Mostanra már egész Európában elterjedt a Dengue-lázat is terjesztő ázsiai tigrisszúnyog, a tojásai áttelelnek, és nem csak néhány messziről idetévedt egyedről van szó. Varga Zsaklin, a Pécsi Tudományegyetem PhD-hallgatóját aki egy workshopon ismertette az ázsiai tigrisszúnyogok hazai elterjedésének legfrissebb kutatási eredményeiről - írta meg az Infostart a Telex értesülései alapján. A betegséget az Aedes-szúnyogok (más néven sárgaláz-szúnyogok) és az ázsiai tigrisszúnyogok terjesztik, utóbbi jelent most Európában is egyre nagyobb problémát. A Dengue-láz enyhe lefolyással hasonló tüneteket produkál, mint egy influenza: láz, végtagfájdalom, fejfájás, fáradékonyság, minden negyedik megfertőzött ember érzi magát betegnek, és minden huszadiknál jelentkezik súlyosabb Dengue-láz, ennek erős csont- és ízületi fájdalom a tünete, kórházi ellátásra szorul a beteg, sok esetben a betegség halállal is végződhet. 2023 novemberéig világszinten nagyjából 4,5 millió Dengue-esetet regisztráltak, ezek közül több mint négyezer járt halálozással.

Egyre jobban terjed Európában, és már nálunk is megtelepedett

Az utóbbi pár évben Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban volt igazán elterjedt az ázsiai tigrisszúnyog. Európában egyre növekvő számban jelennek meg az úgynevezett autokton, vagyis helyi esetek. 2022-23-ban jórészt Franciaországban és Olaszországban detektáltak ilyeneket Európán belül, de valószínűleg a többi országban is megnövekedtek a számok.

Magyarországon a 2023-as adatok szerint már az ország egész területén jelen van a tigrisszúnyog. 2014-ben írták le az első példányát itthon, azóta fokozatosan egyre magasabb a populáció, a tojások - invazív faj lévén egy extra védőréteg segítségével - áttelelnek.

Ez a faj a városokat szereti leginkább, az emberek közelségét, és a klimatikus viszonyok is egyre inkább elmosódnak. Ez a Dengue szempontjából azt jelenti, hogy az ember-szúnyog interakció egyre szorosabb és gyakoribb, így nagy esélye van annak, hogy nálunk is megvetheti a lábát a kórokozó

- mondta Varga Zsaklin.

A védekezés nehézségeiről azt mondta, hogy a tigrisszúnyogok nem túl érzékenyek a leggyakrabban használt kémiai gyérítőszerre, egész nagy ellenállást alakítottak már ki vele szemben. Az is rossz hír, hogy a tigrisszúnyogok nem az általános szúnyogszezonban bújnak elő, hanem augusztus-szeptemberben, és nem napnyugtakor vagy éjszaka, hanem napközben a legaktívabbak.

Hogyan lehet védekezni ellenük?

Az ázsisi tigrisszúnyogok ellen két módszer kínálkozik: a biológiai gyérítésben már sikereket értek el Pécsen, több mint 100 millió szúnyog kikelését tudták megelőzni egy környezetbarát megoldásnak köszönhetően. Varga Zsaklin elmondta, hogy ennél a módszernél egy olyan granulátumot alkalmaznak, ami egyrészt egy, a természetben is megtalálható baktériumot, másrészt a szúnyoglárvákra nézve toxikus fehérjét tartalmaz. Ezt kell elszórni különböző vizes élőhelyeken, úgynevezett hotszpotokon. A kezelést követően azt tapasztalták, hogy a lárvák elpusztulnak. Ráadásul az eljárás maximálisan környezetbarát - tette hozzá a kutató.

A másik módszer az úgynevezett steril szúnyog technológia, amikor ionizáló sugárzással besugározzák a hím szúnyogokat, ennek köszönhetően a hím szúnyog örökítőanyagában lévő DNS tönkremegy. Az állat így nem tudja megtermékenyíteni a nőstényt. A hazai Dengue-lázas betegekről a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezet egy adatbázist, de ezek csak a behurcolt betegségek. Egyelőre nincs kutatás arról, hogy milyen gyakran fordul elő az országban a betegség.