések szerint szeptember eleje óta legalább 2,5 millió tonna búzát vásárolt a novembertől februárig tartó időszakban történő szállítással. Ebből a szakportál szerint 1,8 millió tonna a francia búza, de lehet, hogy a valódi szám még magasabb.
Az ausztrál búzát sem vetik meg
Pekingnek a fentiek mellett az elmúlt néhány hónapban sikerült annyi régi és új termésű ausztrál búzát is felvásárolnia, amennyit csak tudott. Az El Niño időjárási jelenség okozta aszály és áremelkedés ellenére Kína a múlt héten ismét aktív volt az ausztrál piacon, és széles körben úgy vélik, hogy az új termésű ausztrál búzavásárlásai már most meghaladják a kétmillió, és könnyen elérhetik a 2,5 millió tonnát is. Ha ehhez hozzáadódik a júliusban és augusztusban szállított egymillió tonna régi termés, akkor a 2023-24-es időszak eladásai nagyon gyorsan megközelítik a négymillió tonnát.
Túl fogják lépni a saját behozatali kvótájukat
Kína kvótarendszert alkalmaz az olyan alapvető élelmiszerek, mint a búza behozatalának kezelésére, és biztosnak tűnik, hogy 2023-24-ben túllépi az éves keretet. A búzakontingens évente 9,636 millió tonna importot tesz lehetővé 1%-os vámtétellel és e vásárlások mintegy 90%-át a kormányzati vállalatok kapják - írja a graincentral.com.
Az e felső határértéket meghaladó import esetében a vám 65%-ra emelkedik, ami olyan pénzügyi akadályt jelent, amely általában kiszorítja a magánvásárlókat, így az állami tulajdonú óriáscégek vihetik az árut.
Az amerikai hatóságok szerint a 2022-23-as gazdasági évben Kína volt a világ legnagyobb búzaimportőre, 13,28 millió tonnát rakodtak ki az ország számos tengerparti és folyami kikötőjében. Ez az egy évvel korábbi 9,57 millióról emelkedett, Ausztrália 7,66 milliót szállított, ami az összmennyiség 57,7%-a. Törökország volt a második legnagyobb importőr 12,5 millió tonnával, amelyet az Európai Unió követett 12,09 millió tonnával, majd Egyiptom, a korábbi listavezető 11,22 millió tonnával leszorult a dobogóról.
De mi történik Oroszország és Ukrajna környékén?
Közben a Nyugattal szembeforduló Kína és Oroszország a világ élelmiszer-kereskedelme történetének legnagyobb, 25,8 milliárd dolláros gabonaszállítási ügyletét kötötte meg az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezés keretében - erről egy orosz forrás beszélt a közelmúltbeli, pekingi csúcson. A szankcionáló Nyugat felől a világ más részei felé forduló oroszok 70 millió tonna gabonát, zöldséget és olajmagot próbálnak eladni Kínának. Az érdekek találkoznak, mivel Peking stratégiai prioritássá tette az élelmiszer-biztonságot és 12 év alatt kapja meg a szállítmányokat - az után, hogy várhatóan november végén vagy december elején aláírják az erről szóló egyezményt.
Augusztusban pedig az is elhangozott, hogy „Kína mentheti meg az ukrán gabonaszállítási alkut” - mivel Peking az ukrán búza legnagyobb vásárlója. A 2022 júliusáig az ENSZ- és török közvetítéssel tető alá hozott fekete-tengeri gabonaegyezmény keretében nyolcmillió tonna ukrán mezőgazdasági termék landolt kínai kikötőkben.
A Kijevet támogató nyugati szövetség ezért megpróbálta arra ösztökélni Kínát, hogy az alku megmentésével biztosítsa saját ellátását és alacsonyabban tartsa az élelmiszer-inflációt, ami szintén az érdeke. Az után, hogy a saját mezőgazdasági termékei nagyobb piaci hozzáférését követelő Oroszország felmondta az egyezményt, Kína sürgette is, hogy „azonnal újítsák fel az ukrán mezőgazdasági áruk és az orosz műtrágyatermékek exportját”.
Új útvonalakon szállítják az ukrán gabonát
Azóta azonban nagy a csend, és úgy tűnik, nem váltak be azok a nyugati remények, hogy Peking bírja majd rá Moszkvát a tengeri humanitárius folyosók újbóli megnyitására. Közben Ukrajna új útvonalat talált, amely Odesszából a román felségvizeken át, Törökország európai partjai mentén halad, az afrikai és ázsiai piacokat megcélozva. Ennek nyomán a héten közölte az ukrán államvasutak illetékese, hogy több, mint 50%-kal, ugrottak meg az odesszai kikötőkben a gabonaszállítások.