Katasztrofális hatással volt az idei év a méhészetekre, mivel a gazdálkodók tapasztalatai szerint soha nem volt még ilyen nehéz eladni a termékeket. A felvásárlás jórészt akadozik vagy leállt, az árak pedig alacsonyak.
A kialakult helyzetben egyre többen hagynak fel a méztermeléssel, így az ágazat jövője is bizonytalanná vált. Az Agrárszektor konferencián a témával foglalkozó szekció szakértői felvázolták, mely okok idézték elő a mostani válságot és milyen beavatkozásokra van szükség a termelési-piaci pozíciók javításához.
A támogatás kulcskérdés
Fontos kérdés az is, hogy az ágazat szereplői számíthatnak-e további támogatásokra, illetve születnek-e olyan hazai és uniós szabályozási javaslatok, amelyek a méhészetek túlélését segíthetik. A szekció ezzel a kérdéssel foglalkozó előadást hallhattak az érdeklődők.
A méhészeti támogatások gerincét a méhészeti termelés és forgalmazás jogcímcsoport adja, amely az Európai Unió finanszírozásával történik, emellett két nemzeti forrásból folyósított támogatás említhető meg az ágazat támogatását illetően – mondta el előadásában Angyal László, a Magyar Államkincstár főosztályvezetője.
Az előadásban elhangzott: a méz termelésének és forgalmazásának támogatás célja az ágazat versenyképességének, fejlődésének elősegítése, a méhészet társadalmi szerepének, valamint a méhész-társadalom összefogásának erősítése, illetve a méhészek fogékonyságának növelése az új módszerek, eljárások és eszközök, valamint a vállalkozásszerű gazdálkodás iránt.
Számos jogcím az elmúlt években
Az elmúlt években, 2019 és 2022 között a legfontosabb nemzeti támogatáscsoport a Magyar Méhészeti Nemzeti Program volt, amely 33 féle alintézkedéséből 10 vonatkozik a méhészekre, 8 az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), illetve tagszervezete által megrendezett program költségeinek elszámolására, 15 féle egyéb támogatás pedig az OMME részére. Ennek elemei között található az elektronikus kérelembenyújtás bevezetése, az elektronikus kapcsolattartás, valamint OMME igazolás bevezetése
A programban új eszközök beszerzésének támogatására is lehetőség nyílt. Ennek keretében méz és méhészeti termékek kinyeréséhez és kiszereléséhez, valamint a léptároláshoz szükséges új eszközök beszerzésének támogatására, valamint a vándoroltatáshoz szükséges új eszközök beszerzésének támogatása nyílt forrás. A programban a higiénikus alj beszerzésének, vagyis a varroa atka elleni alternatív védekezés támogatására is lehetőség volt.
Az intézkedéscsomag az OMME termelői mézesüveg, zárszalag és vonalkód beszerzésének, a méhészek kommunikációját segítő eszközök beszerzésének és a varroa atka elleni gyógyszeres védekezés támogatását is tartalmazta, de többek között támogatható volt a méhhigiéniás körülmények javítása, méhlegelő telepítése, az elméleti ismeretterjesztés, kapcsolódó rendezvények támogatás és méhanya támogatás is szerepelt a programban.
A varroa elleni védekezés a legfontosabb
Az idei évről szólva elhangzott: számos eszköz állt rendelkezésre 2023-ban is. Így például új eszközök beszerzésének, a méhészeti tevékenység folytatásához szükséges új eszközök, a vándoroltatáshoz szükséges új eszközök beszerzésének támogatása is szerepelt a kiírások között.
A legnépszerűbb támogatási cél a varroa atka elleni gyógyszeres védekezést célozta, amelyet mintegy 8 ezer kérelmező kért évente, és ezen a jogcímen hozzávetőleg 1,3 milliárd forintot fizetett ki az Államkincstár egy év alatt.
Nagy múlt után komoly válság
Az előadást követően a meghívott szakértők kerekasztal-beszélgetés keretében értékelték a kialakult helyzetet és a megoldás lehetőségeit. Ma már világszintű nagy méhészek is vannak a jövedelemkiegészítő és hobbyméhészetek mellett, jelenleg 1,2 millió méhcsalád van ma hazánkban, vagyis a rendszerváltás óta az egyetlen állattartó ágazatról van szó, ahol megduplázódott az állatállomány – értékelte a méhészet által bejárt utat Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. Hozzátette:
az elmúlt években a fejlődés megfordult, amelynek először a klímaválság, majd az elmúlt két évben egy súlyos piaci válság volt az oka. Ma egyértelműen kijelenthető, hogy minden hazai méhésznek kétségessé vált a működése.
A gazdasági hatások a mézre is úgy hatnak, mint a gabonára – jelentette ki Vida József, a Tehetsz Méh Többet program alapítója. Mint kifejtette: problémát jelent az, hogy az idehaza megtermelt méz mintegy kétharmada hordóba kerül, pedig a termelő által egyéni kiszerelésben árusított mézzel jobb árak, ezen keresztül jobb jövedelmezőség érhető el.
Marketing és szabályozás
Molnár Gergely méhész, a Mézes Gergő Méhészete képviseletében szintén úgy vélte, hogy a hordós méz korábban kényelmes és kézenfekvő megoldás volt, de mára már nem teremt jó lehetőségeket a termelőknek, ezt a módszert a korábbi gyakorlat után el is hagyta a saját méhészetében. Sőt, saját, évi mintegy 20 tonnányi méze mellett mintegy 15 tonnát vásárol és ezt kis kiszerelésben értékesíti a vevőkörnek. A kis kiszereléshez ugyanakkor számos előírás társul, sok szabályt kell betartani, amit nem minden ágazati szereplő vállal fel.
A továbblépéshez rendkívül fontos lenne, hogy legyen a mézesüvegeken egy nagyon pontos származási megjelölés annak érdekében, hogy látszódjon, mely országból származik a termék
– szögezte le a fórum során Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatója. Ez jelenleg nem érvényesül, hiszen csak uniós és unión kívüli származást kell feltüntetni a csomagoláson. Ezzel nem lehet kiszűrni a kétséges kínai méz fogyasztását – tette hozzá.
A pontos címkézés az első lépés
Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy Magyarország saját hatáskörben hozott egy olyan nemzeti döntést, amelynek értelmében tömegarányosan fel kell tüntetni a származási országokat. Az ukrán méz importjával kapcsolatban megjegyezte: alapvetően nem az ukrán mézzel van a probléma, hanem az alapanyagául szolgáló növénytermesztési gyakorlattal.
Kiemelt figyelmet kapott a beszélgetésben a hamis méz piaci megjelenésének problematikája. Vida József úgy vélekedett, hogy ezen a téren a marketing jelenthet megoldást, amelynek révén az edukáció segítségével rávilágítanak arra a fogyasztók számára, hogy mi minősül méznek és mi nem az.
Angyal László ehhez hozzátette: a szabályozási kérdést ezen a ponton nem lehet megkerülni, egyértelmű jogszabályokkal a tejtermékekhez hasonlóan tisztítani lehet a piacot. Ehhez természetesen edukációnak is társulnia kell, különösen azért, mert a magyar vásárlók árérzékenyek.
Ondré Péter az edukáció kapcsán kijelentette: fontos, hogy a marketinget nemzetközi szintre emeljük, de emellett nem lehet engedni abból, hogy uniós szinten egy nagyon pontos származási megjelölés vonatkozzon a mézre. Amíg ebben nincs változás, addig a marketingtevékenység sem lehet hatékony – szögezte le.
