Horribilis díjnövekedés az élelmiszeriparban a csomagolóanyagok miatt - Mibe kerül a kiterjesztett gyártói felelősség? című kerekasztal-beszélgetésben meghatározó élelmiszeripari cégek vezetői mutatták be azt, hogy a gyakorlatban mit okoz az EPR-rendszer számukra. Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke őszinte vallomással kezdte a beszélgetést, melyet Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője vezetett. Az EPR-rendszer ilyen típusú bevezetését ugyanis személyes szakmai kudarcaként élte meg, elmondása szerint ugyanis voltak egyeztetések, ám ezek sokkal inkább voltak látszategyeztetések, mint valós szakmai párbeszéd. Válaszának elején fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy nem az EPR-rendszer létrehozásával van gondjuk és annak célja sem megkérdőjelezhető, sokkal inkább azzal van probléma szerinte ahogyan ez a rendszer megvalósult és amilyen magas díjak lettek érvényesek. Szerinte a koncesszori megoldás már előrevetítette, hogy a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerének kialakítása során nem versenypiaci szándékok érvényesülnek.

A felszínes egyeztetések és minisztériumban történő beszélgetések után a júliusban kihirdetett díjtételek valósággal rárobbantak az élelmiszergyártó szektorra. A díjtételek alapján ugyanis állítása szerint kijelenthető, hogy az új rendszer működtetése a legdrágább lesz az egész Európai Unióban. Ezt sem a koncesszor, sem pedig az érintett minisztérium nem cáfolta - jelezte Éder Tamás, aki példaként megemlítette, hogy a magyar élelmiszeripari vállalkozások a sokszorosát fizetik EPR-díjak tekintetében, mint amit a cseh vagy osztrák versenytársaik. Mindehhez adódik még hozzá az is, hogy a rendszer működése is bonyolult, sok érintett cég még be sem regisztrált. Megítélése szerint a rendszer jelenleg is lebeg, mindenki keresi a helyét és azt várja, hogy mi lesz a következő egy évben, és milyen új díjtételekkel fog találkozni.

Összességében úgy fogalmazott, hogy

egy nem korrekt előkészítő munkálatok eredményeként létrehozott rendszer, amelyben egy szereplő határozottan profitorientált, és közben az élelmiszeripari cégek fizető, szenvedő alanyai ennek, és az érintettek azt sem látják, hogy miért kerül ennyibe a rendszer működtetése.

Hollósy Tibor, a Kometa 99 Zrt. beszerzési igazgató-ügyvezető helyettese szerint az EPR-rendszer részletszabályai tekintetében tovább kell ütni a vasat annak érdekében, hogy változásokat érjenek el közösen az érintett piaci szereplők. Mucska Péter, a Coca-Cola HBC Magyarország vállalati kapcsolatok vezetője fontosnak tartotta leszögezni válaszának legelején, hogy ők magyar élelmiszergyártóként vannak jelen és céljuk, hogy a térség legnagyobb előállítója legyen. Ám az elmúlt időszak működési környezete szerinte ezt megnehezíti.

A díjak emelkedését (az EPR díj a termékdíjtételekhez képest) sokkolónak nevezte, csomagolóanyagtól függően 4-10-szeres az emelkedés mértéke.

Ebből kifolyólag csak az EPR-díjak alkalmazása a társaságnál 5-10%-os áremelést indukált. Minél alacsonyabb árú termékről beszélünk, az áremelés aránya annál nagyobb, így például a palackozott vizek esetében 10%-os áremelést kellett végrehajtaniuk, miközben a fogyasztásvisszaesés miatt eleve volumenvisszaesés jellemzi a piacot. A gyártó számára ez versenyképességi hátrányt is jelent, más EU-s tagállamokban ugyanis alacsonyabbak ezek az új díjak.

