Idei célkitűzéseiket 8%-kal teljesítették túl a Bonduelle hazai gyárai, így a tavalyi 70 éves szárazsági rekordot megdöntő év után 30%-kal több kukoricát voltak képesek termelni és feldolgozni - írja közleményében a cég. A 136 000 tonna kukoricából közel 300 millió kukoricakonzerv készülhetett el, ami a vállalat hazai életében az eddigi legjobb eredménynek számít. Magyarország kukoricában világhatalom, az itt termesztett mennyiség túlnyomó része Európa szinte összes országába kerül. A Bonduelle esetében is a termelés 90%-os exportra készül, a hazánkban termelt Bonduelle termékek közel 20 ország fogyasztóihoz kerülnek el. A magyar csemegekukorica fogyasztás 12 millió konzervre becsülhető, mely 3,5 millió háztartással számolva 3,5 kg-ot jelent évente. Ugyanakkor, az Eurostat 2019-es adatai alapján az EU tagállamai közül Magyarország az utolsó helyen áll a napi zöldségfogyasztás tekintetében: a lakosság csupán 30%-a fogyaszt naponta legalább egyszer zöldséget.
A 2023-as rekordtermelés mindenképpen jó hír a magyar vásárlók számára is, különösen a rendkívül aszályos tavalyi év után. A magas hazai infláció okozta kiskereskedelmi csökkenés természetesen a zöldségkonzerv kategóriájában is látszódik, főleg a 2023-as év első felétől érezhető a piac negatív tendenciája. Bár a konzervzöldségek ára kisebb mértékben növekedett, mint a friss termékeké. A 2022-es szezonban a fémdobozok ára megduplázódott, és a termesztés és feldolgozás alapvető költségelemei is megváltoztak, a műtrágya, a munkaerő, a logisztika és az energia emelkedése ezt az iparágat is érintette, ezekre pedig a piaci szereplők mind áremeléssel reagáltak.
A Bonduelle gyártási stratégiájában továbbra is kiemelt szerepet kap a csemegekukorica, hiszen ez adja az értékesítés közel 60%-át. A csemegekukorica mellett a zöldborsó, valamint a különböző zöldségkeverékek is fontos részei a vállalat termékkínálatának, de az utóbbi időszakban a különböző szószos és natúr babok iránt is megnőtt az érdeklődés. A csemegekukorica terén a szuperédes fajták a legkelendőbbek, így a kínálat 75%-át már ez teszi ki. Az utóbbi időben a hústermékek jelentős árnövekedése következtében, valamint az egészség és az ökológiai szempontok miatt előtérbe kerültek a növényi alapú termékek, főleg a fiatal felnőttek körében. Egyre több az úgynevezett flexitariánus fogyasztó, aki tudatosan kevesebb húst eszik. Ennek az aránya azonban hazánkban és a régióban alig a fele a Nyugat Európai arányokhoz képest.