Mostanra már november közepén jár a naptár, de a természet mintha ezt nem vette volna észre: még csak alig színesednek a levelek, sok a zöld, és épp csak elkezdett gyűlni a friss avar - írta meg a 24.hu. A városi hősziget, az égtáji különbségek és az egyes tájegységek némileg eltérő klímája persze változatossá teszi a tapasztalt látványt, összességében azonban a magyarországi növényekre általában október közepén, végén jellemző az az állapot, melyben most látjuk őket. Ha bejön a valódi, őszi hideg, a folyamat felgyorsul majd - mondta el Aszalós Réka erdőökológus.

A HUN-REn Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa a „késés” okát és esetleges következményeit illetően elmondta, hogy a téli fagy és táplálékhiány ellen (utóbbit náluk a folyékony víz és elegendő napfény hiánya okozza) a legtöbb növény - sok állathoz hasonlóan - egyfajta dermedt állapottal védekezik, ennek elérése pedig összetett folyamat, amelybőlaz emberek csak a levélhullást érzékelik. A fa a belsejében a cukrokat keményítővé alakítja, a tápanyagokat pedig védett területre, a gyökérzetbe és a kéreg alatti háncsba vonja vissza.

De mi a helyzet a levelekkel?

A fagyott víz ugyanúgy károsítja a növényi szöveteket, mint az emberieket, a legvédtelenebbek pedig a levelek, így aztán célszerűbb megszabadulni tőlük. Ugyanakkor sem ez, sem a téli állapot elérése nem megy egyik pillanatról a másikra, a kérdés tehát adja magát: honnan tudja a növény, hogy jön a tél? Erre Aszalós Réka úgy válaszolt, hogy

a nappalok rövidülése és a hőmérséklet csökkenése indítja be a levelek elszíneződését, lehullását és az összes olyan folyamatot, amely a téli állapot eléréséhez szükséges.

Ősszel az emberek a levelek elszíneződéséről beszélnek, pedig több színanyag, úgynevezett, növényi pigment már tavasztól benne van a levelekben, csak a zöld színanyag elmaszkolta azokat, mivel a növény a fotoszintézis a levelekben folyik, a napsugárzás elnyelésének fő felelősei a zöld színű klorofillok. Ősszel azonban ezek a vegyületek bomlanak le elsőként, így láthatóvá válnak más pigmentek. A sárga és narancs színeket ezek a korábban elmaszkolt pigmentek, a karotinoidok és xantifillok adják, és amikor az őszi rövidebb napok és hideg éjszakák miatt végre előtűnnek, színpompássá válik az erdő. A bomlás mellett a változó időjárás miatt egyes fa- és cserjefajok elő is állítják a pigmentek egyik színes csoportját - a vöröset, a bordót és a lilát az antociánok kölcsönzik a növénynek. A festékanyagok bomlása és termelődése természetesen nem egyszerre történik, parancsszóra, ennek köszönhetjük az őszi táj színeinek változatosságát. A legszebb lombszíneződést a hideg éjszakák és a meleg, napfényes nappalok váltakozása adja.

Ezzel párhuzamosan a levelek erei bezáródnak, és nyelüknek talapzatán (vagyis ott, ahol az ághoz csatlakoznak) található speciális sejtek olyan pararéteget hoznak létre, amitől elválnak az ágtól. Közben pedig az utóbbin heg keletkezik, amely megakadályozza a kórokozók bejutását. Itt is hosszabb folyamatról van szó, egyenként minden egyes levél leválik, de ha jön egy nagyobb szél, tömegesen rázza le őket a fáról - az emberek nagyobb gyönyörűségére.

Szeptemberben még nyár volt

A nappalok és éjszakák hosszának változása adott, ám a telelésre szólító másik fő tényező nagyon is kiszámíthatatlan, és a klímaváltozás hatására egyre inkább azzá válik. Idén szeptemberben gyakorlatilag még nyár volt, sok növény például másodvirágzásba kezdett, mintha egyáltalán nem tartana a téltől. Október első felében jöttek az első olyan hidegek, amelyek már egyértelmű jelzést küldtek, de nem voltak igazán hűvösek az éjszakák, a nappalok melegek és napfényesek voltak. Magyarán a szokatlanul meleg ősz okozta, hogy a növények lassan elkezdték ugyan téliesíteni magukat, de közben a kedvező időt is kihasználták, ezért egyes levelek sárgultak, mások stabilan tartották, tartják zöld színüket.

Több hetes a csúszás, azonban úgy tűnik, most a jó világnak is vége. A hét második felében már egyre csípősebb lesz az idő, jelen állás szerint pedig november 15-e környékére pedig már az idei első, komolyabb lehűlés várható. Az érkező hidegre reagálva a növények is belehúznak, a levelek elszíneződése és hullása felgyorsul.

A szélsőségek jelentik a legnagyobb veszélyt

A most még sok zöldet tartalmazó táj helyét hamarosan kopasz fák és bokrok veszik majd át. Önmagában az, hogy a klímaváltozás hatására a tenyészidőszak tavasszal előbb indul, ősszel később ér véget, vagyis megnyúlik, még nem lenne baj. A problémát egyrészt az extrém időjárási jelenségek okozzák, mint például a késő tavaszi fagy, a hosszú szárazság, a több és hosszabb kánikulával terhelt időszak, másrészt az egyéb károsító tényezők, többek között a környezetszennyezés, a kórokozók vagy az élősködők.

Ha egy adott fa a tavalyi történelmi aszály idején már nyáron lehullajtotta a leveleit, idén viszont ismét kihajtott, a laikus könnyen gondolhatja, hogy minden rendben van. Ám Aszalós Réka kiemelte, hogy

az ilyen extrém jelenségek legyengítik a növény immunrendszerét, és kiszolgáltatottá válik egyéb tényezőknek. A példa kedvéért egy olyan gombás fertőzés is elpusztíthatja, amit ereje teljében könnyen átvészelne.

A szakember nem véletlenül a gombákat említette, az idei csapadékos időjárás kedvező feltételeket teremtett számukra, sőt, újabb veszélyes fajok jelennek meg Magyarországon. Ilyen időjárási szélsőségek között nem egyszerű megállapítani, hogy egyes erdőrészeket a tavalyi szárazság vagy az idei gombafertőzés pusztított-e ki, de valószínűleg a kettő együtt.