A Magyar Édességgyártók Szövetségének tájékoztatása szerint Magyarországon évente közel 3500 tonna szaloncukrot vásárolnak a fogyasztók. A szaloncukor-értékesítés - a koronavírussal erősen sújtott 2020-as év kivételével - évről évre növekvő tendenciát mutat, az egyik legnépszerűbb szezonális terméknek számít a karácsonyi időszakban. Egy-egy háztartás évente átlagosan 1 kilónyi szaloncukrot vásárol, és továbbra is a legkedveltebb íz a zselés, a marcipános, a kókuszos, a karamellás és a csokoládékrémes. A prémium édességek az elmúlt tíz évben különösen kedveltekké váltak, ez a fajta édesség egyben ajándék is lehet. Ugyanakkor ezen drágább termékek iránt - az infláció miatt - most valamelyest csökkenni látszik a kereslet. Mindamellett továbbra is keresettek a cukormentes, vegán és egyéb alternatív édességek.

A szaloncukor gyártásához szükséges alapanyagokat jellemzően a világpiacról szerzik be a vállalkozások, annak ellenére, hogy több hazai gyártó kínálatában is szerepelnek egyes előállításhoz szükséges alapanyagok (pl. marcipán, cukor). A hazai alapanyaggyártók mennyiség és ár tekintetében azonban nem tudják teljesíteni a multinacionális gyártók igényeit, így a hazai alapanyag-beszállítás alapvetően a gyümölcsökre és a feldolgozott termékekre korlátozódik. Komoly kihívás a jelenlegi időszak az édességkészítők és -gyártók számára, ugyanis egyetlen év alatt két nagyon fontos alapanyag, a cukor és a kakaó ára is több mint másfélszeresére nőtt. Ez begyűrűzik a szaloncukrok árába is.

A szaloncukrok ízesítése igen változatos, a harmadik alkalommal megrendezésre kerülő, civil kezdeményezésű „Az Év Szaloncukra” versenyre - melynek eredményhirdetése november 30-án lesz - a gyártók minden évben száznál több ízt neveznek be, egyebek közt olyan különlegeseket is, mint aranygaluskás, robbanócukros, vörösboros aszalt szilvás marcipános. A termékek között már évekkel ezelőtt megjelentek a hozzáadott cukrot nem tartalmazó szaloncukrok is, amikkel a gyártók a fogyasztói igények változását követik.

Az adventi időszakban a szaloncukor, az üreges figurák és az adventi naptár a legkedveltebb édesség. Bár eredetileg a szaloncukor külföldről érkezett hazánkba, korábbi formájától annyira eltér, hogy joggal tekinthetjük hungarikumnak. A papírba csomagolt, eredetileg fondant, azaz cukorszirupból készült nyalánkság német közvetítéssel jutott el a történelmi Magyarországra, és vált népszerűvé egész területén a XIX. század végére, így Szlovákiában és Romániában is van hagyománya a karácsonyfa szaloncukorral feldíszítésének.

Címlapkép forrása: NAK / Lévai Zsolt