Az elmúlt közel két év egyik legnagyobb hatású gazdasági folyamata az elszabaduló infláció volt, ezen belül pedig különösen kellemetlen tényezőként játszott szerepet az élelmiszerárak elszállása.
Idén januárra már csaknem háromszor akkora élelmiszerdrágulás volt Magyarországon, mint az Európai Unióban átlagosan. Tavaly egyetlen év alatt átlag 50 százalékkal ugrottak meg az árak a magyar boltokban, kiugró mértékben a 27 tagállam közül. Magyarországon kétszer akkora volt az élelmiszer-drágulás, mint Romániában (23%), illetve Lengyelországban (21,2%). Ennek oka részben a forint árfolyamának gyengülése, illetve a kereskedelemre kivetett különadók voltak.
Magyarországon drágul a legdurvábban az élelmiszer: az unióban sehol nincs ilyen
A vásárlók is behúzták a kéziféket
Ennek eredményeképpen nem csoda, hogy jelentősen csökkent a fogyasztás több termékcsoportban. Ez leglátványosabban talán abban jelent meg, hogy lényegesen kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak a magyarok, mint korábban. Ennek pedig az az oka, hogy sokan egyszerűen nem tudják már megfizetni ezeket a termékeket.
Annyira drágák ezek az élelmiszerek itthon, hogy már nem költenek rá a magyarok
Februárban a Frutiveb közölte: 10-15 százalékkal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt esznek a magyarok, mint egy éve. Nagyobb a visszaesés az uniós átlagnál, pedig már az infláció megugrása előtt negyedével kevesebb termék fogyott a termékekből Magyarországon, mint az Egészségügyi Világszervezet által meghatározott napi minimum. Aggasztó a helyzet a táplálkozási szakemberek szerint is.
Megszűnt az árstop
Növekedett az ársapkás élelmiszerek ára az árstop intézkedés eltörlése után is, hiszen a csirkemell, a liszt, a kristálycukor és a többi érintett termék ára több mint egyéves lemaradásban van a jócskán megdrágult élelmiszerekhez képest.
Meglepő hírek érkeztek az árstopról Magyarországon: ez vár a vásárlókra májustól
Orbán Viktor miniszterelnök még 2022 januárban jelentette be, hogy a kormány hatósági árat vezet be a csirkemellre, kristálycukorra, a búza finomlisztre, az étolajra, a sertéscombra és a 2,8%-os tehéntejre. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter másnap pontosította a listát: akkor derült ki, hogy a csirke far-hát árát is központilag szabályozzák.
Az intézkedés eredetileg 2022 május elsejéig szólt volna, de mire megszűnt, többször is meghosszabbították. Időközben ráadásul az árstopos termékek köre is bővült a tojással és a burgonyával.
Fordítva sült el
Az árstopok bevezetése után sok kisboltban rejtegetni kezdték a hatósági áras termékeket, mert annyi veszteségük keletkezett rajtuk. Majd beindult a vásárlók rohama, és az árstopos termékek sokszor hiánycikknek számítottak az üzletekben. Ezt a kormány azzal próbálta orvosolni, hogy nagyobb készlet tartását írta elő az üzleteknek. Ezt a fogyasztóvédelmi razziákkal és bírságokkal igyekezett is kikényszeríteni.
Az árstopok a szakértők szerint jócskán megdobták a világszinten is rekordernek számító hazai inflációt, mert a hatósági árak miatt elszenvedett veszteséget a kereskedők a többi termék árának megemelésével kompenzálták.
Az egyre tarthatatlanabbá váló rendszert 2023-ban egyre több kamara, szakmai szervezet és terméktanács is kritizálta, nem csupán emiatt, hanem azért is, mert jelentős károkat okozott a magyar élelmiszerágazatnak és nagyban torzította a piacot.
Ennyi volt az élelmiszerárstop - mi következik most?
Az árstop végül a tiltakozások eredményeképp megszűnt, amely jelentős drágulást hozott az érintett termékek körében. Igaz, az intézkedést felváltotta a kötelező akciózás, amely valamelyest mérsékelte a drágulás ütemét.
Ez azonban ismét a rendszer részévé tette a beszerzési ár alatti értékesítést, amely az élelmiszer-termékpályának számos problémát okozott már korábban és jelentős harcok árán sikerült megszüntetni.
A kötelező akciózást ráadásul a legnagyobb marketingerővel rendelkező kiskereskedelmi láncok komoly reklámkampánnyal karolták fel, amelynek eredményeképp a vásárlók még inkább elfordultak a kisboltoktól, valamint a magyar tulajdonban lévő láncoktól.
