Berlin
Németország a legfontosabb politikai és gazdasági partnere hazánknak, és ez igaz az agrártermékekre is. A magyar-német agrárkülkereskedelem tavaly szinte kilőtt, a rekord értékű export mellett (2.093 millió €) soha nem látott mértékű volt a külkereskedelmi többletünk (553.000 €). Sajnálatos módon ez a kimagasló eredmény nem tartható fenn a végtelenségig.
A 2023-as külkereskedelmi adatainkon már szemmel látható a 2022-es aszály és az ukrán gabona beáramlásának hatása is.
A német állatállomány létszámadatai zuhanórepülésben vannak egy ideje, amit elősegített, hogy az agrártárcát a Zöldek által delegált miniszter vezeti. A húsfogyasztás és az állattartás negatív hatásainak hangsúlyozása meghozta a várt eredményt: a fogyasztók egy része elfordult a húsoktól és más állati termékektől is. Ez negatív hatással van a keresletre, a piaci árakra és végső soron a német állattartók jövedelmezőségére. A legnagyobb bajban a sertéságazat van. A sertések száma 2013 óta 25%-kal, azaz 7 millió állattal csökkent, míg a gazdaságok száma még 43%-kal. Az állatállomány zsugorodása kihat a takarmánypiaci szereplőkre is, miközben a laborhúsok iránt nő az érdeklődés.
London
Az Egyesült Királyság (UK) importkitettsége nagy, így Magyarország meg tudta őrizni piaci pozícióját a Brexit ellenére.
Az importkitettségüket igyekeznek csökkenteni az angolok azzal, hogy 60%-os önellátási célt tűztek ki maguk elé, melynek elérése egyelőre inkább hiú ábrándnak tűnik.Az uniós piacok helyett új irányokba nyitnának az angolok, azonban ennek egyelőre leginkább a hátrányát érzik a gazdák.
Az ágazati szereplők az elmúlt egy évben az uniós piacok elvesztését, az exportőröket ellehetetlenítő adminisztrációs terheket, a távoli országokkal kötött egyezmények során az állat- és növényvédelmi, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági szabványok hiányát, a tömeges és olcsó importtal szemben a hazai termelők számára nyújtott garanciák hiányát, valamint a munkaerőhiány kezelésére adott intézkedéseket kérték számon a döntéshozókon.
Párizs
Habár Franciaország az EU vezető agrárnagyhatalma, mégis több mint dupla annyi mezőgazdasági terméket importál mint a 2000-es évek elején. 20 év alatt az ország a világ 2. legnagyobb mezőgazdasági exportőréből az 5. helyre csúszott. A csirke- és juhhúsfelhasználásuk körülbelül fele, a gyümölcsfogyasztás több mint kétharmada, a zöldségek egyharmada importból származik. A versenyképesség romlása elsősorban a nagyon megdrágult munkaerő foglalkoztatásának és a környezet-, valamint állatvédelmi előírásoknak köszönhető. 2023 őszén elindult Franciaországban a madárinfluenza elleni oltási kampány.
Moszkva
Az oroszokkal folytatott mezőgazdasági kapcsolat gerincét 2022 második felétől továbbra is a kölcsönös érdekeken alapuló mezőgazdasági és kereskedelmi együttműködés megőrzése és az embargón kívüli területek kiaknázására irányuló magyar törekvés jellemezte.
A háború miatt bevezetett szankciók által nem érintett ágazatokban sikerült megőrizni helyzetünket.
Az agrárcégeinknek lehetőségük van fenntartani vagy bővíteni piaci pozícióikat. Az orosz piacon bővítési lehetőségeket rejt magában az élőállat-szállítás, az élelmiszeripari termékek exportja és a vetőmag-kereskedelem.
