A német gazdaság fokozatos stabilizálódása és az infláció mérséklődése ellenére úgy tűnik, hogy a németek még nem állnak készen arra, hogy a kiskereskedelmi láncokban karácsony előtt jól kiköltekezzék magukat. A HDE fogyasztási barométere szerint legalábbis november hónapban jelentősen csökkent a vásárlási kedv, véget vetve az optimistább nyári hónapok fellendülésének - olvasható a FruitVeB oldalán. Ezzel szemben a német lakosság megtakarítási hajlandósága növekszik, ami aggasztó jel a zöldség-gyümölcs ágazat számára, főleg úgy, hogy a kiskereskedők fokozott promóciós nyomással, akciózással próbálják behúzni a vásárlókat a boltokba.
Nadine Schotten, a Fruchthandel Magazin vezércikkében a német piac dinamikáját vizsgálja, és nagyon bízik benne, hogy kedvező fordulatot jelent a kizárólag 100%-ban német gyümölcs- és zöldségfélékre, hús- és tejkészítményekre, valamint tojásra vonatkozó önkéntes „Gutes aus deutscher Landwirtschaft” (Finomság a német mezőgazdaságból) márka bevezetése. A német gyümölcsöket és zöldségeket 2024-től lehet majd ezzel a márkával jelölni, célja pedig, hogy első blikkre eldönthető legyen a pultokon, hogy melyik áru származik Németországból. A kezdeményezés az iparban már 130 éve bevezetett “Made in Germany” jelölés agrárváltozata. Úgy tűnik, hogy sok olyan német termelő vágya teljesül, akik már régóta egy generikusabb marketing alkalmazását látták volna célszerűnek.
Már csak azért is biztató a 2024 januárjára tervezett indítás, mert az 5 legnagyobb német kiskereskedelmi lánc (Aldi Nord és Aldi Süd, Edeka, Kaufland, Lidl és a Rewe Csoport) összefogott, és egységesen állt be a kezdeményezés mögé. A bizakodást tovább táplálja, hogy nem valami egyoldalúan jótékony cselekedetről, a termelőkkel vállalt szolidaritásról van szó a láncok részéről: a kemény gazdasági érdekek, különösen az ellátás biztonsága, valószínűleg ugyanolyan súllyal esik majd latba, mint az együttérzés a helyi termelőkkel. Nyilvánvaló, hogy a Németországban készült termékek népszerűsítésével sokat lehet nyerni, és ez mind a termelők és gyártók, mind a kiskereskedők számára ígéretesnek tűnik, igazi win-win helyzet.
Hiába azonban a nagy összefogás és a profi marketing, a siker főleg a fogyasztók részvételétől függ. Egy jól megtervezett marketing kampány elengedhetetlen ahhoz, hogy az új eredetmárka és az általa képviselt értékek ismertségét növelni lehessen, de most a fogyasztókon múlik, hogy konkrét tettekkel, nem csak szavakkal vagy ígéretekkel bizonyítsák, hogy a „Made in Germany” az agrártermékek esetében is valóban fontos számukra.