Csalóka árfigyelő
A folyamatra egy átlátható információs adatbázissal reagált a GVH: július elsejétől elérhető az online árfigyelő, amelynek segítségével össze tudjuk hasonlítani 62 termékkategória árait. A rendszer ezt követően hónapról hónapra érdemi árcsökkenést jelzett, hamar kiderült azonban, hogy a közölt adatokat érdemes fenntartással fogadni, mert a szisztéma könnyen kijátszható.
Kínos baki az árfigyelőben - így játsszák ki a rendszert
Van olyan boltlánc, amelyik csak egy-két üzletében csökkenteti egyes alapvető élelmiszereknek az árát, hogy az új árfigyelő rendszerben az összehasonlító oldalon legolcsóbb legyen. Az árfigyelő elindulása versenyt indított a multik között, mivel azóta fokozottan figyelik a láncok azt, hogy a konkurensek mennyiért adják a termékeket. Sokak számára pedig presztízskérdés lett, hogy az árfigyelő az ő terméküket hozza ki a találati listán a legolcsóbbnak.
Ismét teret nyert az import
A helyzet eredményeképp felpörgött az élelmiszerimport, a magyar termékek hosszú évek után újból háttérbe szorultak a hazai boltokban. Ennek emlékezetes példája volt a német darálthús megjelenése. A háttérben nem annyira a sokat emlegetett német hatékonyság a fő tényező, bár kétségkívül ennek is van szerepe. Sokkal inkább tehető felelőssé a jelenségért az gazdálkodási és szabályozói környezet, amely egymásnak ellentmondó elvárásokkal hoz lehetetlen helyzetbe termelőt, feldolgozót és kiskereskedőt egyaránt.
Sokkal nagyobb a baj, mint egy fél kiló akciós német darálthús a Lidl-ben
A kiskereskedelmet ezen felül az általános, így például az energia-, munkabér- vagy szállítási költségemelkedésen túl sújtja egy nagyarányú, ráadásul idén még tovább emelt különadó is, nem beszélve arról, hogy a korábbi árstop és a jelenlegi kötelező akciók is veszteséget, vagy legalábbis elmaradt nyereséget jelentenek számukra.
Ha mindezen körülmények mellett még az az elvárás is megjelenik velük szemben, hogy tevőlegesen csökkentsék az alapélelmiszerek árát, valóban nem meglepő, hogy kapnak az alkalmon és olcsó beszerzési források után néznek.
Durva díjtételek a csomagolás után
Komoly problémát jelent a hazai ágazatnak az is, hogy júliustól él az új hulladékgazdálkodási szabályozás, amelynek legfőbb eleme a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR). A rendszer jelentős többletterhet ró az élelmiszerfeldolgozókra is, az ágazat becslései szerint évente 120 milliárd forint körüli összeget kell fizetniük majd a Mol hulladékkezelő leányvállalatának, amely elnyerte a koncessziót a feladat megoldására. Mindez a hazai élelmiszeripar eredményének több mint a felét jelenti, az új terhet ezért képtelenek lenyelni a gyártók, így megpróbálják beépíteni az árakba. A változás iparági számítások szerint legalább 3-4 százalékos élelmiszerdrágulást eredményez.
Élelmiszeripar: mi kerül 120 milliárdba a csomagolóanyagok ártalmatlanításán?
Az EPR, vagyis az extended producers responsibility (kiterjesztett gyártói felelősség) szerint az egyes termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelési költségeket a gyártóknak, termelőknek kell megfizetni. Az intézkedés elvben arra ösztönzi a gyártókat, hogy kevesebb hulladékot képezzenek, több legyen az újrahasznosított termék és csomagolóanyag, illetve környezetbarát anyagokat használjanak.
A korábbi termékdíjak mellé új, ráadásul sokkal nagyobb mértékű költségelem ugyanakkor jelentős kiadást jelent az élelmiszeriparnak, amelyet várhatóan a legtöbb szereplő előbb-utóbb megpróbál áthárítani, ez pedig érezhető drágulást jelent majd a fogyasztói árakban is.
A borítékolhatóan áremelést eredményező szabályozás keretein belül az élelmiszeripari forrásaink szerint teljesen átláthatatlan módon alakultak ki a szokatlanul magas díjtételek, az ágazat ráadásul attól tart, hogy ezek a jövőben még magasabbak lehetnek.
Az év második felében ugyanakkor, elsősorban bázishatások miatt csökkent a drágulás mértéke, amelyet azonban - mint látható - még jelentős kockázati tényezők öveznek.