Összességében csalódottak vagyunk, ráadásul 2024. január elsejétől (a beszélgetés közben nem volt még ismert az a hír, hogy ennek bevezetése fél évet késik) indul a visszaváltási rendszer, ami szintén külön izgalmakat hozhat a szektor szereplői számára.

Éder Tamás arról is beszélt, hogy az EPR-rendszer ilyen típusú működtetésével egy monopol rendszer épül ki, és ezek természetüknél fogva mindig drágábban működnek. Konkrét példákat is hozott válaszában, amelyekből kiderült, hogy a magyar EPR-díjtételek mennyivel magasabbak az osztrák vagy a cseh összegeknél:

• a műanyagcsomagolás kilóra vetítve itthon 219 forint, míg ugyanez Csehországban 37 forint, Ausztriában 63 forint.
• a papír esetében a magyar összeg 173 forint, a cseh 11 forint, míg az osztrák díjtétel 15 forint.
• a társított csomagolásnál az látható, hogy Magyarországon 168 forintot kell fizetni, a cseheknél 42 forintot, az osztrákoknál pedig 39 forintot.

Azt is megemlítette, hogy nem látják az érintettek, hogy ezek a relatív magas magyar díjtételek hogyan alakultak ki és megjegyezte, hogy ellentétben a többi uniós tagállammal, a rendszer nem nonprofit, hanem profitorientált alapon működik. Konkrét termékpéldákkal is illusztrálta, hogy önmagában a kiterjesztett gyártói felelősséggel összefüggő díjtételek mit okoznak a gyakorlatban:

• a csemege kukorica konzerv esetében a magyar EPR-díj 12 forint, a cseheknél ugyanez 2,5 forint, az osztrákoknál 6,9 forint.
• a meggybefőtt esetén a magyar összeg 25,5 forint, ezzel szemben a cseheknél 9,5 forintot, az osztrákoknál 12,3 forintot kell fizetni EPR-díjazás címszó alatt.
• az étolaj esetében a csomagolásért is fizetni kell és az olajra külön kivetett EPR-díjat is fizetni kell: 1000 ml esetében ez a díj itthon 42,4 forint, a cseheknél 5,8 forint, Ausztriában 13,6 forint.

Ez a plusz teher előbb-utóbb beépül az árakba, egyelőre a szereplők nagy többsége még nem tette ezt meg, de elkerülhetetlen, mivel közben még az önköltségek áremelkedését sem tudják az ipari szereplők teljesen lenyelni és kigazdálkodni. Éder Tamás szerint ez a díjtételemelés ellentétes az inflációellenes küzdelemmel is.

Hollósy Tibor is arra hívta fel a közönség figyelmét, hogy az év folyamán jelentős inputköltség-emelkedést szenvedtek el. Már annak is örülni tudtak, ha ezek egy részét át tudták hárítani az értékesítésben. Az EPR-díjak hatását is kénytelenek leszünk áthárítani, amely végső soron fogyasztói áremelkedéssel és magasabb élelmiszerinflációval jár majd - vetítette előre.

Mucska Péter szerint azok, akik Coca-Cola termékeket fogyasztottak az elmúlt egy évben, többször is találkozhattak a boltokban áremelésekkel, a gyártó ugyanis minden inputköltség-emelkedést megpróbál érvényesíteni az áraiban. Az adó mértékére nincs hatásunk, ezért nincs is más lehetőségünk, mint ennek a díjtételnek az összegét továbbhárítani a kereskedő partnereinkre - szögezte le a cég vállalati kapcsolatok vezetője, aki azt is kiemelte, hogy a legjobb hulladék az, amit meg sem termelünk. Éppen ezért ők a fejlesztéseiknek köszönhetően 20%-kal csökkentették a csomagolás mértékét. Hollósy Tibor erre rácsatlakozva szintén azt hangoztatta, hogy az élelmiszeriparban és így náluk is a csomagolás terén folyamatos az innováció.

A Portfolio Agrárszektor 2023 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Képek forrása: Agrárszektor