A késő ősz köztudottan a csendes esők időszaka, októberben azonban többször is, de november legelején is tapasztalhattuk Magyarországon, hogy a csapadék egy része dörgés, villámlás kíséretében, vagyis zivatar formájában érkezett. Ám 2023 ősze a legkevésbé sem mondható átlagosnak, hiszen sorra dőltek meg a melegrekordok és a napi maximumok sokszor még egy júniusi napnak is beillettek volna.

Az októberi zivatar nem példa nélküli hazánkban, ám az ideiek nagy száma, hevessége, sőt szupercellák kialakulása nagyon is rendhagyó

- mondta a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.

A háttérben természetesen a klímaváltozással „megbolonduló” légkört találjuk, pontosabban a változó légköri folyamatok hatásait, a késői zivatarok okánál maradva pedig idén elsősorban az El Niño-jelenséget jelölhetjük meg, amely még melegebbé és nedvesebbé teszi légkörünket. Így még október végén, november elején is gyakran kedvező feltételek jönnek létre intenzív záporok, zivatarok kialakulásához, sőt egy-egy szupercellás zivatar is előfordul. Hosszabb távon pedig az időjárási szélsőségek gyakoribbá válásának okaként a polárfront, valamint az Észak-atlanti áramlás gyengülését érdemes kiemelni.

A globális melegedés, elsősorban pedig a grönlandi jég olvadása miatt viszont a Golf-áramlat legészakibb ága, az úgynevezett Észak-atlanti áramlás egyre inkább elhal. A víz hűtő hatása tehát egyre gyengébb, így a hőkülönbség kiegyenlítésének mind nagyobb részét veszi át a nagyságrendekkel kisebb fajhővel rendelkező levegő. Ennek egyik következménye pedig, hogy

gyakrabban és hosszabb időre alakulnak ki olyan légköri állóhullámok, amelyek dél felől meleg levegőt sodornak mélyen északnak, míg a másik oldalukon északi hideg tör délnek

- magyarázta a meteorológus. Hozzátetette, idén nyáron és ősszel sokszor telepedett meg a környezetünkben stabil anticiklon, ami afrikai eredetű, meleg légtömegeket szállított térségünkbe.

Eddig beigazolódni látszik, hogy az idén kezdődött El Niño komolyan rányomja bélyegét a 2023/2024-es télre. Az egész bolygó időjárását befolyásolja, régiónként más és más hatást gyakorol, nálunk a szokásosnál erősebb El Niñóknak van jobban érezhető hatása. Amikor ugyanis a hőmérsékleti anomália meghaladja a +1,5 fokot, hazánkban az átlagosnál 20 százalékkal több csapadék hull, miközben természetesen enyhe időt is tapasztalhatunk. A zivatarhoz már csak arra van szükség, hogy nyugati-délnyugati irányból beinduljon az úgynevezett meleg nedves szállítószalag. Erről Európa atlanti térségében létrejövő jókora ciklonok gondoskodnak időről időre, hidegfrontjuk pedig biztosítja a zivatarok kialakulásához szükséges markáns hőkülönbséget is a talaj szintje és a magasabb légrétegek között.