Zajlanak a brüsszeli egyeztetések a génkezelésnek is nevezett új precíziós nemesítési eljárásokkal (NGT) létrehozott növények szabályozásáról, és az Európai Bizottság javaslatcsomagja újabb éles uniós GMO-vitákat robbanthat ki azzal kapcsolatban, hol húzódik a határ a vetőmagnemesítés és a GMO között.

A szabályozási tervek nyomán előtérbe kerülhet a precíziós nemesítés, amelyet sokan GMO-s eljárásként értelmeznek, míg mások szerint az így nemesített növények nem számítanak GMO-knak.

A közelmúltban az Agrárszektor 2023 konferencián a témában megrendezett szekció azzal foglalkozott, milyen hatással lehetnek az új uniós jogalkotási elképzelések a növénynemesítésre és a vetőmagpiacra, különös tekintettel a magyarországi szabályozásra. Emellett a kerekasztal-beszélgetésen többek között szó esett arról is, hogy az egyes meghatározó növénykultúrákban milyen követelményeket támaszt a klímaváltozás a vetőmagokkal szemben.

Vége a négy évszaknak

Aggasztó klímaváltozás: növekvő bizonytalanság a szántóföldeken címmel indította el a diskurzust Németh Lajos, meteorológus, a Karintia Kft. szakmai tanácsadója.

Az elmúlt évtizedekben a saját bőrünkön érezzük, hogy valami nem stimmel a Kárpát-Medence időjárásában

 – szögezte le a prezentáció elején. Az elmúlt évszázadokban ugyanakkor rengeteg szélsőséges időjárási jelenséget rögzítettek, a jövő pedig nagyon nehezen jósolható meg – tette hozzá.

Azt a kutatók túlnyomó része ma már elfogadja, hogy az emberi tevékenység szerepet játszik az éghajlat-változásban.

Azt sem lehet letagadni, hogy a sarki jégsapkák olvadnak. Összességében elmondható, hogy nagy valószínűséggel 2023 lesz a legmelegebb év globálisan és Magyarországon is – ilyen meleg szeptember még nem volt 1901 óta, mint az idei. Ráadásul az október is dobogós volt – tette hozzá. A 2000-es évektől fogva egyre inkább a melegedés dominál. A csapadékmennyiség éves szinten nem csökken olyan mértékben, mint gondolnánk, de az eloszlása az aszályok és nagy viharok, felhőszakadások révén nem kedvez a mezőgazdasági termelésnek.

A várakozásokról szólva a meteorológus kijelentette: nem a szokásos négy évszak vár ránk a jövőben, hanem egy forró nyári és a borongós, enyhe, csapadékos téli félév következik. A mezőgazdaságnak ehhez kellene alkalmazkodnia, mégpedig nagy sebességgel

– jelentette ki.

A fenntarthatóság nem csak környezetvédelmi kérdés

A növekedés motorja a fenntarthatóság lehet? – tette fel a kérdést a bankszektor képviseletében Demeter Zoltán, a K&H Csoport Agrárüzletág vezetője, aki rögtön le is szögezte: ami érinti az agrárügyfeleket, az érinti a bankot is. Ráadásul a fenntarthatósági elvárások egyre inkább közvetlenül érvényesek a bankokra is, amely azonban semmiképp sem jelenti azt, hogy a bank elfordulna az agrárfinanszírozástól.

Az agrárügyfelek 40 százaléka foglalkozik már a klímavédelemmel, és tisztában van az uniós klímacélokkal is. Elenyésző részük tudja azonban, hogy az üzemi tevékenységük milyen karbonlábnyoma van. Ez kiemelten fontos első lépés lenne, ezért a K&H Bank ezen a téren igyekszik segíteni a gazdáknak egy online kalkulátorral, amely kimutatja, hogy mekkora károsanyag-kibocsátása van az adott termelő gazdaságnak. Az eszköz nem csupán a vállalkozások tudatosságát és fenntartható működését támogatja, hanem segít a hatékonyabb működés elérésében és az egyre erősebb ESG-elvárások teljesítésében is. A kalkulátor mögötti szakmaiságot az Agrárközgazdasági Kutatóintézet (AKI) biztosítja.

A kitöltő vállalkozások végiggondolhatják az inputanyag-felhasználásukat és költségszerkezetüket is. 2025-től a beszámolókban fenntarthatósági jelentést kell készíteniük, először a nagyvállalatoknak, majd a kisebbeknek is

– hívta fel a figyelmet Demeter Zoltán, aki szerint a fenntarthatóság egyben a költségcsökkentésben is szerepet játszik.

Fontos szempont az is, hogy a fogyasztók egyre inkább megnézik, hogy az általuk megvásárolt termékeknek milyen karbonlábnyoma van, és a nagyvállalatok is egyre komolyabb figyelmet fordítanak arra, hogy kivel lépnek együttműködésre. Hozzátette:

Összességében elmondható, hogy a költségtényezők, a szabályozási környezet és a vevői igények miatt is érdemes odafigyelni a fenntarthatóságra. Aki ezzel a kérdéssel időben elkezd foglalkozni, az versenyelőnyre tehet szert a többiekkel szemben.

