A pisztácia (pistacia vera) egy, a kesudiófélék családjába tartozó, feltehetően Iránban őshonos növény. Az apró, magas fehérje, zsír és B6-vitamin tartalmú magvakat első sorban kellemes, édeskés ízük miatt fogyasztják, ám egészségügyi megfontolások miatt is kedvelt „ropogtatnivaló”. Segít például az ideális koleszterin-és vércukorszint beállításában, éppen ezért diabetessel küzdők köreiben kifejezetten népszerű. Továbbá jótékony hatással van a lépre; már évezredekkel ezelőtt is alkalmazták emésztési problémák kezelésére. Hozzátehetjük még azt is, hogy a pisztáciát több kultúrában a szerencse szimbólumaként tartják számon, sőt esetenként vallási rituálék során is szerephez jut - derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből.
Ami a termesztéséhez ideális környezeti feltételeket illeti, pisztáciai ültetvényeket leginkább meleg vagy mérsékelt éghajlatú területeken találhatunk. Nem meglepő, hogy az egyik legnépszerűbb - és egyben legköltségesebb - pisztácia fajta az Olaszország déli részén található Szicíliából, még pontosabban pedig Bronte városának környékéről származik. Itt ugyanis a termesztéshez szükséges minden körülmény adott, sőt, akad egy egészen speciális geológiai tényező is: az Etna vulkanikus földje kiváló táptalajt biztosít a pisztáciafák gyarapodásához.
A Bronte közelében található pisztáciaiültetvényekről érdemes még néhány szót ejteni. A pisztácia esetében két évente, szeptember hónapban szokás aratást végezni, ilyenkor a gazdák - lakóhelyüket hátrahagyva - az ültetvényeikre költöznek. Mindezt pedig nem csupán kényelmi megfontolásokból kifolyólag teszik: a pisztácia értéke és keresettsége a rablótámadások kockázatát is növeli. A komoly veszély miatt Szicíliában a rendőrség nem ritkán helikopteres járőrök bevonásával szavatolja a termés biztonságát. Bronte környékén összesen 4000 hektárnyi termőterületen (1 hektár 10 000 négyzetméternek felel meg) osztozik nagyjából 500 gazda. Hozzávetőlegesen az itt megtermelt pisztáciamennyiség 80%-át értékesítik héj nélkül, de a még bontatlan szemeket illetően is magas a kereslet. A kiváló minőség okán az Európai Unió PDO-státusz (Protected Designation of Origin) alá sorolta a bronte-i pisztáciát, ezzel is utalva unikális jellegére. Kizárólag olyan élelmiszereket és mezőgazdasági termékeket illetnek ezzel a jelzéssel, amelyek termelési és feldolgozási folyamatai egyazon régióban zajlanak le. A figyelemre méltó keresletet az is indokolja, hogy a növény rendkívül sokoldalúan felhasználható.
A teljes, 2022-es exportforgalom értéke 3,1 milliárd USD-t tett ki. Az USA - 1,8 milliárd USD-os eredményével - messze túlszárnyalja bármelyik másik pisztáciaexportőr ország teljesítményét a 2022-es év során. Ezáltal a világszerte értékesített mennyiség több, mint fele (57,8%-a) innen származott tavaly. Az Egyesült Államokat jócskán lemaradva Irán, majd pedig Törökország követi. Azonban az importfogyasztás tekintetében már sokkalta kiélezettebb versenyt láthatunk. Ebben az esetben Németország került az élre 2022-ben (közel 500 millió USD nagyságrendű értékesítés), míg mögötte, nem sokkal lemaradva Kína, és Törökország következik. Az importértékesítések összege világszerte elérte a 2,93 milliárd USD-t. Érdekesség, hogy az exportérték 99,2%-a, valamint az importérték 85,5% a húsz legjobb teljesítményt nyújtó országból származott.
Magyarország az értékesítés és a felvásárlás tekintetében sem számít meghatározó szereplőnek, ami figyelembe véve földrajzi elhelyezkedését egyáltalán nem meglepő. Sokan és sokáig humoros elgondolásként tekinthettek a hazai pisztáciatermesztés ötletére, ám a klímaváltozás kapcsán erről is egyre több szó esik. Ugyan Magyarország éghajlati viszonyai nem teszik lehetővé a növény ültetvényeken történő termesztését, egy vállalkozó kedvű gazdának sikerült előnevelt fákkal eredményeket elérnie, még ha meglehetősen csekélyeket is. Badics László - aki egyébként több, mint háromszázféle (!) gyümölcs termesztésében érdekelt - 2022-ben nagyjából 5 kilogrammnyi pisztáciát „arathatott le”. Úgy véli, idehaza reménytelen vállalkozás ültetvényekben gondolkodni, kizárólag előnevelt fákkal nyílik esély a sikerre. Badics László véleményével a hazai kertészeti szakértők is egyetértenek, szerintük főként a korai fagyok gátolják a pisztácia túlélését.
Összefoglaló jelleggel tehát azt állapíthatjuk meg, hogy a „pisztácia nagyhatalmiság” versenyében egyértelműen Kalifornia tekinthető a világ éllovasának. Ugyanakkor, ha egyedi, különleges csemegére vágyunk, okvetlenül érdemes megkóstolni a Szicíliából érkező, jellegzetesen édeskés magvakat is. Még nem tudhatjuk biztosan, hogy a jövőben egyre szélsőségesebbé váló éghajlati viszonyok miként befolyásolják majd az ültetvények sorsát, ám - lévén a pisztácia rendkívül keresett és értékes - a növény termesztésében érdekelt szereplők bizonyosan igyekeznek majd megoldásokat találni a felmerülő kihívásokra.
