2024. november 21. csütörtök Olivér
Újabb megállapodás: ez minden gazdát érinteni fog

Újabb megállapodás: ez minden gazdát érinteni fog

agrarszektor.hu
Az uniós tagállamok és az Európai Parlament tárgyalói csütörtökön késő este megállapodtak egy új, mérföldkőnek számító jogszabályról, amelynek célja, hogy 2030-ig Európa szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 százalékát, 2050-ig pedig valamennyi helyreállításra szoruló ökoszisztémát helyreállítsák. Ez az első olyan európai jogszabály, amely a természetvédelmen túlmutatva aktívan helyreállítja az ökoszisztémákat, és ezzel igyekszik megfordítani számos európai élőhely drasztikus hanyatlását – írja az Euractiv.

"Egyre drámaibb valósággal kell szembenéznünk: Az EU természete és biológiai sokfélesége veszélyben van, ezért meg kell védeni" - mondta Teresa Ribera, Spanyolország ökológiai átmenetért felelős minisztere, aki a 27 uniós országot képviselte a tárgyalásokon.

"A világ első, a természet helyreállításáról szóló törvénye szinte véglegesnek tekinthető" - mondta Jutta Paulus, aki az Európai Parlamentben a Zöldek képviseletében tárgyalt. A megállapodásnak köszönhetően az EU a COP28 nemzetközi éghajlat-változási konferenciára "az éghajlati válság enyhítéséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz szükséges fontos építőelemmel" megy majd - tette hozzá.

A természet helyreállításáról szóló törvényről szóló kompromisszum jó alapot jelent ahhoz, hogy végre ellensúlyozni tudjuk a fajok kihalását Európában

- mondta Paulus.

A helyreállított területek állapotromlásának megelőzése

A törvény hatálybalépésétől számított két éven belül az uniós országoknak nemzeti helyreállítási terveket kell készíteniük, amelyekben 2032 júniusáig felvázolják a leromlott ökoszisztémák helyreállítására irányuló intézkedéseket. Ezt követően nyomon kell követniük és jelenteniük kell az elért eredményeket.

Ez alól az elv alól azonban több kivétel is van, például a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektek, a katonai infrastruktúra, vagy ha a romlást az éghajlati válság okozta.

"Ha eredményalapú megközelítést alkalmazunk, és nem érjük el a célokat, akkor további intézkedéseket kell alkalmaznunk, míg most azt mondjuk, hogy oké, megpróbáltam, de sajnos nem úgy alakult, ahogy szerettem volna" - magyarázta Paulus.

Az ökoszisztémára jellemző intézkedések

Az erdők esetében például az uniós országoknak olyan intézkedéseket kell bevezetniük, amelyek fokozzák a biológiai sokféleséget és növelik a pozitív tendenciákat, többek között a madárpopulációk és a holtfa mennyiségének tekintetében. Eközben a városi területeken az uniós országoknak biztosítaniuk kell, hogy 2030-ig ne csökkenjen a zöldfelületek és a lombkoronaszint nettó csökkenése, kivéve, ha a zöldfelületek aránya már most is 45%.

A mezőgazdasági ökoszisztémákra vonatkozó intézkedések voltak a legvitatottabbak, és a Parlament legnagyobb képviselőcsoportja, a jobbközép Európai Néppárt (EPP) részéről komoly ellenállást váltottak ki. Végül az ottani intézkedéseket jelentősen módosították. A változtatások közé tartozik a mezőgazdasági területek 10 százalékának renaturálására vonatkozó követelmény eltörlése, valamint egy vészfék beiktatása a mezőgazdasági célértékek befagyasztására, amennyiben azok hatással lennének az élelmezésbiztonságra vagy a termelésre - közölte az EPP.

Engedményeket tettek a tőzeglápok újra nedvesítése terén is. A szöveg célul tűzi ki, hogy 2030-ig a lecsapolt tőzeglápok 30%-át, 2040-ig 40%-át, 2050-ig pedig 50%-át kell helyreállítani mezőgazdasági hasznosításra, de a súlyosan érintett országok alacsonyabb százalékos arányt is alkalmazhatnak, és a mezőgazdasági termelők számára nem lesz közvetlen kötelezettség.

Christine Schneider (CDU, Németország) néppárti tárgyaló üdvözölte a megállapodást és azt a tényt, hogy

a jogszabály végleges szövegének kevés köze van a Bizottság eredeti javaslatához.

A WWF természetvédelmi csoport a maga részéről üdvözölte a törvényben szereplő, a termőföldeken a természetvédelem növelésére és a tőzeglápok helyreállítására vonatkozó terveket, de rámutatott a "jelentős engedményekre", például a vészfékre.

Bár örömmel látjuk, hogy az eredetileg a törvény hatálya alá tartozó valamennyi ökoszisztéma továbbra is szerepel a megállapodásban, a cikkek az eredeti bizottsági javaslathoz és a Tanács álláspontjához képest felhígultak

- jelentette ki a civil szervezet.

A ClientEarth kampányolói szerint ugyanakkor a "számos kivétel és a jogi biztosítékok hiánya" ijesztő precedenst teremt az uniós jogalkotás számára, ahelyett, hogy az EU-t a biológiai sokféleségről szóló beszélgetések élvonalába emelné.

"Végre van egy nagyon szükséges jogszabály, amely elméletileg arra kényszerítené az EU-t, hogy konkrét lépéseket tegyen a gyengélkedő természet helyreállítása érdekében" - mondta Ionnis Agapakis a ClientEarth-tól. "A tárgyalók azonban olyannyira kiüresítették a törvényt, hogy az a gyakorlatban fogalmatlanná és visszaélésekre hajlamossá válhat" - tette hozzá.

Már eddig is voltak viták

A jogszabály már a kezdeti vitákban is meglehetősen heves indulatokat váltott ki az európai politikában. Az ellenzők szerint a jogszabály ellehetetleníti a mezőgazdasági termelést és veszélyezteti az élelmiszer-ellátást, a pártolók szerint ugyanakkor jelentős lépés a klímaváltozás elleni küzdelemben, hozzájárul a biodiverzitás megőrzéséhez. A jövőben ennek megfelelően az EU előtérbe helyezné az extenzív, illetve az ökológiai gazdálkodást, védené a beporzókat és a madarakat. 

Címlapkép forrása: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?