Megoldást hoz az új technológia

GMO, génkezelés, genomszerkesztés, precíziós nemesítés: tisztázzuk a fogalmakat, az előnyöket és a hátrányokat címmel tartott előadást Palkovics László, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának egyetemi tanára. Kijelentette:

nem igaz az az alaptézis, amely az Alaptörvényből is következik, hogy a GMO felhasználása káros lenne az egészségre. A világon egyetlen ország van, ahol a GMO kérdése bekerült az alkotmány szintjére, ez Magyarország. Ezt a döntést revidiálni kellene az új technológiák fényében.

Bár az uniós szabályozás a tagállamokra bízza, hogy teret engednének-e a genetikailag módosított fajtáknak, mára már mindenki evett GMO-terméket, szóját. Enni tehát lehet, jelölni kell, de termeszteni nem lehet – foglalta össze a helyzetet az előadó.

Fontos szempont, hogy a vírusok ellen nincsenek hatékony növényvédőszerek, ezért szorult ki a piacról a besztercei szilva, ám van már a piacon olyan transzgénikus szilva, amely ellenálló a kórokozókkal szemben. Az előadásban több más példa is elhangzott arra, hogy a transzgénikus növények hogyan képesek ellenállni a betegségeknek.

2018-ban az Európai Unió a GMO-szabályozás alá sorolta az új géntechnológiákat is, ám több tanulmány is arra jutott, hogy a két területet el kell választani egymástól. A CRISPCas9 technológiát valójában a baktériumok találták ki a vírusok ellen, tehát a természetben előforduló módszerről van szó – hangzott el. A megoldással ugyanakkor rezisztenssé lehet tenni a növényeket a betegségekkel szemben.

A génszerkesztés elsősorban abban különbözik a GMO-technológiáktól, hogy nem tesznek idegen géneket az organizmusokba, hanem a meglévőket változtatják meg

– mondta el az egyetemi tanár.

Eszköztelenek vagyunk?

A szekcióban a kérdésről izgalmas fórumbeszélgetés során is szó esett. A klímaváltozás terén az egyik legnagyobb veszély az, hogy lassan kicsúszik a kezünkből az irányítás, elveszítjük a kontrollt – mondta el a fórumon Németh Lajos, meteorológus. Elkerülhetetlen az évtizedes távlatban a népvándorlás a klímaváltozás miatt – tette hozzá.

Valóban keresik az aszálytűrő búzafajtákat, és lehetőséget jelent a nemesítés, amely egyfajta ugrást jelenthet – mondta el Balla Zoltán, Marton Genetics-Elitmag Kft. igazgatója. Meg kell találnunk azokat a növényeket, amelyek a jelen feltételek mellett versenyképesen termeszthetők – tette hozzá a földimogyorót hozva fel példaként. Ez a növény csúcsminőséget és nagy mennyiséget hozott 2022-ben is, amikor az aszály rendkívüli pusztítást okozott a mezőgazdaságban.

Megfelelő keretek között ugyanakkor nem csak az új növények, hanem az új technológiák is megoldást nyújthatnak a klímaváltozás okozta problémákra

– tette hozzá.

A szóját hozta fel példaként Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője. A szója esetében a káros hőmérsékleti szint 5 fokkal van feljebb, mint a kukorica vagy a napraforgó esetében – miközben még öntözött körülmények között is volt olyan kukorica, amelyről nem lehetett termést betakarítani, mert elégett a pollen. Az öntözött szója pedig jól teljesített.

Ezt a növényt indokolatlanul kis területen termesztjük, de a kényszer rá fog minket vinni arra, hogy ezen változtassunk. A szója alacsony költségek mellett eredményesen, fenntarthatóan termeszthető és nincs belőle túltermelés, ilyen nem várható.

Vetőmagtermesztői szempontból is problémás a klímaváltozás kezelése – mondta el Pásztor Tamás, a Vetőmag és Szárító Kft. ügyvezetője. Az öntözés sem megoldás mindenre, a légköri aszály különösen veszélyes a kukorica esetében – tette hozzá, ám az öntözés így is fontos megoldás. Emellett a hatékonyság és a gépesítés az, amivel lehet reagálni a helyzetre. Figyelembe kell venni ugyanakkor a piac igényeit is – jegyezte meg Pásztor Tamás.

A nyári hőség és aszály mellett a tavaszi fagyok is kihívást jelentenek, ám a precíziós technológiák a nemesítésben is segítenek – mondta el Rádi Feríz, az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiai Egyesület elnöke, aki szerint sokat segítene, ha engedélyeznék ezeket a megoldásokat, ez lenne a termelők érdeke is.

A fórumon elhangzott: az emberiség által használt hialuronsav, a penicillin és inzulin is transzgénikus organizmusokból származik, mégsem okoz problémát. A GMO-kérdés politikai kérdés, amely elsősorban a félelmeken alapszik, miközben széles körben használjuk az így előállított javakat.

A Portfolio Agrárszektor 2023 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Képek forrása: Agrárszektor